A gazdasági fejlettség leggyakrabban hangoztatott fokmérője, azaz a GDP tekintetében hazánk látszólag egészen jól áll növekedése az Eurostat adatai alapján mind éves, mind negyedéves alapon messze felülteljesítette a régiónk legtöbb országának növekedését. A lengyel GDP éves alapon 5,3 százalékkal, a cseh mindössze 3,6 százalékkal, a szlovák 1,6 százalékkal, a román 5,8 százalékkal emelkedett az első fél évben. Ezzel szemben Magyarország , éves összevetésben pedig 7,3 százalékos növekedést produkált. Vásárlóerőben nézve azonban közel sem ilyen fényes a helyzet. Ha így nézzük az egyes országok GDP-jét akkor hazánk bizony a tagállamok alsó harmadába került. Az EU-n belül a 27 tagállamból 17-ben alacsonyabb a vásárlóerő-alapú GDP az átlagnál. Az utolsó Bulgária, Románia viszont a 22. helyet foglalja el, és csak Portugália választja el Magyarországtól, ugyanis hazánk a 20. helyen áll.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint ráadásul a következő negyedévekben már érdemi lassulást várunk, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt. Negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés. Alapesetben nem számítunk technikai recesszióra, ami azonban nem zárható ki teljesen. A növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyag, nyersanyaghiány, a költségek meredek emelkedése, a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő, csökkenő reálbérek a főbb exportpiacainkon, ami visszafoghatja a külső keresletet.
A GDP, ami egy ország adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma azonban messze nem az egyetlen mérőszám, amivel az adott országok gazdaságának állapotát vizsgálni tudjuk. Ott van ezen felül például a GNI, azaz a bruttó nemzeti jövedelem. Ez a GDP-ből származtatott mutató, amely az egyes gazdasági szektorok, illetve a külföldről kapott és külföldre fizetett elsődleges jövedelem (munkabér, kamat, földjáradék, osztalék) egyenlegének az összege.
Ebben tehát a magyar befektetők és munkavállalók külföldön szerzett jövedelme, valamint az Európai Unióból kapott támogatások és fizetett adók egyenlegének összege is szerepel, vásárlóerőre vetítve pedig ez a mérőszám sem festi a legszebb képet hazánkról. Mivel pedig egyre több magyar dolgozik külföldön, jelenleg különösen mérvadó lehet, hogy hogyan alakul ez a mérőszám.
A Pénzcentrum megnézte hát a Világbank legfrissebb (2021-es) jelentését arról, hogy ezen mutató szerint hol is helyezkedik el hazánk az EU más országaihoz képest. Ahogy grafikonunkon is látszik, a legjobb számot Luxemburg produkálta. Itt 81 ezer dollár volt az egy főre jutó GNI. A dobogó második fokát Írország foglalta el 74,5-ös értékkel. A harmadik legnagyobb összegű bruttó nemzeti jövedelemmel (68) Dánia büszkélkedhetett.
Magyarország ezt az indikátort nézve nagyobb lemaradásban van, mint a bruttó hazai terméket tekintve. Az Európai Unió tagállamai közül csak a 23. helyre fértünk fel, a tavaly produkált 17,7 ezer dolláros bruttó nemzeti jövedelmünkkel. Mindössze 4 országban volt tehát alacsonyabb az egy főre jutó jutó GNI. Ezek Horvátország (17,15), Lengyelország (16,67), Románia (14,170) és az Unió többi államától fejlettségben jócskán elmaradó Bulgária (10,7) voltak.
A cikk itt folytatódik tovább.
Címlapkép: Getty Images