Érik a kutyakrízis: megtelnek a menhelyek, tömegével szabadulnak el kóbor ebek

HelloVidék 2020. augusztus 30. 14:07

Egyre több településen okoznak problémát az utcán kószáló vadak mellett a kóborkutyák is. A sokszor költséges befogást követően az állatok menhelyekre, állatotthonokba kerülnek, ahol az egyre növekvő létszámmal lassan már képtelenek lépést tartani. A sokak számára rémisztőnek tűnő ivartalanítás pozitív változást hozhatna a telített menhelyek és a kóborkutya krízishez kapcsolódóan is. De miért halogatják a gazdik ezt a mára már rutinszerű, fontos beavatkozást, ha kutyájuk élete is múlhat rajta? Mi lehetne a megoldás? Ezekre a kérdésekre kereste a HelloVidék a választ.

Egyre több helyen okoznak problémát a kóborkutyák, hiszen az utcán felbukkanó ebek előfordul, hogy megtámadják a sétálókat, biciklizőket is. A helyi portál szerint Békés megyében is problémát jelentenek az utcán magányosan sétáló állatok, mivel jószágokat ölnek le, félelmet keltenek az emberekben és egy-egy befogás több ezer forintba kerülhet, amit más célokra fordíthatnának, ha a gazdik felelősségteljesebben tartanák kedvenceiket.

Szükséged van egy kis pénzügyi segítségre? TVan megoldás!

A rendetlen gazdák ellen a környezetüknek kell fellépniük, ami sok esetben a befogást követően az állatok menhelyre szállítását jelenti. Magyarországon a legtöbb állatmenhely kapacitásán felül működik ennek ellenére az új lakók száma folyamatosan gyarapodik. A Tappancs Alapítvány és Őrszolgálat állatotthona szerint nyár végével az örökbefogadási kedv is lassul, így a menhelyen akadnak olyan kutyák is, akik csak évek múltán találnak gazdára.

A menhelyre kerülő állatok ellátásukat tekintve szerencsésebbek az utcán kóborló társaiknál, mivel új esélyt kapnak. Az állatotthonokban a vizsgálatokat követően megkapják a szükséges oltásokat, féregtelenítést, chipet, illetve a legtöbb helyen elérve a megfelelő kort ivartalanításon esnek át.

Glázer Klaudia, a hajdúböszörményi Pacsi Kutyamenhely Alapítvány elnöke a Hajdú-Bihar megyei portál kérdésére elárulta, hogy ebben az évben kétszázhatvan körül mozog a beérkezett, utcán talált kutyák száma. Őket mind ivartalanították. Az elnök hangsúlyozta

Mi lehet a megoldás?

A kóborkutya krízist és a menhelyek telítettségét tekintve pozitív változást hozhat, ha egyre többen döntenek felelős kutyatartóként az ivartalanítás mellett. Az ivartalanítás fő célja a nem kívánt vemhesség megelőzése, mivel a véletlen párzások eredményeképpen a kidobott, kóbor állatok száma elképesztő mértékben nő és az állatvédő egyesületek, menhelyek képtelenek lépést tartani.

Ezen kívül egészségügyileg is fontos az ivartalanítás, hiszen rengeteg dolgot kiküszöbölhetünk vele, például különböző betegségeket vagy daganatos elváltozásokat, és az állatok viselkedése is szelídebb lehet. Az emlődaganatok az öt évesnél idősebb, nem ivartalanított nőstény kutyák leggyakoribb rendellenességei közé tartoznak.

A nem ivartalanított állatokban gyakran előforduló betegségeket (álvemhesség, méhgyulladás, emlődaganat, méhdaganat, petefészekciszta). Kan kutyák ivartalanításával elkerülhetjük a heredaganatok kialakulását, a prosztatabántalmakat, illetve végbéltájéki daganatok, gátsérv kialakulását is

– fogalmazott Olaszy Krisztián, a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet vezetője.

Miért nem lépünk?

A hazai kutyatartók körében végzett országos felmérést a Bayer, amelynek keretében háromezer, magát felelősnek tartó gazdát kérdeztek meg állategészségügyi témákhoz kapcsolódva. A gazdik körében legnépszerűbb egészségügyi intézkedés egyértelműen a védőoltás, amit a kitöltők 99 százaléka fontosnak tart, és rendszeresen be is olttatja a kutyáját.

A második helyen az élősködők elleni védekezés (98%), a harmadik helyen a rendszeres féreghajtás (95%) áll a gazdik fontossági sorrendjében. Ez kiemelten igaz a nyári időszakra, amikor a kullancsok és szúnyogok miatt még nagyobb figyelmet fordítanak a gazdik az élősködők elleni szerek, eszközök használatára.

Ennek kiemelt oka lehet, hogy a kutyatartók anyagi okok miatt nem ivartalanítatják négylábú barátaikat, mivel az említett egészségügyi intézkedések között ez a legköltségesebb. A szakértők szerint a magyar kutyatartók gyakran nem engedhetik meg maguknak, hogy a kedvencüknek a megfelelő egészségügyi ellátást biztosítsák.

Másik ok lehet a régebbi gyökerekhez visszanyúló gyakori tévhit, hogy a kutyáknak ivartalanítás előtt egyszer szülnie kell. Fontos hangsúlyozni, hogy kedvencünk nem lesz boldogtalan, ha soha nem születnek utódai és "nem élheti át az anyaság érzését".

Olcsó lehetőségek?

Manapság a kutyatartók többsége társként, családtagként tekint az állatra. A gyerekek felelősséget tanulnak, az idősebb korosztály számára pedig új feladatot ad a kutya ellátása. A jó körülmény és ellátás ebben az esetben már nem is kérdés, de elengedhetetlen lenne az is, hogy a megfelelő korban ivartalanítva legyen a kutya.

Ahogy említettük sok esetben ebben a legnagyobb akadály a procedúra ára, viszont fontos, hogy ezen a műtéten ne próbáljunk minden áron spórolni. Szinte hihetetlen, de a mai napig lehet hallani olyan esetekről, amikor nem szakember végezte el a beavatkozást. Ilyen esetben gyakran nem megfelelő korban és borzalmas módszerekhez folyamodva ivartalanítják az állatokat. Azonban, ha megbízható állatorvost választunk ilyen problémák nem fordulhatnak elő.

Felmerül a kérdés, hogy mégis mit tehetünk, ha nem futja a költséges műtétre, de felelős gazdik szeretnénk lenni? Először is az alapvető oltások és a chip beültetését követően vegyünk részt a helyi ebösszeírásban. Számos településen kezdeményezett az önkormányzat úgynevezett ebösszeírási akciót, ahol bejegyzik a helyi ebeket és a hozzájuk kapcsolódó adatokat, ezzel is meggátolva, hogy még több kutya kerüljön az utcára.

Hatalmas segítség lehet még, ha követjük a közeli egyesületek és állatorvosi rendelők akcióit, hiszen legtöbb helyen legalább évente egyszer tartanak ivartalanítási kampányt, ahol óriási kedvezménnyel végzik el a fontos műtétet kedvenceinken.

Címlapkép: Getty Images