Bár nem szerepelnek annyit a hírekben az uzsorások, a tevékenység a mai napig virágzik Magyarországon. Sőt, alkalmazkodott az igényekhez, így sokan már nem pénzzel, hanem élelmiszerekkel, más szolgáltatásokkal uzsoráznak, írja a Pénzcentrum. Egy friss tanulmány szerint
több százezer magyar van kiszolgáltatva az uzsorásoknak, akár a lakosság 13 százaléka is érintett lehet valamilyen szinten.
A felzárkóztatással is foglalkozó Autonómia Alapítvány programvezetője szerint a probléma orvoslásához nem elég a "kínálati oldalt", tehát az uzsorásokat lekapcsolni, hiszen ahol mélyszegénység van, ott az igény is meglesz az ilyesfajta "szolgáltatásokra". Béres Tibor a portál megkeresésére arról is beszélt, hogy alakult át a pénzbeli uzsora taxizássá, vagy élelmiszer-beszerzéssé.
Pár éve még rendre olvashattunk olyan rendőrségi beszámolókat, amelyek uzsorások lekapcsolásáról szóltak, manapság már csak elvétve találkozhatunk egy-egy esettel. Ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy a jelenség kikopott a magyarországi településekről, de a kép ennél sokkal árnyaltabb, mint kiderült, nem tűnt el, csak lényegesen átalakult.
"Bár nagyon régen foglalkoztunk már az uzsorával, 8-10 éve publikáltam erről utoljára, akkor volt az utolsó komolyabb kutatásunk is, de a terepmunka során a mai napig gyakorta találkozunk magával a jelenséggel. Az pénz kölcsönadáson alapuló uzsorázás nem tűnt el, de kétségtelenül a mélysége, jelentőssége csökkent az elmúlt időben", mondta a Pénzcentrumnak Béres Tibor, a kirekesztett csoportokat támogató és roma integrációval foglalkozó Autonómia Alapítvány programvezetője. Mint felidézte, a kétezres évek elején tűnt úgy, hogy csúcsra ért Magyarországon a pénzbeli uzsora, de 2010 után megváltoztak az állapotok:
a pénzbeli uzsora megfigyelhetően átváltozott az úgynevezett élelmiszer-uzsorává, ami tehát egy 2.0-ás uzsoraként is felfogható - nem pénzre, hanem valamilyen szolgáltatásra épül.
Itt a szolgáltatás minősége is úgymond más: az emberek már nem pénzhez jutnak hozzá, hanem olyan termékekhez, amelyekhez egyébként nem jutnának hozzá. Nyilván jelentős felárral. De hasonlóság a pénzbeli és az élelmiszer-uzsora között, hogy mindkettő egy hiányt elégít ki, a jelenséget piaci logika alapján is lehetne elemezni, magyarázta a programvezető, aki szerint ennek megfelelően olyan helyeken működnek az uzsora-bűncselekmények, ahol valamilyen szolgáltatásból jelentős hiány, vagy lefedetlenség van. Például nincs pénzügyi szolgáltató, vagy nem nyújt szolgáltatást bizonyos társadalmi csoportoknak, vagy például a Csereháton láttuk, hogy azokban a falvakban pont akkoriban kezdett virágozni az élelmiszer-uzsora, amikor megszűntek a helyi kisboltok, és az emberek nem jutottak hozzá az alapvető élelmiszerekhez sem.
Arra a kérdésre, hogy az addig pénzzel foglalkozó uzsorások átváltottak-e élelmiszerre például, Béres Tibor szerint nem lehet egyértelmű választ adni, a "szolgáltatás" sokféleképpen alakult ki a különféle régiókban. Cserehátnál például az úgynevezett "Lengyelországozás" keltette fel a figyelmüket: onnan hoztak először csak teasüteményeket, majd egyre több terméket a környékre. Régebben itt is jellemző volt az úgynevezett bekínálás: ment az uzsorás a falu főutcáján, és az autóból egy köteg pénzt lóbálva mindenkitől megkérdezte, hogy kell-e pénz. "Nyilvános volt, bárki odamehetett a településen az uzsoráshoz pénzt kérni. Ma már azt látom, hogy ez visszafogottabb lett, aki pénzügyi uzsorával foglalkozik, az egy zárt ügyfélkörrel dolgozik, nem akarják, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon a tevékenységük. Hiszen 2010 után jelentősebb lett a rendőri fellépés, volt pár látványos akció is, ami elvette az uzsorások egy részének kedvét, nagyobb óvatosságra késztették őket." Ugyanakkor Béres szerint az akkori akciókban csak "a nagy halakat", a regionális hatáskörű uzsorásokat kapcsolták le, csak a jéghegy csúcsát érintette a rajtaütés, a többieket pedig megfegyelmezte.
A teljes cikket a Pénzcentrum oldalán lehet elolvasni.
Címlapkép: Getty Images