Ahogy a portál írja a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) közleményében fejezte ki tiltakozását az egyre nagyobb területeket érintő nádirtás ellen, külön felhívva a figyelmet a környezetet veszélyeztető beruházási folyamatok beláthatatlan, negatív következményeire. A szakértők kitértek arra is, hogy az intézet nem szavazhat meg rendelkezéseket és beruházásokat, de közszolgálati kötelességük, hogy figyelmeztessék az érintetteket.
A magyar tenger egy egészen különleges tó, össze sem lehet hasonlítani az Európában oly gyakori alpesi tavakkal. Ezek majdnem hogy izolált egységek, a vízi világ hirtelen megszűnik a sziklás partoknál, minden átmenet nélkül adja át helyét a tisztán szárazföldi ökoszisztémáknak. A Balaton viszont szervesen illeszkedik tágabb környezetébe, a nádasoknak köszönhetően szinte egybefolyik a szárazfölddel, maga a part menti nádas rendkívül fontos, önálló ökoszisztéma
- mondta el a portálnak Jordán Ferenc, aki kitért arra is, hogy a Balaton számos tavi és a szárazföldi állat élőhelye és találkozópontja. Mint mondja, egyfajta kapocsként szolgál két, teljesen eltérő környezet között.
Ha ma egy tóban kiirtjuk a nádas felét, utána le kell ülni és jó 10-20 évig várni, hogy fel lehessen mérni a következményeket – majd egy halpusztulás vagy algavirágzás kapcsán elmondhatjuk, ez a nádasirtás miatt történt
- magyarázza a szakember, aki úgy véli, ha egy jól működő rendszert megbontunk, hatásait nem látjuk előre, utólag pedig a helyrehozása már csaknem lehetetlen küldetés.