Eltűntek az erdők a Balatonnál: nincs tarvágás, de fa csak mutatóba maradt

24.hu 2022. szeptember 8. 09:01
A Bakonyerdő Zrt. Balatonfüred körzetében nagyrészt „vágásos üzemmódban” kezeli az erdőket, ami civilek szerint lényegében a tarvágás egy eufemisztikus megfogalmazása. Erdővédők egy csoportja évek óta monitorozza, hogy a kitermelt – akár Natura 2000-es – területeken mennyire képes regenerálódni az erdő, az eredmény pedig siralmas. A mintaterületen végzett számítások alapján nyolc év múlva az előírt négyezer helyett pár száz fa jut majd egy hektárra, miközben megindul a szavannásodás.

Árnyék sehol, tűz a nap a szárazságtól repedezett földre a népszerű kirándulóhely, a Koloska-völgy közelében. A Balatonfüred fölött elterülő fennsíknak ezen a részén kilométeres körzetben csak mutatóban maradt egy-egy terebélyesebb lombkorona. Az állami tulajdonban lévő erdőben néhány év alatt hatalmas részeken tűnt el az itt őshonos tölgyerdő, írja a 24.hu.

Az erdészet szerint szó sincs arról, hogy a törvényileg tiltott tarvágást alkalmazták volna, a hivatalos verzió szerint a szakmában általánosan elfogadott módszerrel, az úgynevezett vágásos üzemmóddal termelték ki a fákat. A végeredmény, ahogy arról a helyszínen meggyőződhettünk, mégis kísértetiesen hasonló: kopasz táj az egykori erdő helyén.

A fák nélküli bozótos, szavannás karsztvidékre emlékeztető terület Balatonfürednél található. erdőért Facebook-csoport egyik aktivistája kísért el minket.

A közösségi oldalon szerveződő civil természetvédők többször akcióztak már azért, hogy felhívják a figyelmet a Bakonyerdő Zrt. erdőgazdálkodási módszereire, amelyek szerintük több emberöltőre borítják fel a környék ökoszisztémáját. Augusztusban, miután országos felzúdulást okozott az a kormányrendelet, amely az orosz-ukrán háború nyomán előálló energiaválságra hivatkozva jelentősen lazított a fakitermelés szabályain, az aktivisták úgy gondolták, szélesebb körnek is meg kell mutatniuk, hogy milyen következményekkel jár a fák letarolása.

Az erdők kivágása Balatonfüreden az AB-döntés ellenére is folytatódott, és azt is átverésnek tartja, hogy a közfelháborodás és az Országház előtti több ezres tüntetés után Nagy István, az agrártárca vezetője egy miniszteri utasítással újra megtiltotta, ami az alkotmánybírók szerint amúgy is tilos.

Az ajkai erőművet is ellátják

A Bakonyerdő Zrt. összességében 60 ezer hektárnyi erdőterületen gazdálkodik Balatonfüredtől Pápán át Keszthelyig hét különálló erdészetben. Tavaly közel 8 milliárd forintos bevétel mellett 420 milliós nyereséget produkáltak. Az Agrárminisztérium alá tartozó állami részvénytársaság a fakitermelés mellett két faipari céget – egy fűrészáru gyárat és egy parkettagyárat – is működtet, és vadgazdálkodással is foglalkozik. Adataik szerint tavaly az összesen 293 ezer köbméter fát termeltek ki, az értékesített famennyiség 44 százaléka volt tűzifa, amiből magánfelhasználók mellett az Ajkai Erőműbe is jutott.

A Bakonyerdő azt írta a portálnak, hogy jelenleg a Balatonfüred közigazgatási területén vagyonkezelt erdők 20 százalékát kezelik örökerdő üzemmódban, 20 százalék pedig fakitermeléssel nem érintett. A 713 hektáros terület, amelynek része a Koloska-völgy közelében található erdő is, 60 százalékban továbbra is vágásos üzemmódban van.

Levélben kértük az állami céget, magyarázzák el, mi a különbség a vágásos üzemmód és a tarvágás között, mi az, ami az egyiket szakmailag elfogadott módszerré teszi, miközben a másik tilos. A válasz szerint a fokozatos felújító vágásnál az erdő megújulását biztosító fiatal fák már a kitermeléskor jelen vannak, azaz nem kell mesterségesen újraerdősíteni a területet. A tarvágás esetében viszont utólag kell gondoskodni az erdő mesterséges megújításáról.

Címlapkép: Getty Images