Szakemberek szerint, míg a nyugati országrészben a fagy és a dióburok-fúrólégy okozott problémát a termelőknek, addig a keleti tájakon közepes vagy annál is jobb termésre számíthatnak a gazdák.
Az idén a tavaszi fagyok, az aszály és a dió kártevője okozta a legnagyobb fejtörést a termelőknek, összességében azonban nem lett rossz a termés, az elmúlt években megszokott 10-12 ezer tonna kerülhetett a raktárakba. A dió későn virágzó gyümölcsfaj, így a fagy a nyugati megyéken kívül nem okozott jelentősebb károkat, az aszály ugyanakkor az ország valamennyi részét érintette
- mondta Kelemen Péter, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke a Magyar Nemzetnek.
Az üzemi körülmények közt gazdálkodók bizonyos rovarölő szerekkel sikeresen tudnak védekezni a fúrólégy ellen. Ez azonban nincs ingyen, az elmúlt öt évhez képest jelentősen növeli a termelők kiadásait. Az idén ráadásul nemcsak a növényvédelem került többe, szinte minden költségtényező, ami a termelőket érinti – a munkabér, az üzemanyag, a műtrágyák – emelkedett. Ez a dió árában is megmutatkozik
- tette hozzá, majd kitért arra is, hogy a piaci árakra az is hatással van, hogy a dióburok-fúrólégy kártétele miatt az otthoni kertekben megtermett dió mennyisége csökkent.
Ahogy a portál írja, a dióbél ára 10-12 százalékkal nőtt a múlt évhez képest, a fogyasztók 3200 és négyezer forint közötti árakon találkozhatnak a terménnyel a piacokon. Az ár természetesen nagyban függ a helyszíntől és a dió minőségétől is.
Bár az üzemi ültetvények területe folyamatosan emelkedik hazánkban – jelenleg közel kilencezer hektáron termelnek diót az országban –, van még hova fejlődnie az ágazatnak, ha fel akarja venni a versenyt a konkurenciával. Az ágazat egyik legnagyobb hiányossága, hogy az ültetvényeknek csak nagyon kis százaléka öntözött, ráadásul a hazai termesztéstechnológia is hagy némi kívánnivalót maga után. Van fejlődési potenciál az ágazatban, probléma ugyanakkor, hogy az ültetvények nagy része nem öntözött, ami a termésmennyiséget negatívan befolyásolja. A jelenlegi termesztéstechnológiával és a magyar fajtákkal gazdálkodók pedig nagyon alacsony termésmennyiséget tudnak elérni
- magyarázta a szakember.
Az ültetvények szerkezetében, az öntözésben kellene előrelépni, illetve fajtaszerkezet-váltásra is szükség lenne ahhoz, hogy a diótermesztés sikertörténetté válhasson hazánkban
- tette hozzá a FruitVeB alelnöke.
Címlapkép: Getty Images