Tavaly a mezőgazdaság a GDP termeléséhez 3,3 százalékkal járult hozzá a KSH adatai szerint, a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a foglalkoztatottak 5 százaléka, 220 ezer fő dolgozott 2017-ben. Különösen nagy jelentőséggel bír a mezőgazdaság Békés megyében, ahol az egyik legmagasabb a mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok átlagos mezőgazdasági területe az országban.
Nem meglepő, hogy az emberek így próbálnak valamilyen kiegészítést szerezni a havi bér mellé, ami az idei első félév adatai szerint ebben a megyében volt az egyik legalacsonyabb. E mellé jön még a második negyedévben mért 3,2 százalékos munkanélküliségi ráta, illetve a közfoglalkoztatottak magas száma is Békés megyében.
Sokan a zöldségtermesztést elsődleges bevételi forrásként tekintik, a mezőgazdasági őstermelők nem meglepő módon átlag feletti számmal bírnak az Alföldön. Az alacsony bérek és jövedelemszerzési korlátok miatt azonban csak kevesen tehetik meg, hogy nagyobb léptékű zöldségtermesztésbe fogjanak, Békés megyében sok településen gyakori, hogy háztáji gazdálkodás formájában, néhány fóliányi területen termesztenek. A HelloVidék ezért kíváncsi volt, hogy kistermelőként megéri-e zöldségtermesztéssel foglalkozni - ehhez az uborkatermesztést vettük példának.
Milyen költségekkel érdemes számolni?
Talán nem árulunk el nagy dolgot azzal, hogy a kérdésre a válasz leginkább attól függ, mennyiért veszik át a zöldségeket a termelőtől. Számítási példánkban az alábbi feltételezésekből indultunk ki:
- A példában szereplő őstermelő négy, egyenként 25 méter hosszú, 6 méter széles fóliaházban gazdálkodik.
- Munkaerőköltséggel nem kalkulálunk, feltételezzük, hogy a négy fóliaházban csak a család tagjai dolgoznak.
- Fűtési költséggel az egyszerűsítés érdekében nem kalkulálunk, feltesszük, hogy késő tavasszal, nyár elején ültetik az uborkát.
- Vízdíjjal sem kalkulálunk, tegyük fel, hogy a növények öntözését fúrt vagy ásott kutakból oldják meg (ez a módszer elterjedt, a fúrt/ásott kutak egyelőre díjmentesek).
Mint minden vállalkozásnál, a zöldségtermesztésnél is felmerülnek induló költségek, illetve a termesztés során felmerülő egyéb költségek. Uborkatermesztési példánkban induló költséget jelent (feltételezve, hogy a fóliagerinc már megvan)
- a fólia,
- az uborkamagok,
- az ültetéshez szükséges föld,
- a csepegtető rendszer kiépítése,
- a madzagok és
- az ültetés előtt a szerves trágya eloszlatása a földön.
A lenti táblázatban összegyűjtöttük ezek költségét, figyelembe véve, hogy a négy fóliaházhoz hozzávetőlegesen mekkora mennyiségre van szükség mindebből.
(Megjegyzés: négy fóliaházba nagyjából 1200-1300 tő uborka fér el, de az uborkaszemeket ráhagyással kell megvenni, mert nem mindegyik kel ki a földből.)
A kiültetést követően is bőven felmerülnek még további költségek, hiszen
- a csepegtetőrendszer működtetéséhez, a víz szivattyúzásához szükség van áramra,
- műtrágyázni nagyjából másfél hetente kell,
- a növényvédő szerekre minden héten szükség van, mint ahogy
- a heti minimum kétszeri permetezésre.
Ha mindezekhez figyelembe vesszük, hogy az uborkatövek nagyjából három hónapig adnak termést, akkor ebben a három hónapban a felmerülő költségek még:
Mindezek alapján egy 3-4 hónapos uborkatermesztés a fenti paraméterek mellett, háztáji gazdálkodással több mint 800 ezer forintba kerül. Ennek az összegnek a közel felére már induláskor szükség van, ami az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára megterhelő kiadás lehet. A kiültetést követően felmerülő költségek időben nagyjából egyenletesen jelentkeznek, ezeket az uborka értékesítéséből befolyó pénzből már lehet fedezni.
Mennyiért veszik át az uborkát?
Hogy megtérül-e egy ilyen befektetés, nagyban függ attól, hogy a megtermelt uborkának mennyi a felvásárlási ára. Ehhez a KSH honlapján elérhető információt vettük alapul, amely szerint tavaly az uborka felvásárlási átlagára 140 forint volt (ettől az egyes árak nyilván eltérhetnek, Békés megyében például volt olyan település tavaly, ahol átlagban 100 forintot adtak az uborka kilójáért, korábban voltak olyan évek is, amikor ez 20-30 forint volt).
Megjegyzés: az uborkák kiültetését követően van egy 4 hetes holtidő, amikor nincs termés a töveken.
Amennyiben heti 2-3 uborkaszedéssel kalkulálunk, szedésenkénti átlagos 3 mázsa uborkával, akkor mindez három hónapos időtávon, 140 forintos felvásárlási átlagárral számolva 1,3 millió forintnyi bevételt jelent. Ez alapján, a költségeket levonva, 445 000 forint marad a zsebünkben (600 ezer forint feletti éves bevétel esetén adózni kell, de a bevételt igazolt kiadásokkal csökkenteni lehet).
Ha az átvételi ár csak 100 forint lenne, akkor a nettó bevétel már csak 85 ezer forintot tenne ki, ha az előbb említett 30 forint, akkor már több mint fékmilliós veszteség lenne az üzleten. Számításaink szerint minimum 91 forintos átvételi ár kell ahhoz, hogy legalább a költségek fedezve legyenek.
Maradva az eredeti, 140 forintos kilónkénti árnál, a 445 000 forintos bevétel egy hónapra vetítve 37 000 forintot jelent a családnak. Mindenkinek saját tiszte eldönteni, hogy ezek alapján megéri-e jelen esetben uborkatermesztéssel foglalkozni, egy biztos: kiegészítő jövedelemnek nem rossz. Másik oldalról viszont ott van a rengeteg beleölt, nehéz fizikai munka és idő, amit érdemes lehet még fontolóra venni.
Nagy az árkülönbség a felvásárlási és eladási ár között
A felvásárlási ár mellett a KSH a termelői-piaci átlagárról is közöl adatokat, a vizsgált zöldségfélék esetén jelentős eltérés van azonban a kettő között. Az uborka példájánál maradva: a 140 forintos kilónkénti felvásárlási árhoz egy 318 forintos termelői-piaci átlagár társul, amiben benne van, amikor az olyan diszkontláncok, mint a Tesco vagy a Spar vesz a piacon zöldségeket. Ha csak a lakossági vásárlók árait látnák, valószínűleg magasabb értéket kapnánk, és a felvásárlási árral szemben is nagyobb lenne a különbség. A legnagyobb különbség a vizsgált zöldségek közül a sárgarépa és a paradicsom esetén van, mindkét esetben 6-7-szeres árkülönbség van az átvételi és az eladási ár között.
Címlapkép: MTI/Bizományosi/Oláh Tibor