Mégis, mi folyik ebben a megyében? Hiába iparváros, egyre több a munkanélküli

HelloVidék 2023. április 24. 06:40

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje. Székhelye Miskolc, a régió központja és legnagyobb települése, ország negyedik legnépesebb városa Budapest, Debrecen és Szeged után, Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja. Az egyetlen magyar megye, amely két UNESCO Világörökségi helyszínnel is rendelkezik (az Aggteleki cseppkőbarlang, valamint a Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj). Na de mi jellemzi gazdaságát, iparát és turizmusát jelenleg? Ennek jártunk most utána.

Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád vármegye, délnyugatról Heves vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, délkeletről Hajdú-Bihar vármegye, keletről pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határolja. A megye, földrajzilag az ország egyik legváltozatosabb területe. Az Északi-középhegység és az Alföld találkozási pontján fekszik, így a vármegye északi részei hegyvidékkel tarkított – az ország legmagasabb csúcsaival és legmélyebb barlangjaival –, déli részei pedig laposak, síkak. Az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint az országos átlagé, az átlagos páratartalom viszont magasabb (700–800 mm/év). A vármegye tartja az ország legalacsonyabb hőmérsékleti rekordját: −35 °C-ot mértek 1940. február 16-án Miskolctapolcán. Gazdag folyóhálózattal rendelkezik, itt folyik a Tisza, amely természetes határt képez Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék között, a Sajó, a Bodrog és a Hernád. Legmagasabb pontja a Bükkben magasló 959 m-es Istállós-kő. A megye összterülete 7247,14 km2, Magyarország területének 7,79%-a.

Az ország legtöbb településével rendelkező megye

A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc. A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon.

A megye dobogós a gyermekszületéseket illetően

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 2022-ben 7105 gyermek jött világra, és 9718 fő hunyt el. Az élveszületések száma 2,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva,

A halálozások száma viszont 13%-kal csökkent az előző évihez képest, ez elsősorban a járvány miatti többlethalálozások magas bázisértékével magyarázható. (A járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest 3,0%-kal többen haltak meg.)

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2613 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét, ez a veszteség 39%-kal alacsonyabb az előző évinél. A természetes fogyás népességre vetített 4,2 ezrelékes vármegyei értéke az országos átlagnál (4,9 ezrelék) kedvezőbb volt.

A házasodási kedv mérséklődött: 2022-ben 4327 pár kötött házasságot, 6,1%-kal kevesebb, mint 2021-ben. Ennek ellenére a frigyek száma a nyolcadik legtöbb volt 1989 óta.

Egyre csak nő a munkanélküliek száma

Gazdasági aktivitást nézvez, 2022 IV. negyedévében Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a 15–64 éves népesség 74,3%-a, 292 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 3,1%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány 3,3 százalékponttal elmaradt országos átlagtól. A munkaerőpiacon 270 ezren jelentek meg foglalkoztatottként, számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 2,8%-kal gyarapodott. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta – folytatva a korábbi negyedévek kedvező tendenciáját – 2,7 százalékponttal 68,8%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az arány ennek ellenére elmaradt a 74,5%-os országos átlagtól, egyben a főváros és a vármegyék körében az egyik legkedvezőtlenebb volt.

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség együttes emelkedése annak a következménye, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon. Így az egy évvel korábbinál 12%-kal kevesebb, 101 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan 3,0%-os csökkenés következett be.

A fizetések az országos átlag alatt

2022-ben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 408 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 271 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 444 ezer, a nettó átlagkereset 295 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 18%-kal múlta felül a 2021. évit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot.

A bruttó keresetek a versenyszférában 14%-kal, 442 ezer forintra, a költségvetési szférában 24%-kal, 355 ezer forintra emelkedtek. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 23, a szellemieknél 15%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 319 ezer, az utóbbiak 529 ezer forintot kerestek.

Ipar

A korábbi rendszerek idején az iparosításra helyezett hangsúly és a megye barnaszén-gazdagsága miatt Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik vezető ipari régiójává vált, ezért gyakran „Magyarország Ruhr-vidékeként” emlegették. A nehézipar legfontosabb központjai Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika voltak. Az idő elteltével aztán az ipar válságba került, jelenleg ezért Borsod-Abaúj-Zemplén azon megyék közé tartozik, ahol a legmagasabb a munkanélküliségi ráta és egyben a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP is.

