Várhatóan idén őszre készülnek el azok a rendeletek és jogszabályok, amelyek alapján 2020-tól tartalmilag, formailag és módszertanilag is megújul a szakoktatás
– fejtette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a Mesterpedagógusok sonkádi szabadegyetemén mondott beszédében.
Racionalizálni fogják az Országos képzési jegyzékben (OKJ) szereplő szakmák jelenleg átláthatatlan rendszerét. A tervek szerint a mostani 286 helyett a jövőben legfeljebb 200-féle szakmát lehetne iskolarendszerben tanulni, ezek meghatározása még folyamatban van
- emelte ki a találkozón Pölöskei Gáborné.
Kitért arra is, hogy az OKJ rendszer szakképesítéseit két részre fogják osztani:
- Az egyik ágazat lesz az iskolában oktatható 200 alapszakma, amelyek mindegyike széles körű alaptudást fog adni a diákoknak. Ezeket a képzéseket ötéves technikumban lehetne elvégezni, a hároméves szakképző iskolában, valamint iskolarendszerű felnőttoktatásban viszont másfél-három év alatt meg lehet majd szerezni.
- A másik pedig az az ágazat lesz, amit azok a szakmai képesítések alkotnak majd, amelyek az elsp csoportnál rövidebb idejűek vagy specializációként ráépülnek valamelyik alapszakmára. Ezeket azonban csak felnőttképzésben lehet majd megszerezni, vizsgázni pedig független vizsgaközpontokban kellene.
A portál megkeresésére Pölöskei Gáborné kitért arra is, hogy az új szakmai vizsgakövetelményeket és a képzések tartalmát a tél folyamán dolgozná ki a szaktárca az ágazati készségtanácsok szakmai észrevételeire alapozva.
Azért nem szerepel a tankötelezettségi korhatár a szakképzési stratégiában, mert ha lenne egy ilyen ideális kor, akkor valószínűleg minden ország ezt választaná. Az viszont hangsúlyos a stratégiában, hogy lehetőleg minden fiatal végzettséggel lépjen ki a munkaerőpiacra
– szögezte le a helyettes államtitkár. Felhívta a figyelmet arra is, hogy minden diák ösztöndíjat fog kapni a szakképzésben 2020-tól. A legjobb eredményt elérő diákok esetében a havi tanulói juttatások a képzés utolsó évére elérhetik a minimálbért. Emellett az oktatók bérét is rendezik majd, akik saját minősítési rendszert és életpályamodellt kapnának, emellett vállalati helyszínű továbbképzéseken vehetnek részt.
A jövőben a vállalati mérnökök lehetőségek kapnak arra, hogy a munkaidejükben oktathassanak a duális iskolai partnereknél. Pölöskei Gáborné külön kiemelte a „XXI. századi szakképző iskola” fejlesztési programot is, amelynek eredményeként a diákok korszerű eszközökkel felszerelt iskolaépületekben tanulhatnak. Ennek fejlesztésére első lépésként Miskolcon és Győrben kerül sor.