Néhány éven belül akár több ezer főnyi távol-keleti munkaerő is dolgozhat majd a hazai zöldség-gyümölcs ágazatokban, a szomszédos országokból ugyanis ma már szinte lehetetlen idénymunkást találni - tájékoztatta az Agrárszektort Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Kritikussá vált a munkaerőhiány
A szakember kiemelte, a munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált az ágazatban. A kajszi és az őszibarack, az alma, valamint a kézi betakarítású szabadföldi és hajtatott zöldségek 30-40 százalékos területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Apáti Ferenc elmondta, a magas gabona és olajnövény árak sok gazdálkodót a szántóföldi növénytermesztés irányába motiválnak, ráadásul az kisebb tőke- és munkaerőigényű ágazat is, mint a szabadföldi zöldségtermesztés.
A FruitVeB becslései szerint a magyarországi zöldség-gyümölcs ágazatokban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát - tudta meg az Agrárszektor Apáti Ferenctől. Hozzátette, a kertészeti munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, de az esetek 80-90 százalékban betanított munkással kell beérjék a munkáltatók, ráadásul még belőlük is hiány van. Az ágazatban uralkodó munkaerőhiányt azonban a külföldi vendégmunkásokkal is egyre nehezebb pótolni, manapság ugyanis már nem vonzó alternatíva számukra a magyar agrárium, és az ukrán, illetve román munkaerő inkább Nyugat-Európában vállal munkát.
Magyarországon kárpátaljai munkaerő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, erdélyi munkaerő a Tiszántúlon, vajdasági munkaerő pedig a Dél-Alföldön dolgozik. Létszámuk körülbelül 3-5 ezer fő, és döntően a konzervuborka- termelésben (a kárpátaljai munkaerő), a spárga és a hajtatott zöldségtermesztésben (vajdasági és erdélyi munkaerő) dolgoznak
- közölte a szakember.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!
Címlapkép: Getty Images