Egyre több fa pusztul el az aszályban: így mentenék meg az erdőket Békésben

24.hu 2022. augusztus 29. 10:33
A Hatvanezer Fa Egyesületet Békéscsabán több, mint az erdészeti rendelet ellen tiltakozók csoportja. Lelkesen cselekvő emberek, akik eredményesen veszik fel a harcot a klímaváltozás negatív következményeivel, ráadásul a helyi társadalmat is képesek összefogni – kulturális, politikai, sőt, generációs különbségektől függetlenül. A 24.hu riportot készített velük, róluk.

Békéscsaba határában, a dűlőknél találkoznak a civil szervezet képviselőivel az újságírók. "Néha felkavarodik a szél, de nem ad enyhülést, csak szórja a port. Sötét, szúrós por meg száraz agyagmorzsa megy az ember nyakába, cipőjébe", írja a 24.hu

Ulbert Zoltán, a Hatvanezer Fa Egyesület elnöke és alapítója, valamint Frankó Róbert erdőmérnök és erdőfelügyelő, az egyesület szakmai tanácsadója és Buzássy Márta koordinátor, Ulbert felesége mondja el a történetüket.

Meg lehet őrülni a napon

Az augusztus elején megjelent rendelet– ami veszélyhelyzetre hivatkozva megkönnyítette a fakitermelést a természetvédelmi területeken is – szokás szerint két, radikálisan szemben álló oldalra osztotta a közvéleményt.

Differenciáltabb véleményt ritkán hallani, ezért is volt feltűnő, hogy a békéscsabai egyesület Herczeg Tamás fideszes országgyűlési képviselőnek címzett nyílt levelében higgadt hangon, láthatóan mindenféle politikai szándék nélkül sorolta fel a szakmai kifogásokat.

Az egyesület tevékenysége messze nem merül ki kormányrendeletek kritikájában. Ulbert Zoltán, az alapító agrárközgazdász helyi vállalkozóként bioboltot visz Békéscsabán. Apja vadászott, Ulbert már gyerekkorában is sokat járt az erdőn. Később élénken érdeklődni kezdett a környezetvédelem iránt. Néhány éve megtetszettek neki az olyan közösségi erdősítési mozgalmak, mint a 10 millió fa vagy a My Forest. Felvette velük a kapcsolatot, meghallgatta a tapasztalataikat.

Aztán kiírta a Facebookra, hogy elkezd fákat ültetni a környéken; csatlakozzon, akinek van kedve.

Meglepődtem, milyen sok lett a jelentkező, szinte pillanatok alatt. A „Hatvanezer fa” elnevezés onnan jött, hogy ennyi lakosa van Békéscsabának, és arra gondoltam, ha fejenként ültetünk egy fát, az már valami. Először kicsit hippi módon kezdtem: nem volt igazi szakértelem, csak lelkesedés; gondoltam, ledugdosok fákat valahová, ahol van egy kis hely. Aztán jött Poliák Pál hivatásos vadász, élőhely-specialista meg Duray Balázs környezetkutató geográfus, szintén békéscsabai lokálpatrióták, és hozták a szakmai ismereteket, én meg csak néztem, hogy ezt lehet így is? Frankó Robi lett az egyesület erdészeti szakértője, Pali meg Balázs a két alelnök.

További cél, hogy enyhítsék a klímanyomást, és ennek eszköze az erdősítés, fásítás, élőhely-javítás Frankó Róbert szerint. Ma már környezeti neveléssel is foglalkoznak, iskolákban, óvodákban. Fel kell nőjön egy olyan generáció, amely felelősebben gondolkodik a környezetről.

Az aszálykár érinti az erdőket is

Azokat az erdőket, amiket itthon majdnem befejezettnek nyilvánítottak, és azt hitték, a tüzet is kibírják, ez az aszály megrogyasztja. Össze kell fogni az erdőgazdálkodást, vízgazdálkodást, legelőgazdálkodást, szántógazdálkodást. Eddig egymástól függetlenül próbált minden terület érvényesülni, de ennek véget kell vetni.

A csemeték pusztulnak, égnek a napon, a hároméves tölgyállomány elkezdett kiszáradni, pedig egy méterre van lent a gyökere.

Magyarország egyik legmélyebb területén vagyunk, 81–82 méter a tengerszint feletti magasság. Itt mocsarak, nádasok, vízállások voltak a vízrendezés előtt; a talajvíz egy-két méterrel magasabb, mint a környező településeken. De már napról napra húzódik a víz lefelé, és a gyökér nem tud utána menni. Van a gyökérzóna, meg van a talaj kapilláris zónája. Ez utóbbi a talajvíz szintje fölötti kisméretű hajszálcsőrendszer, ami egy adott magasságig képes felemelni a vizet. Ha a növény gyökérzete meg a kapilláris zóna összeér, akkor szuper, a növény hasznosítja a vizet. Ha nem ér össze, a fa elkezd száradni. Ezeknek a csemetéknek megszakadt a kapcsolatuk a kapilláris zónával, pusztulnak. Harminc éve vagyok a szakmában, de ilyet nem láttam, és a kollégáim azt mondják, ők sem

- mondta el Buzássy Márta a lapnak.

Címlapkép: Getty Images