Napjainkban még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye a hazai ipar egyik központja. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 2022-ben a vármegye termelési értéke 5333 milliárd forint volt, ami az országos kibocsátás közel tizedét jelentette, az egy lakosra jutó termelési érték pedig több mint másfélszerese volt az országos átlagnak.

A 2022. évi kibocsátás volumenét tekintve 1,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi rendkívül magas bázist. (Országosan ennél nagyobb mértékben, 5,6%-kal nőtt a termelés.) Az elmúlt tíz évben alapvetően bővülés jellemezte a vármegye ipari teljesítményét, csupán 2019-ben és 2020-ban mérséklődött a termelés volumene.

A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján a termelés értéke (4658 milliárd forint) összehasonlító áron 3,8%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A megye iparának két meghatározó (együttesen a kibocsátás 82%-át adó) területe közül a vegyi anyag, termék gyártása 15%-kal csökkent, a gépipar termelése – az elektronikai ipar és a villamosberendezés-gyártás kedvező teljesítménye miatt – 26%-kal bővült. Az ipari értékesítés 73%-át adó export és a 27%-át képviselő a belföldi eladások volumene hasonló mértékben (5,1, illetve 4,8%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz mérten.

Községekben épült a legött lakás

Az utóbbi években meglehetősen hullámzóan alakult a lakásépítési kedv Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A 2021-es jelentős élénkülést követően 2022-ben visszaesett a lakásépítések száma, 19%-kal csökkent (országosan 3,2%-kal nőtt) az előző évi magas bázishoz képest.

A lakások 73%-ának természetes személy, 18%-ának vállalkozás, mintegy 8%-ának helyi önkormányzat volt az építtetője. A vállalkozások lakásberuházásainak visszaesése volt a vármegyei szintű csökkenés fő tényezője, amit a többi építtetői körnél (elsősorban a természetes személyeknél) regisztrált növekedés csak részben ellensúlyozott.

A lakások 83%-át családi házas formában, 14%-át többszintes, többlakásos épületben adták át. A piac csökkenő intenzitása mögött az előbbiek esetében tapasztalt erőteljes növekedés és az utóbbiaknál bekövetkezett számottevő csökkenés húzódott meg. Részben emiatt az új lakások átlagos alapterülete az előző évi 102 m²-ről 133 m²-re nőtt, az országos átlagot (96 m²) jelentősen meghaladta. A lakások 56%-a épült 4 vagy annál több szobával. 112 lakás szűnt meg a vármegyében 2022-ben, közel harmadával több, mint egy évvel korábban. Száz épített lakásra 39 megszűnés jutott.

A 2021-es (alacsony bázishoz mért) élénkülést leszámítva gyakorlatilag 2018 óta csökkenő tendenciát követ a jövőbeni lakásépítési kedv Borsod-Abaúj-Zemplénben. A 2022-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (311) 18%-kal elmaradt az előző évitől, az öt évvel korábbi, sokéves csúcsértéknek pedig kevesebb mint a fele volt.

A magyarok még mindig szeretnek ide utazni

Turisztikai szempontból szintén nagyon gazdag a terület, sok középkori várral, Árpád-kori templommal és fényűző palotával rendelkezik. Miskolc nevezetes a miskolctapolcai Barlangfürdőről, a diósgyőri várról (amelyet jelenleg a Nagy Lajos-korabeli formájára rekonstruálnak), a lillafüredi Palotaszállóról és állatkertjéről, mely az egyik legnagyobb hazánkban. Sátoraljaújhely, a Zemplén fővárosa, adott otthont 1806-tól Kazinczy Ferencnek, aki egészen haláláig maradt a településen. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett Sárospatak fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Szikszó városa ad helyet a Xixo gyárának, hazánk egyik legnagyobb tea- és kávégyártó üzemének. Tokaji borvidék területe történelmi borvidék, amely Magyarország hét nagyobb borvidékének egyike. A várost és környékét 2002-ben a Világörökség részévé nyilvánították Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj néven. Hírneve azonban régen megelőzte, ugyanis innen származik a tokaji aszú, a világ legrégebbi botritizált bora. Ez volt az a bor, amelyet XIV. Lajos francia király "a borok királya, a királyok bora" becenevén emlegetett.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a magyarországi turisztikai régiók közül az Észak-Magyarország- és a Tisza-tó régióba tartozik, fő vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen az Aggteleki Nemzeti Park a híres cseppkőbarlanggal és Lillafüred), valamint a romantikus műemlékjellegű középkori várak és várromok jelentik (mint például a boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, regéci vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye nevezetességei közé tartozik a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.

