Ahogy arról az Agrárszektor beszámolt, 2022. június 1-jén Magyarország területének közel 55%-án, mintegy 5,1 millió hektáron végeztek mezőgazdasági tevékenységet. Ennek mintegy 82%-a, 4 millió 163 ezer hektár hasznosult szántóterületként, 15%, azaz 771 ezer hektár gyepként, míg a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították, illetve volt még valaami 2,9 ezer hektárnyi konyhakert, ami a teljes mezőgazdasági területeknek csupán a 0,06%-át adta. A tavalyi évhez képest 32 ezer hektárral lett nagyobb a mezőgazdasági terület nagysága. Az elmúlt tíz évben a szántó, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágakhoz tartozó területekben komolyabb csökkenést lehetett megfigyelni, míg a gyepek aránya viszonylag állandónak volt mondható.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzése szerint a mezőgazdasági területekben történő változások kiöregedett szőlők és gyümölcsösök, valamint a nem művelt konyhakertek kivonásával, valamint a felhagyott vagy éppen feltört gyepterületekkel magyarázhatóak. Ám ugyanilyen ok lehet a gazdálkodók kiöregedése és a generációváltás elmaradása, ezzel kapcsolatban pedig a tevékenység abbahagyása. Ez utóbbi azonban a gazdák életkorától függetlenül is bekövetkezhet, hiszen a jelenlegi klimatikus és gazdasági helyzetben sok olyan kihívással - ilyen például a munkaerőhiány és a termelési költségek növekedése - kell megküzdenie a gazdaságoknak, amelyek masszívan veszteségessé tehetik a termelést.
Ez a veszély a magyarországi gyümölcsösöknél és az ezzel foglalkozó szakembereknél különösen magas. Mint ismeretes, a hazai gyümölcstermelést az elmúlt években egyaránt sújtották a tavaszi fagyok és az aszályos időszakok. 2021-ben az áprilisi fagyok a kajszitermés 70-95%-át, az őszibarack közel 80%-át és az alma több mint 30%-át tették tönkre, és ez zsinórban már a második ilyen veszteséges év volt, ezért a gazdák nem minden aggodalom nélkül kezdtek neki az idei évnek. És bár a gyümölcsösök fejlődését az aszály mellett a tavaszi és a húsvét utáni fagyok az elmúlt évhez hasonlóan idén is gátolták, összességében jóval kevesebb kárt okoztak, mint az elmúlt két évben. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke kérdésünkre korábban elmondta, hogy a kajszinál és az őszibaracknál.
2020-ban és 2021-ben óriási károkat, sok gazdaságban totális termésveszteséget okoztak a tavaszi fagyok. Ha ez idén, esetleg jövőre is megismétlődik, akkor nagyon sokan fel fognak hagyni e gyümölcsök termesztésével, mert 3-4 éves totális terméskiesését nem lehet túlélni
A szakember szerint, bár a statisztikák azt mutatták, hogy Magyarországon a gyümölcsösök ültetvényfelülete nem változott jelentősen az elmúlt 10 évben. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy a telepítések és a kivágások nagyjából egyenlőek a gyümölcsültetvények összesített szintjén. Apáti Ferenc szerint az ültetvénytelepítési kedv az élőmunka-igényes, és/vagy az időjárási károk (különösen a tavaszi fagyok) szempontjából kockázatos fajoknál - így a kajszinál, a cseresznyénél, az őszibaracknál, és a szamócánál - erőteljesen megtorpant, míg a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi területe növekedett az elmúlt időszakban.
A cikk ide kattintva folytatódik.
Címlapkép: Getty Images