A megtermelt, illetve előállított javak piacokon történő értékesítése egyidős az emberi civilizációval, eleinte cserekereskedelem formájában, a pénz megjelenése után pedig egyre inkább az adott kor és kultúra fizetőeszközéért, annak szabályai szerint történő adásvételként. A piaci árusítás szabályai jellemzően koronként és országonként változtak, ám ezeknek köszönhetően az áruk és termények kereskedelme - jobbára - kiszámítható és rendezett volt. Nincs ez máshogy napjainkban sem, talán csak annyi változott, hogy részletesebb és gyakran specifikusabb szabályok vonatkoznak a piaci értékesítésre. És hogy melyek ezek? Kik és milyen feltételek mellett árulhatnak ezeken a piacokon, illetve a vásárcsarnokokban? Az Agrárszektor erre kereste a választ.
Ahogy a portál írja, Magyarországon a piacok és vásárok kapcsán két olyan jogszabály van, ami megkerülhetetlen. Az 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, valamint a 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról. Illetve ide tartozik még az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről.
Az EüM rendelet előírásait a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti vásár, piac (vásárcsarnok) és bevásárlóközpont létesítése és üzemeltetése során kell alkalmazni, és a piacok létesítésének, fenntartásának és üzemeltetésének szabályait tartalmazza, külön tekintettel arra, hogy az egyes árukat milyen biztonsági és higiéniai feltételek betartása mellett lehet árusítani a piacon, vásáron, illetve, hogy ezeknek a tereknek milyen feltételeknek - burkolat, folyóvíz, illemhelyek, stb. - kell megfelelnie
- emelte ki a portál.
Mint írják, a kormányrendelet hatálya a Magyarország területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra és üzemeltetett bevásárlóközpontokra, valamint a vásárokon, a piacokon és a bevásárlóközpontokban folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. Ennek értelmében a vásár vagy a piac üzemeltetését annak helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző engedélyezi. A piac működési rendjét a fenntartónak, avagy az üzemeltetőnek kell megalkotnia. Ez a működési rend tartalmazza azokat a részletes feltételeket, amelyek alapján az egyes személyek árusíthatnak a piacokon.
De mi a közös ezekben? Ki árusíthat a piacokon? Ezekről és még több hasznos információról az Agrárszektor teljes cikkében olvashatunk többet, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images