A megyében több klimatikus üdülőhely és gyógyfürdő is található. A Zsóry-fürdő, 1939-ben olajkutató talajfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 °C-os, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. A Tapolca Forrás-barlangot 1934-ben nyilvánították üdülőhellyé. Pávai-Vajna Ferenc négy barlang megvizsgálása után 1-1,5 méter magasságban részenként 28 °C-os vizet talált a karszt üregeiben - ilyen magas hőfokú víz karsztrendszerben Európában sehol nem bukkant fel még másutt. A feltárás során melegvízű forrásra (31,5 °C) is akadtak. 1941. május 28-án megnyitották a Termálfürdőt. 2002. július 19-én az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának határozata gyógyfürdővé emelte, és gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolta. A tiszaújvárosi Termálfürdő Komplexum gyógyfürdője 1200 méter mélységből feltörő 57 °C-os termálvízzel működik, melynek sókoncentrációja, nátrium-klorid- és hidrogén-karbonát-tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére hasznosítják. A medencékben a víz 32, 36, 38, illetve 40 fokos.

A vendégéjszakában mért vendégforgalom 22%-kal meghaladta az előző évit, aminek értékére kedvezőtlenül hatottak a Covid19-járvány idején bevezetett intézkedések. A vendégéjszakák többségét (75%-át) a belföldi vendégek töltötték a szálláshelyeken, ezek száma 8,2%-kal nőtt, a külföldivendég-éjszakák száma 2,0-szerese volt a 2021. évi értéknek. A külföldi vendégek közül a Lengyelországból érkezők töltötték el a legtöbb éjszakát, őket a Szlovákiából és a Romániából érkezők követték.

2022. október–decemberben a szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma 4,0%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az országos folyamatokhoz hasonlóan a belföldivendég-forgalom csökkent (9,4%-kal), a külföldivendég-forgalom nőtt (26%-kal).

A borászat még mindig kiemelkedőbb, mint a mezőgazdaság

A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaji borvidéknek. Viszont a megye területének 40%-a szántóföld, így az egyéb növénytermesztés is kiemelt helyen szerepel a gazdák körében.

2022-ben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a búza kiterjedése (62,2 ezer hektár) 17%-kal bővült, a kukoricáé (45,2 ezer hektár) 12%-kal zsugorodott 2021-hez képest. Búzából (287,0 ezer tonna) a területnövekedés ellenére az egy évvel korábbinál 5,2, kukoricából (141,4 ezer tonna) az aszály miatt 62%-kal kevesebb termett.

Az olajos magvúak közül a szántó 19%-án művelt napraforgó területe (43,8 ezer hektár) 3,7, terméseredménye (86,7 ezer tonna) ennél jelentősebben, 29%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A napraforgónál jóval kisebb méretű szántón termesztett repce kiterjedése (14,4 ezer hektár) 15, a betakarított mag mennyisége (41,5 ezer tonna) 16%-kal alulmúlta a 2021. évit.

Lucernából az egy évvel korábbinál 14%-kal kisebb területről (10,8 ezer hektárról) egyharmaddal kevesebb szénát (32,6 ezer tonnát) gyűjtöttek be. A vármegye agrárgazdaságában kevésbé jelentős szántóföldi burgonyatermesztés szerepe 2022-ben tovább zsugorodott.

A főbb szántóföldi növények közül egyedül a burgonya termésátlaga haladta meg az előző évit. A repce egy hektárra jutó mennyisége a vármegyei rangsor élmezőnyében, a többi kultúráé viszont a középső vagy az utolsó harmadában található.

Címlapkép: Getty Images