Hónapok óta egyre drágulnak a liszt, ezzel együtt a különféle kenyerek és egyéb pékáruk ára is folyamatosan emelkedik. Noha az 1000 forintos kenyér nyáron még csak fenyegető rémkép volt, mostanra a mindennapok része lett, ahogy a 100 forint körüli zsemle és kifli is, hogy az egyes péksütemények árairól már ne is szóljunk. A riasztó drágulás hátterében számos ok húzódik meg, a búza árának emelkedésétől kezdve az energiaárak elszállásán át egészen a forint inflációjáig. Kérdés azonban, hogy meddig tarthat még ez a trend, meddig emelkedhet a liszt és a kenyérfélék ára? Hol van az a pont, ahol a magyar fogyasztók már nem vásárolják meg az adott terméket? Az Agrárszektor ennek járt utána.
Ahogy a portál írja, korábban elképzelhetetlen mértékben emelkedett meg a kenyerek és a pékáruk ára Magyarországon. Míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021 októberében átlagosan 417 forintba került egy kiló fehér kenyér, 360-ba egy kiló félbarna, 32-be egy zsemle és 156 forintba egy kakaós csiga, addig ez 2022 szeptemberére 766, 673, 56 és 229 forint lett.
Vagyis a fehér kenyér esetében egy 83%-os drágulásról beszélhetünk, addig a barna kenyérnél 86%-os, a zsemlénél 55%-os, a kakaós csigánál pedig csaknem 47%-os volt az áremelkedés tavaly októberétől az idei év szeptemberéig. Ez mostanra még magasabb lehet, hiszen októberben tovább nőttek az árak, és a jelek szerint ez a folyamat a közeljövőben nem is fog abbamaradni.
Meddig emelkedhet még a kenyér és a pékáruk ára?
Raskó György szerint a kenyerek és pékáruk áremelkedésének a vásárlóerő az egyetlen, ami gátat szabhat. Mint mondta, november vége, december eleje lesz az időszak, ameddig a lakosság vásárlóereje kitart. Decemberben a magyarok ki fognak költekezni a karácsonyi ünnepek miatt, aztán januárban egy hatalmas zuhanás fog következni a fogyasztásban, és ahogy a szakember fogalmazott, ilyenkor nagyon nehéz lenne áremelést foganatosítani a kiskereskedelemben az élelmiszerek vonatkozásában.
Címlapkép: Getty Images