Az Eurostat adatbázisa szerint a 2012-től 2020-ig tartó időszakban az uniós tagállamok biohús-, biotej- és biosajt-előállítása jobbára stabilan növekedett, bár bizonyos esetekben előfordultak érdekes visszaesések is. Magyarország például a biohús-termelés tekintetében kiemelkedően jól teljesített a vizsgált időintervallumban, a biotej és a biosajt terén viszont közel sem ennyire fényes a kép - írta mai cikkében az Agrárszektor.
A 2012-2020 közötti időszakban a legnagyobb uniós bioélelmiszer-előállító tagállamok jellemzően tovább tudták növelni a termelésüket, bár volt néhány meglepő visszaesés is. A biohús-előállítás tekintetében a legnagyobb növekedést Franciaország produkálta, akik a vizsgált időszakban az évi csaknem 32,8 ezer tonnáról egészen kevés híján 85,1 ezer tonnára növelték a termelésüket, ami összesen 159%-os növekedést jelent. Mindezt úgy sikerült elérniük, hogy a növekedés folyamatos volt, egyik évben sem regisztráltak visszaesést a termelésben. Ennél szerényebb, de még mindig jelentős teljesítményt nyújtottak a spanyolok, akik 2012-ben még megközelítőleg 26,7 ezer tonnányi biohúst állítottak elő, ám 2020-ra ezt valamivel kevesebb, mint 38,7 ezer tonnára tornászták fel. Ez összességében 45%-os növekedésnek számít, ami akkor is elismerésre méltó, ha azt is számításba vesszük, hogy 2019-ben csaknem 41,3 ezer tonnát termeltek, vagyis 2020-ban az egy évvel korábbi értékhez képest 7%-kal csökkent az előállításuk.
Dánia biohús-termelése a vizsgált időszak elején 14,5 ezer tonnás volt, ami aztán egészen 18,2 ezer tonnáig nőtt, összesen tehát 9 év alatt 26%-os növekedést értek el. Ezt annak fényében kell vizsgálni, hogy 2018-ban volt egy óriási visszaesés az ország biohús-előállításában, az előző évi csaknem 16,3 ezer tonnáról alig több, mint 6,6 ezer tonnára esett vissza a termelés, ami csaknem 60%-os visszaesést jelent. Más kérdés, hogy a dánok 2019-ben nemcsak a 2017-es szintet érték el, de még meg is haladták azt, így megint csak egy év alatt 169%-os növekedést produkáltak. Ehhez képest Lettországnak nincs mivel dicsekednie: míg 2012-ben évente több mint 3,2 ezer tonna biohúst állítottak elő, ez 2020-ra mindössze 1,5 ezer tonnára esett vissza. A balti ország előállítása így a 9 éves időintervallumban 54%-kal csökkent. Magyarország azonban kifejezetten büszke lehet magára. Amíg 2012-ben az ország biohús-előállítása 906 tonnát tett ki, ez 2018-ra meghaladta az 1,6 ezer tonnát. Ez összességében 68%-os növekedést jelentett, amivel arányaiban megelőztük a spanyolokat is.
A biotejek frontján már árnyaltabb a kép. Dánia a vizsgált időszak elején még közel 170,1 ezer tonnát állított elő ezekből a fogyasztói tejekből, ám ez a mennyiség 2020-ra 163,7 ezer tonnára csökkent. Ez összességében mintegy 4,4%-os visszaesést jelent.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!
Címlapkép: Getty Images