Kelendő a magyar nyúlhús, de inkább csak külföldön - írja az Agrárszektor. Hozzáteszik a termelés csaknem 96 százaléka külföldre megy, amit a jelek szerint egyre kevesebb tenyésztő állít elő. Körülbelül 20 dekagramm nyúlhúst eszünk Magyarországon fejenként egy évben, míg az európai átlag két kilogramm. A legtöbb kiskereskedelmi láncban ma már kapható a húsféle, de főleg az ára miatt inkább a baromfihúst preferálják a magyarok.
Ahogy a portál írja, a nyúltenyésztésben több évtizede már, hogy a vállalkozói méretű telepek váltak a termelés meghatározó szereplőivé, a háztáji termelés és felvásárlás, amikor még sokan vitték a vidéki településeken az átvevőpontokra a nyulakat, mára már csak emlék. Gyakorlatilag 55-
Kiemelték, hogy a Nyúl Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke, Juráskó Róbert a Kossuth Rádió Hajnal-Táj című műsorában elmondta, hogy az ágazatot is keményen megtépázta az energiaárak emelkedése és a takarmányárak növekedése. A szakember elmondta, hogy többen csökkentették vagy abbahagyták a termelést és ez már a statisztikai adatokban is meglátszik. 2022-ben, illetve 2023 első negyedévében mintegy 20 százalékkal csökkent az ágazat termelése. Országos szinten a két hazai nyúlvágóhídon 3,6-3,8 millió darab nyulat vágnak le. Több nagyüzemi telep mellett Somogy vármegyében vannak még 80-100 közötti anyalétszámot tartó gazdaságok. A megyében a Kaposvári Egyetemen a Pannon fehér fajtával zajlik a termelés és itt számos kutatást végeznek. Azonban a nyúltenyésztők jelenleg veszteségesen kénytelenek termelni és nem tudni hogyan alakul az ágazati szereplők sorsa, kérdéses, hogy a következő időszak mit tartogat a takarmány vagy az energiaárak vonatkozásában. Ebben az időszakban nagyon fontos, hogy a tenyésztők igénybe vegyék azokat a támogatási lehetőségeket, ami adott az ágazat számára.
A tenyésztők az elmúlt években a minisztériumtól több jogcímen és területen is támogatásokhoz juthattak. Ezek között például segítséget ad az ágazatban a tenyésznövendéknyúl-támogatás, ami minden tenyésznyúl után 2000 forint vissza nem térítendő támogatást jelent, és ezt egy kistermelő is igényelheti hiszen 10 anyanyúl felett már jogosult a támogatásra. Emellett igénybe vehető az állatjóléti és vakcinatámogatás, valamint az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati kiírással a nyúltenyésztők is élhettek, amiből 2,4 milliárd forintot fel is használtak új telepek létrehozására vagy a meglévők korszerűsítésére
– mondta Juráskó Róbert.
A hazai nyúlhúsfogyasztás még mindig rendkívül alacsony. Az európai átlag 2 kilogramm körül alakul fejenként, a magyar fogyasztás pedig ennek mindössze a tizede. A szakértők szerint az alacsony fogyasztás hátterében egyrészt az áll, hogy az emberek nagy része a nyulat jobban sajnálja elfogyasztani, mint a baromfit, másrészt a nyúltermékeknek meglehetősen magas az ára. Magyarországon a nyúlhús fogyasztását először 2017-ben népszerűsítették önálló kampánnyal. Az azóta eltelt években az egyik legnagyobb sikernek számít, hogy ma már a legtöbb kiskereskedelmi áruházlánc polcán folyamatosan elérhető a nyúlhús előre csomagolt, konyhakész formában.
Mit lehet még tudni az ágazatról? Mire számíthatnak a gazdák? Milyen fogyasztást népszerűsítő kampányok zajlanak? Erről többet az Agrárszektor cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images