Kártevők pusztítják a fákat: elég lesz a gesztenye karácsonyra?

HelloVidék 2019. december 9. 18:00
A hazai szelídgesztenye-termőterület az utóbbi két évben stabilizálódott, az éves termésmennyiség közel 500 tonna. A hosszú távú, kiegyensúlyozott termesztés érdekében a betegségek iránt jobban ellenálló fák nemesítésére és termesztésbe vonására lenne szükség - írta közleményében a NAK.

A sült szelídgesztenye vagy éppen a belőle készült gesztenyemassza az őszi-téli, illetve a karácsonyi ünnepi időszak egyik kedvelt csemegéje. A gesztenye az 1600-as évekig kizárólag a szelídgesztenyét jelentette, a vadgesztenye ugyanis csak ezután került Magyarországra.

A hazai szelídgesztenye-termőterület nagysága 2017-ben 210 hektár volt, ez 2018-ra már 215,5 hektárra emelkedett és 2019-ben is megállt ezen a szinten. A legnagyobb termőterületek Nyugat- és Dél-Dunántúlon lelhetőek fel. Vas megye fajtája a Kőszegszerdahelyi 29; Somogy, Zala, Baranya megyék fajtái az Iharosberényi 2, 29; a Dunakanyar és az Északi-középhegység fajtái a Nagymarosi 22, 37, 38.

A szelídgesztenye meleg, kiegyenlített hőmérsékletű, csapadékos területen, mély termőrétegű, savas talajba ültetve terem. Optimális számára az évi +10 °C középhőmérséklet. A téli hideget viszonylag jól bírja, -20 °C esetén sem szenved fagykárt. A tavaszi fagyok sem igazán károsítják. Vízigényes növény, az évi 800 mm csapadékmennyiség kedvező számára.

Az alacsonynak mondható mennyiség főként a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be, de egy adott évet befolyásol az időjárás hektikussága, valamint a kártevők jelenlétének mértéke is.

A fákat leginkább a szelídgesztenye kéregrák tizedeli, de a szelídgesztenye gubacsdarázs is komoly károkat okoz.

Többféle védekezési megoldás áll a termesztők előtt

Például a kéregrák-ellenálló fajták nemesítése, valamint a tünetek ismeretében rendszeres ellenőrzés és mechanikai védekezés a beteg törzsek, ágrészek levágásával, illetve a vágási felület lekenésével. Kiskertekben kismértékű károsítás esetén antagonista mikroorganizmusok alkalmazása vezethet eredményre: a komposzt, a különböző magas humusztartalmú, szerves anyagban gazdag talajok vagy érett istállótrágya sebfelületre juttatása, amelyek elpusztítják, kiszorítják a kéregrákot okozó gombát. A szelídgesztenye gubacsdarázs elleni megoldás a természetes ellenségének számító Torymus sinensis fürkészdarázsfaj alkalmazása. További kártevők, amik problémát okozhatnak a szelídgesztenyénél a gesztenyeormányos, a gesztenyemoly, a gesztenye-levéltetű és a tölgyaknázó moly.

Az Európai Unióban a legnagyobb szelídgesztenye-állomány Olaszországban található, továbbá Franciaországban, Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában is termesztik még nagyüzemi szinten. A 2017-es adatok alapján Olaszország a legnagyobb uniós termelő 52 ezer tonnával, megelőzve Görögországot (36 ezer tonna) és Portugáliát (30 ezer tonna). Világviszonylatban – szintén 2017-es adatokat tekintve – Kína áll az első helyen (1,9 millió tonna), Bolívia (85 ezer tonna) és Törökország (62 ezer tonna) előtt; ebben a rangsorban Magyarország a 17. helyen (511 tonna) állt; nálunk marginálisnak számít a gesztenyetermesztés.

A friss szelídgesztenye általában októbertől márciusig kapható a boltokban és a piacokon, illetve a gesztenyemassza egész évben megtalálható az üzletek fagyasztó pultjaiban. Kedvező időjárás, minimális kártevő és kórokozó kártétel esetén is alacsony az éves termésmennyiség, így nem fedezi a feldolgozóipar és a fogyasztás magas igényeit, ezért behozatalra szorulunk, főleg Olaszországból.
A termesztés hosszú távú hatékonyságának érdekében szükséges az adott termőhely változó ökológiai tényezőihez minél jobban alkalmazkodó, illetve a különböző betegségekkel, kártevőkkel – kiemelten a szelídgesztenye kéregrákot okozó gombával – szemben ellenálló fák nemesítése, illetve termesztésbe vonása. Ez megfelelő minőségű és mennyiségű termést, évről-évre megbízható terméshozamot eredményezhet, mindennek következményeként nagyobb arányban lennének kielégíthetők a frisspiaci és feldolgozóipari igények.