Egyre kevesebb terem a magyarok kedvenc gyümölcséből: nincs mese, erre kell készülni

Agrárszektor 2022. június 21. 09:00
A kajszibarack és az őszibarack lehet a klímaváltozás következő nagy vesztese: miután az elmúlt két évben zsinórban nagyon rossz volt a termés, ha idén és jövőre is folytatódik ez a tendencia, rengeteg magyar gazda fog felhagyni ezeknek a gyümölcsöknek a termesztésével. Az ágazatra a legnagyobb fenyegetést az időjárás és a technológiai elmaradottság fenyegeti, hiszen ha a hazai termelők nem tudnak védekezni az aszályos időszakok és a tavaszi fagyok ellen, akkor máris versenyhátrányba kerülnek. De milyen is a magyar gyümölcsösök állapota jelenleg? Milyen lehetőségeket és milyen kihívásokat rejtenek? Az Agrárszektor erről kérdezte Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnökét.

Apáti Ferenc az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 80 ezer hektár gyümölcsültetvény található, bár a telepítésekről és a kivágásokról pontos információk, statisztikák nincsenek. Mivel azonban az ültetvényfelület nem változott jelentősen az elmúlt 10 évben, arra lehet következtetni, hogy a telepítések és a kivágások nagyjából egyenlőek a gyümölcsültetvények összesített szintjén. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) idén év elején frissítette a gyümölcsültetvények telepítésére alkalmas termőhelyek hazai nyilvántartási rendszerét, amely szerint 2020 novembere és 2021. december 31-e között több mint 2400 hektárnyi új területre adott ki termőhelyi kataszterbe sorolási határozatokat, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

A szakember rámutatott arra az ismert tényre, hogy az utóbbi időszakban jelentősen csökkent az alma és az őszibarack termőterülete, miközben például a bodzáé és a dióé komoly mértékben bővült. Utóbbiak esetében ez a növekedés elsősorban annak tudható be, hogy mérsékelt tőke- és élőmunka-igényű gyümölcsfajok, valamint a termelési kockázatuk sem túl magas. Az intenzív ültetvények termőre fordulása, vagyis az első olyan év, amikor a termésből származó bevétel már fedezi az adott évi kiadást, az intenzív ültetvények esetében a 3-4. év, míg az extenzívebb ültetvényeknél az 5-6. év.

A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!

Címlapkép: Getty Images