Mennyivel kerül most többe a kereskedőknek beszerezni az árstopos élelmiszereket, mint amennyiért megvehetjük? Mennyibe kerülnének, ha nem lenne árstop? És mi mennyiért vásárolhatnánk meg őket? Ami a hatósági élelmiszerárat illeti, az minden boltban más lehet, hiszen attól függ az ár, hogy az egyes boltokban mennyiért adták tavaly októberben az adott termékeket. Csak azokban a boltokban egységes az ár, ahol nincs gépi nyilvántartás – ezekben az egységekben a 2021. októberi KSH-s árra kellett visszaállni. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, Neubauer Katalin a 24. hu kérésére körbekérdezett, átlagosan, kerekítve mennyi az egyes hatósági áras élelmiszerek beszerzési, illetve fogyasztói ára most. A két szám különbsége mutatja, mennyi a kereskedők vesztesége, és arról is képet ad, hogy nagyjából mennyivel kerülnének többe ezek az élelmiszerek a boltokban, ha nem lenne rajtuk ársapka.
Több száz forintos a veszteség egy árstopos terméken
- A kristálycukor kilóját ma jó esetben 500 forint körüli áron tudják beszerezni, és 230 forint körüli áron adhatják. Vagyis mintegy 270 forint kilónként a kristálycukron a veszteség – több, mint amennyi a fogyasztói ár.
- A BL55-ös finomliszt értékesítése is veszteséges, 300 forint körüli áron tudják beszerezni, és mintegy 200 forintért adhatják.
Neubauer Katalin hangsúlyozta, a fenti beszerzési árak jellemzően a nagyobb üzletek számára elérhetőek, melyek közvetlenül a termelőktől, élelmiszerfeldolgozóktól vásárolnak. Akik csak nagykereskedőtől tudnak beszerezni – jellemzően a kisebb boltok –, azok még drágábban jutnak hozzá az árstopos termékekhez, így a veszteségük is nagyobb.
Például cukrot egy kisbolt inkább 700 forint körüli nagykeráron tud vásárolni, és 261 forintért eladni, azaz egy kilón mintegy 440 forintos veszteséget realizál.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint egy év alatt átlagban 42 és 77 százalék között emelkedtek a statisztikájukban fellelhető kiskereskedelmi beszerzési árak az árstopos termékeknél. Legkevésbé a csirkemellé, leginkább a finomliszté. Hamarabb vagy később, de a beszerzési árak átlépték a fogyasztói árakat is. Ez is mutatja, hogy a kereskedők veszteségei egyre halmozódtak.
Az árstop tehát a kereskedőknek bukás, a vevőknek meg az lenne, ha hirtelen eltörölnék az árstopot, és szembesülni kellene a valós árakkal. A helyettesítő termékeknél már most is ez a helyzet.
Február és december között a sertéscomb alternatívájaként figyelembe vett, eleve drágább sertéskaraj ára emelkedett a legkevésbé, bár ez is 45 százalékkal. Ha csirkemell helyett az egyébként olcsóbb csirkecombot választottuk, 55 százalékos drágulást észlelhettünk, ha finomliszt helyett megvettük az amúgy drágább réteslisztet, akkor 59 százalékost. Aki nem 2,8 százalékos UHT tejet, hanem ESL tejet tett a kosarába, az 76–79 százalékos áremelkedéssel szembesülhetett. Amennyiben pedig étolaj helyett sertészsírt vásároltunk, azt vehettük észre, hogy az év elejéhez képest több mint duplájára hízott az ár.
Kényszerpályán kezd mozogni az élelmiszerpiac, emiatt is kezdték csökkenteni a beszerzési árakat, például a tejtermékeknél. Január elején 400 forint körül tudták a nagy áruházláncok beszerezni a 2,8 százalékos UHT-tejet, és ezt adhatták 225 forint körüli áron. Mostanra viszont kaptak tartósan alacsony, mintegy 10 százalékkal csökkentett beszerzésiár-ajánlatot, hogy egy kicsit kedvezőbb irányba mozduljon a piac.
Az utóbbi egy-két hét történései alapján (és ha a folyamatok ebbe az irányba haladnak) az élelmiszer-beszerzési árak tovább csökkenhetnek, így valamennyire mérséklődhetnek időszakosan a kereskedők veszteségei az árstopos termékeken. A beszerzési árak csökkenése más szempontból is kívánatos lenne, például azért, hogy az árstopos élelmiszereket helyettesítő termékek ára mérséklődjön, és ezáltal kicsit megnőjön irántuk az erősen lecsökkent kereslet.
Címlapkép: Getty Images