Egy új tanulmány szerint, ha a ritka beporzók a városi kertekbe tévednek, nagy hasznunkra lehetnek. A Dartmouth College kutatói által végzett és az Ecological Affairs című folyóiratban közzétett tanulmány azt vizsgálta, hogy a városi kertek növényvilágának biológiai sokfélesége hogyan hat a fajok biológiai sokféleségére. Eredményeik szerint a ritka, kevésbé felkapott növényfajok gyakran vonzzák a ritka madár- és méhfajokat.
Úgy tűnik, hogy érdemes az ismert virágok, növények közé egy-két különlegesebb fajtát is ültetni, hiszen ezekre nagyobb gyakorisággal csapnak le a ritka méh- bogár- és madárfajok
– mondja Theresa Ong, a Dartmouth College környezettudományi adjunktusa.
A tanulmányhoz a kutatók 18 közösségi kertet kerestek fel. Tapasztalatuk az volt, hogy a kertekben lévő növények több mint 50 százaléka ritkaságnak számított. Persze a városi értelemben ritkaság nem feltétlenül jelent szokatlan növényfajtát.
Inkább azt, hogy ezek a fajok városi környezetben nem igazán érzik jól magukat, így nagyobb eséllyel pusztulnak is ki.
Pedig ezek a növények olyan élőlényeket csalogatnak be a kertekbe, melyek általában nem környékezik meg azokat. A kutatók azt gyanítják, hogy az ilyen növények céltudatos ültetése, bevonzhatja a hasznos beporzókat a városi kertekben is. Érdekessége volt a kutatásnak, hogy a vizsgálatban ritkának tartott növények között voltak gyomnövények is, melyeket persze nem szándékosan ültettek a kertek tulajdonosai. Ráadásul ezeket a legtöbb esetben a városi kertekből ezeket ki is gyomlálják.
Miért fontos a kertek biológiai sokfélesége?
A biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll.
Ahhoz, hogy a kertünket a beporzó rovarok, a madarak és sünök számára is otthonos környezetté alakítsuk, csak néhány egyszerű tanácsot kell megfogadnunk. Ha így teszünk, egyrészt tehetünk egy keveset a biodiverzitás megőrzése érdekében, másrészt a megfigyelés örömével is gazdagodhatunk. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kertünkbe látogató lepkék, méhek és más rovarok elvégzik a beporzást, míg a madarak és a sünök a kártevőirtásban lesznek segítségünkre. Lássuk, hogyan alakíthatjuk állatbaráttá a kertünket!
Mit tehetünk a biodiverzitás megörzése érdekében?
1. Ültessünk a kertbe méh és pillangócsalogató növényeket
A kert kialakításához célszerű a fűszernövények, valamint a hagymás és évelő virágok közül válogatnunk. Az orvosi zsálya, a levendula, a rozmaring, a kerti kakukkfű, a díszhagyma, a krókusz az évelő őszirózsa, a japán szellőrózsa, a sudárzsálya mind-mind méhcsalogató növények.
A pillangók nagyon kedvelik a nyáriorgonát, a sétányrózsát, a bugás lángvirágot, a rézvirágot, a bíbor kasvirágot, valamint a méhek által is látogatott virágokat. Érdemes a méhbarát kertbe, olyan növényfajokat választani, melyek jól tűrik a szárazságot, nem fogékonyak a betegségekre és a kártevőkre, azaz hosszan díszítenek, anélkül, hogy rendszeres gondozást és vegyszeres növényvédelmet igényelnének.
2. Készítsünk rovathotelt
A méhecske hotel, vagy darázsgarázs néven is ismert eszközök, már kora tavasztól segíthetik a szelíd beporzók szaporodását, ezért február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni őket. A méhecske hotelek óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében is elkészíthetők, de akár kész eszközöket is vásárolhatunk. A kihelyezett méhecske hotelek, márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak.
3. Ne feledkezzünk el a madarak itatásáról
A madáritatás, a lakosság körében rendkívül népszerű madáretetésnél is egyszerűbben elkezdhető, nagyon hasznos természetvédelmi tevékenység, mely lényegében semmibe sem kerül. Az itatást érdemes egész évben végezni, ebbe bele tartozik a téli madáretetési időszak is, nyáron, meleg és száraz időszakokban, különösen hálásak lesznek a madarak a figyelmességünkért.
Az itató lehet egy kerámia vagy műanyag cserépalátét is, tökéletesen megfelelnek a szobanövények átültetése után feleslegessé vált növénytartók alátétjei is. A legfontosabb, hogy olyan helyre tegyük az itatót, ahol nem tűzi folyamatosan a nap, valamint a madarak beláthatják a környező területet és megszárítkozhatnak a közeli bokrokon, vizesen ugyanis nehezen repülnek.
Az itatón gyakran megfigyelhetjük a fürdőző kék cinegéket, széncinegéket, vörösbegyeket, valamint olyan nagyobb madarakat is, mint a fekete rigók, a gerlék, a szajkók és szarkák. Gyerekekkel is nagyon jó szórakozás, a kertbe látogató megfigyelése, így az itató edukációs célokat is szolgálhat.
4. Helyezzünk ki madárodúkat
Az odúk kihelyezésének legjobb időszaka a szeptember-november, mivel így a madarak a kihelyezett odúkat a telelési időszakban éjszakázásra is tudják használni. Mivel egyes énekesmadarak akár évente háromszor is költhetnek, nyáron sem késő kihelyezni a madárodúkat.
Az odú kihelyezésénél ügyeljünk arra, hogy a nyílását ne takarják ágak, illetve két odú kihelyezésekor azok röpnyílása ne nézzen szembe egymással, mivel a kirepülő madarak keresztezhetik egymás útját. Fontos az is, hogy az odú árnyékos, félárnyékos helyre kerüljön, és ne tűzzön rá a nap.
A különböző, kertbe látogató madárfajok más-más odútípust részesítenek előnyben, ezzel kapcsolatban például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján tájékozódhatunk.
Szintén hasznos, ha olyan növényfajokat, sűrű ágrendszerű cserjéket, illetve sövényeket telepítünk, amelyek fészkelő és búvóhelyet jelentenek a madarak számára. A borbolya fajok, a csíkos kecskerágó, a fagyal, a mogyoró, az orgona, a borostyán, a kányabangita, a tiszafa egyaránt jó választást jelentenek.
5. Gondoljunk a sünökre is
A sünök nagyon hasznos állatai a kertnek mivel rengeteg kártevőt elpusztítanak éjszakai vadászataik során. Ha szeretnénk sünbaráttá tenni a kertet, lehetőség szerint mellőzzük a vegyszerhasználatot, valamint biztosítsunk búvóhelyet a tüskéshátúak számára.
A búvóhely lehet, egy mezei virágokból, magas évelőkből álló kis folt, őshonos cserjékből álló cserjecsoport, vagy egy kupac levél illetve rőzse is. A sövények szintén kedvelt búvóhelynek számítanak és a közlekedést is lehetővé teszik a sünök számára.
A sünök a madarakhoz hasonlóan hálásak a kihelyezett vízért. Nagyon fontos, hogy csak vízzel itassuk őket, tejjel semmiképp se! Fűnyíráskor figyeljünk a magasabb fűben, hátha közötte rejtőzik egy állat, a rőzserakásokat pedig ne bolygassuk, erre különösen ősszel figyeljünk!
Címlapkép: Getty Images