Horror áron kínálják idén a kürtőskalácsot: fillérekből otthon is elkészítheted

Pais-Horváth Szilvia 2021. június 20. 07:20
A kakasnyalóka és a vattacukor mellett, ha vásárfiáról van szó, a gőzölgő, szalagosan szakadó kürtöskalács az, amiért gyerekkorom óta rajongok. Ha nincs világjárvány, és eljutok egy fesztiválra, legyen bármekkora is a sor, beállok érte. Sok helyen kakaóval, fahéjjal, kókusszal cifrázzák vagy fagyival és vaníliaöntettel töltik, de én töretlenül a hagyományos diósra esküszöm. De hogyan álljuk neki otthon, hol szerezzünk hozzá fahengert?

Remek vásározós édesség, mert amennyire mutatós, kis gyakorlattal annyira könnyen el is készíthető. Szuper kiegészítője lehet egy magyaros otthoni kerti partinak is. Ha már túl vagyunk szabadtéri a gulyásfőzésen, és még izzik a parázs, nem lehet desszertnek jobb ötletünk, mint megfejelni a szabadtéri lakomát egy frissen sült, ropogós erdélyi kürtös kaláccsal. Megdobhatjuk aztán egy kis gyümölccsel vagy vaníliafagyival. Nem kell hozzá más, mint egy jól bejáratott (előtte olajjal bekent) csonkakúp alakú sütőhenger, faszénparázs, és a jó előre – akár dagasztóban bekevert édes kelt tészta (kőttestészta).

Míg otthon fillérekből elkészíthető - ha van hozzá parázs, liszt és sütőhenger - a piacokon és fesztiválokon a nagyobb méretű körtősökért akár 1000-1500 forintot is elkérnek. Nem beszélve aztán a különböző ízesítésekről, amiért plusz felárakat kell fizetni! Aztán, mire belejövünk, már el is fogy a kezünkből! Ezért is érdemes otthon kipróbálni. Hogyan álljuk hát neki az otthoni készítésének, hol szerezzünk hozzá fahengert, mire érdemes odafigyelni? A HelloVidék ennek is utánajárt...

De tényleg hungarikum a kürtőskalács?

Attól függ, honnan nézzük! Ettünk mi már Prágában, a Károly hídtól pár lépésnyire fagyival nyakon öntött kürtöskalácsot. Méretre kisebb volt, ízre meg se közelítette a hazait, de kürtősnek kürtős volt. Mindenesetre magyar nyelvterületen azt tartják, hogy a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény. 2015. decembere óta hungarikum, akkor magyar termékként nyilvántartásba vette az Európai Unió , bár bizonyos források szerint a kürtőskalács egy német eredetű édesség, valamint Románia is a sajátjának vallja.

Neve onnan eredhet, hogy a friss, gőzölgő sült, csonkakúppalást alakú tészta a tűzhelyek kürtőjére emlékeztet. Tudomásunk szerint a sütemény nevének mai alakja (kürtőskalács), nyomtatásban először egy 1926-os kiadású, a Brassói Lapok könyvosztálya által megjelentetett „Biri néni szakácskönyve” című kiadványban jelent meg.

Legalább 400 éve a Kárpát-medence egyik favorit édes tésztája

Már az ókori görögök is sütöttek valamit, ami hasonló volt a kürtőskalácshoz, egy jó vastag dorongra raktak fel kőttestésztát és obeliász kenyérnek nevezték. Az első receptleírás azonban csak 1450 körül, a heidelbergi kéziratban jelent meg. Eszerint sütődorongra kelt tésztából készült csíkot kell föltekerni csavarvonal alakban, majd tojássárgájával való kenegetés után lehet azt kisütni.

A 16. században a süteménycsalád fejlődése három ágra oszlott – olvashatjuk a Wikipédián is:

  • Az első ághoz azok a sütemények tartoznak, amelyekben megőrződött a fentebbihez hasonló, a dorongra csavarvonal alakban feltekert tésztacsík. Ezek közé tartozik a székely-magyar kürtőskalács, a szakolcai trdelnik és az ezzel lényegében azonos cseh-morva trdlo/trdelnice/trdelnik, valamint a kürtősfánk (vagy olajban sült kürtős).
  • A második ághoz a folyékony tésztából készülő sütemények tartoznak, éspedig a litván-lengyel-francia ragoulis/šakotis/sękacz/gâteau à la broche, a német Baumkuchen, az osztrák Prügeltorte/Prügelkrapfen, valamint a svéd spettekaka/spettkaka.
  • A harmadik ágat az erdélyi szász Baumstriezel képviseli: ebben egy összefüggő tésztalapot helyeznek a dorongra. Marx Rumpoldt 1581-es szakácskönyvében Spießkuchen néven szerepel a nyújtófára tekert és tűz fölött megsütött édesség. Ennek tésztájába mazsolát is tesz.

Az első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvében olvasható (Porániné módja szerint kürtős kaláts): de ekkor még nem édesítették. A felvidéken élő Simai Kristóf által 1795-ben és az utána következő években írt szakácskönyvben található receptben már megjelenik a sütés utáni édesítés. Ehhez hasonló eljárás szerint készül a szakolcai trdelnik: ennek felületét a sütés előtt héjas gyümölcsök (pl. dió, mandula) aprított belével borítják be, de csak sütés után cukrozzák meg.

Az első karamellizált cukormázzal készült kürtőskalács receptje 1901-ben, Rézi néni szakácskönyvében található. A darált vagy aprított, esetleg cukrozott dióbélben történő forgatás azonban csak a 20. század második harmadában terjedt el.

