Az elmúlt hetekben is tapasztalhattuk, hogy az időjárás idén sem kegyelmezett senkinek és semminek sem. A vöröshagyma mondhatni, hogy szerencsésebb helyzetben van, hiszen általánosságban jól tűri a szárazabb, meleg időjárást - amiből mostanában bőven kijárt. A kelés idején viszont fontos a megfelelő csapadék vagy az öntözés. Az öntözetlen területeken, ahol már korán tapasztalható volt az aszály, ott a vöröshagyma kelése igen vontatott volt, sok helyen hiányos kelés volt tapasztalható. A száraz időjárás miatt kevesebb károsító ellen kellett védekezni, leginkább csak preventív kezelések voltak. A homokos területeken okozott némi problémát a szeles időjárás, amely kissé visszább vetette a fejlődésben az állományokat. A hagyma esetében is ki kell emelni a csapadék fontosságát, bár sok helyen már megoldott az öntözése, ami azért is jó hír, mert csak az ilyen területeken várható közepes vagy annál jobb termés.
Az áremelkedés árnyékában
A tavalyi év azonos időszakához képest +31%-kal emelkedett a hazai termesztésű vöröshagyma ára, az import hagymánál jelentős, +60%-os árbéli növekedés tapasztalható, ami vélhetően a holland és nemzetközi termesztésben mutatkozó alacsony termésátlagoknak tudható be. Az idei évben egyébként a beadott területalapú támogatások alapján 1292 hektáron termesztenek vöröshagymát, amelyből 910 ha a tavaszi és 383 az őszi vetésű. 2021-ben ehhez képest 1574 hektáron termesztettek vöröshagymát, így kijelenthető, hogy bizony csökkent a hazai termőterület.
A makói hagyma nyomdokában
Mint ahogyan a portál korábban megírta, a makói hagyma - mint eredetvédett termék, hungarikum - a szelekciónak és az erre a térségre jellemző termesztéstechnológiának, a kétéves, dughagymás termesztési módnak köszönheti hírnevét és különlegességét. A klímaváltozás miatt azonban a makói térségben is megváltoztak az éghajlati viszonyok, amely már kevésbé kedvező az itteni nemesítésű hagyományos, konstans fajtáknak - mint például a Makói Bronz -, ezért az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a termesztése. Emellett az újabb nemesítésű vöröshagymák stressztűrő képessége és hektáronkénti termésátlaga is jóval meghaladja a hagyományos makói fajtákét, így azok termesztése ma már kevésbé jövedelmező.
A 2021-es országos termésátlag 39,2 tonna volt hektáronként, ami 61,7 ezer tonna össztermést eredményezett tavaly. 2021-ben az exportált vöröshagyma mennyisége 620 tonna, az importált mennyiség pedig 24033 tonna volt
- közölte a NAK.
Nem könnyű a termelőknek
Általánosságban elmondható az, amely minden mezőgazdasági terméknél, hogy a megnövekedett inputanyag -és üzemanyagárak, valamint a szállítmányozási költségek megnövekedése a vöröshagymatermesztésre is hatással van. Továbbá a fent említett idei, helyenként változó időjárási sajátosságok is hatással vannak a termesztésre. Az öntözés hiánya továbbra is kulcskérdés, már most látszik a földeken az, hogy minőségben és mennyiségben is problémákat okozott az aszály számos növény esetében. Ez a hagymával sincsen másként, az öntözési problémákkal küzdő és az öntözés nélkül termesztett területeken csökkent termésátlaggal lehet számolni.
Címlapkép: Getty Images