Tömegeket keresnek Dél-Alföldön: szakmunkával is összejöhet a gigafizetés

Steiner Petra 2019. július 1. 06:44
Állandó szakemberhiány, csökkenő munkanélküliség, növekvő foglalkoztatási ráta. Az utóbbi időszakban egyre gyakrabban hallhatóak ezek a jelen munkaerőpiacát leíró szakkifejezések, de biztos állás birtokában sokan nem gondolnak bele, hogy mit is takarnak a valóságban. Milyen nehéz új állást betölteni? Mely ágazatban dúskálunk a szabad posztokban? És mennyire találkoznak a munkáltatói és a munkavállalói igények? A HelloVidék utánajárt, mi jellemzi a munkaerőpiacot a dél-alföldi régióban.

Bár igaz az állítás, miszerint országos viszonylatban csökkenő tendenciát mutat a munkanélküliek száma, viszont ezzel párhuzamosan az előző év azonos időszakához képest a munkát keresők száma is emelkedett. A Profession 2019 első negyedéves jelentése szerint 17%-kal többen jelentkeztek a náluk meghirdetett állásokra és 30%-kal nőtt a felöltött önéletrajzok száma országos viszonylatban. Mintegy válaszként a médiában hangsúlyos szakemberhiányra, 43%-kal többen kerestek szakmunkás munkakörbe tartozó állásokat, főként bolti eladó, gépjárművezető és raktáros munkakörben nőtt meg a jelentkezők száma, de emellett az informatikai, adminisztrációs és vendéglátós állások iránti kereslet is növekedett. Viszont nemcsak az álláskeresői oldal volt aktívabb az elmúlt egy évben, a hirdetést feladó cégek országos szinten 3%-kal több állást hirdettek meg, hogy így töltsék fel a még betöltetlen pozícióikat. De mi a helyzet a dél-alföldi megyékben, Bács-Kiskunban, Békésben és Csongrádban?

A HelloVidék megkeresésére a Profession.hu álláskereső portál a következőket válaszolta a munkavállalói és a munkáltatói oldal tekintetében: „A fizikai munkák túlsúlya mutatkozik a Profession.hu-ra a régióban feltöltött álláshirdetések között, de ez azonban nem csak a dél-alföldi térség sajátossága, hanem országosan is elmondható. A dél-alföldi régióban a legtöbb hirdetés a szakmunka kategóriában van, ezt a fizikai munka, majd a gyártás-termelés, az értékesítés, a mérnöki pozíciók, majd a szállítás követi. A legtöbb jelentkezés szakmunkás pozíciókra érkezik, ezt a fizikai munka, majd az értékesítés, az adminisztráció, a szállítás és végül a pénzügy követi.

A portál válaszából tehát jól látszik, hogy az álláskeresők és az állást hirdetők igényei több pozícióban is találkoznak, ami megnyugtató lehet azok számára, akik ezeken a területeken próbálnak új munkahelyet találni maguknak. Továbbá a kereslet és a kínálat is jól kiegyenlített, mert a cégek által letöltött önéletrajzok és az állásra való jelentkezése száma szinte megegyezik.

Bár az álláskereső portál nemre és korra vonatkozó adatokat nem gyűjt, a KSH országos statisztikája szerint mind a nők, mind pedig a férfiak körében évek óta növekvő tendenciát mutat mind a foglalkoztatási arány, mind pedig az aktivitási ráta, utóbbi 1998 óta a legjobb eredményt jegyzi 2018-ban. Az aktív korú, 15-74 éves korosztályban már a nők 52,9%-a, a férfiak pedig 67,9%-a töltött be valamilyen pozíciót a tavalyi összesítés szerint, míg a munkanélküliségi arányok 4 és 3,5%-kal évek óta tartó csökkenő tendenciát mutatnak.

Az aktív álláskeresőkre vonatkozóan a Profession elárulta: „A régióban az álláskeresők többsége középiskola végzettségű (40%), őket az egyetemi (23%), főiskolai (18%) diplomával rendelkezők követik, majd a szakiskolai (15%) és általános iskolai (4%) végzettségűek zárják a sort.” Elmondható tehát, hogy bár a legnagyobb kínálat és kereslet egyértelműen a szakmát végzettek számára adódik, továbbra is magas azok aránya, akik végzettségüknek megfelelően valamilyen szellemi munkát kívánnak betölteni, ők a korábbi adatokat figyelembe véve leginkább az informatika területén találhatják meg számításaikat.

Egy kérdés azonban továbbra is nyitott: mennyire igaz az az állítás, miszerint Kelet-Magyarországon nincs elég állás, éppen ezért érvényesül a régióban hatványozottabban a külföld és a nyugat elszívóereje? „Keleten kevesebb a munkavállaló, az állásokra jelentkezők száma, ahogyan a meghirdetett állásoké is. Nyugaton viszont a több hirdetésre több jelentkező is van. A nyugati országrész jelentkezőiről általánosságban elmondható, hogy ők tudatosabban jelentkeznek: az egy hirdetésre eső jelentkezések száma kissé alacsonyabb, mint keleten. Viszont egy jelentkező még így is átlagosan több jelentkezést ad le nyugaton, mint keleten – ez azért van így, mert egyszerűen több a lehetősége. A fentieket összefoglalva: keleten igyekeznek minden álláslehetőséget megragadni és jelentkezni, míg nyugaton az álláskeresők jobban válogatnak a munkák között” – adta meg a választ a kérdésre a Profession.hu.