A XX. század második felében, az 1968-as romániai ideológiai lazítás nyomán, fokozatosan elterjedt a Székelyföldön kívül fekvő más romániai vidékeken is, elsősorban tengerparti és hegyi turisztikai központokban. Az 1989-es romániai rendszerváltozás után elsősorban a székely falvakba látogató magyarországi turistákat kínálták meg vele, ugyanakkor az egyre népszerűbb lokális ünnepek kitüntetett, szimbólumértékű süteményévé vált. A kürtőskalács a XX-XXI. század fordulóján egyértelműen székely, magyar szimbólummá alakult.

Süssünk ottthon is, parázson!

Hogyan szerezzünk hozzá fahengert?

A legegyszerűbb internetről rendelni, ma már ezerféle formában és minőségben kaphatóak a szabadtéri parázson is használható fadorongok. Mielőtt választanánk, érdemes azonban eldöntenünk, hogy több kisebb, vagy inkább kevesebb, de nagyobb méretű kalácssütőre ruházunk-e be. Eszerint válogassunk a fahengerek között.

Sok értelme nincs, ha magunk álljunk neki fabrikálni ilyen sütőket. Persze, akinek van kovács, vagy lakatos és asztalos, faesztergályos ismerőse, gyönyörű egyedi kézműves kürtöskalácssütők készíthetők.

Lehet kapni kisebbeket, 5-ös szettben is, ez praktikus, akár már 2000-3000 forintért. A nagyobb méretű sütőfa dorongokért viszont akár 10000 forintot is elkérhetnek.

Mindenekelőtt, a jó kürtöskalács titka

Az első és legfontosabb aranyszabály - mielőtt a receptet hozzuk - a kürtőskalács akkor finom, ha kívül ropog, belül pedig puha. Nem gondolnánk, de a legtöbb a liszten múlik, ezért is fontos, hogy jó minőségű finomlisztből álljunk neki a gyúrásnak. A kelt tésztánk állagra fontos, hogy jó puha legyen, így könnyebben lehet dolgozni vele. Ha új sütőhengert veszünk, akkor azt érdemes egy napig csak áztatni olajban. Fontos még, hogy a tésztacsíkokat, miután feltekertük a fára, és kicsit összesodortuk, érdemes még pihentetni, hagyni a sütőhengeren is kelni a tésztát.

Hozzávalók

  • 1 kg finomliszt
  • 10 dkg vaj (65% zsírtartalmú)
  • 2 db tojás
  • 1 dkg só
  • 20-100 dkg porcukor
  • 2 dkg friss élesztő (vagy 1 csomag instant)
  • 0.5 l tej
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 citromból nyert citromhéj

Első lépésként egy kis pohár (1 dl) langyos tejben szétmorzsoljuk, és felfuttatjuk az élesztőt. Nagy méretű tálba tesszük a lisztet, beleöntjük az élesztős tejet, majd a maradék tej kivételével a többi összetevőt is hozzáadjuk (a vajat megolvaszthatjuk a művelet előtt). A tejet gyúrás közben adagoljunk a tésztához, figyelve arra, hogy az kemény maradjon. A tésztát legalább tíz percig gyúrnunk kell.

Nagyon fontos, hogy ne adjunk a tésztához túl sok tejet, mert gyengévé válhat, ami megnehezíti a sütést (a tészta le fog szakadni, és beleesik a parázsba). Ugyancsak használhatatlan lesz a tészta, ha túl száraz és törékeny marad. A meggyúrt tésztát takarjuk le, és hagyjuk kelni, amíg a térfogata körülbelül a kétszeresére nő.

A tészta feltekerése

A tésztát kétféleképpen készíthetjük elő. Az első módszer szerint sodrófával körülbelül 1,5 cm vastagságú lappá nyújtjuk, és ezt spirál alakban körbevágjuk úgy, hogy a tésztacsík szélessége 1,5–2 cm legyen. Azt is megtehetjük, hogy a tésztacsíkot mindezek után megsodorjuk. A második módszer szerint addig sodorjuk két kézzel a tésztát, amíg kb. (több darabban) 3 m hosszú és kb. 1,5 cm vastagságú, hengeres alakú tésztacsíkot kapunk.

A sütőhengert célszerű kb. 50 Celsius fokra előmelegíteni, aztán kenjük be vajjal vagy olajjal, majd kezdjük rá föltekerni a tésztát. A rögzítés érdekében a tésztacsík elejét és végét dugjuk az első, illetve az utolsó menet alá. Amennyiben lapos tésztacsíkot tekerünk a fára, annak menetei össze kell érjenek. Abban az esetben viszont, amikor a hengerre sodort tésztacsíkot tekerünk, a menetek között rést kell hagynunk, amelynek szélessége legfeljebb a sodort tészta vastagságával egyező lehet.

A kürtőskalács feltekerése

A következő lépés a sütemény felszínének az elsimítása és cukrozása. Ehhez szükségünk lesz még 500–600 g kristálycukorra, amelyből 120–200 g-ot használunk majd fel.

Ezután a tésztával betekert sütőhengert finoman és egyenletesen nyomva a cukorba hengergetjük (forgatjuk), amíg a tészta egyenletes vastagságú és sima felszínű lesz. Ha sodort tésztát használtunk, a menetek széleinek össze kell érniük. Ezután a nyers kürtőskalács már egyből süthető is, de a sütés előtt legfeljebb 5 perces utókelesztést is beiktathatunk. Miután készre sütöttük, szinte azonnal, egy nagyobb tengelyirányú koppintással le is válik a tészta a fáról.

A kürtöskalács egyébként – ahogy a kelttészták általában - több napon át remekül megtartja a minőségét, ha azonnal nem fogy el, nem kell kétsége esni, még 3 nap után is élvezhető marad az íze.

Címlapkép: Getty Images