Belföldön nyaralnál idén a családdal? Ezt jobb, ha tudod: ez vár rátok a szállodákban

Bódogh Gabriella 2020. június 1. 07:22
A kormány június elsejével engedélyezi a szálláshelyek megnyitását, ezért megkerestük kérdéseinkkel Csobota-Kis Árpádot a Pearl Marketing and Management Kft ügyvezetőjét és országos szállodaüzemeltetőt, hogy ossza meg velünk tapasztalatait, milyen változások várhatóak a koronavírus válság hatására a turizmus, vendéglátás ágazatban.

HelloVidék: Milyen megoldások születtek a járványt követően a belföldre irányuló szállásfoglalások tekintetében. Mi lehet a dolgok hátterében?

Csobota-Kis Árpád: Az emberekben a félelem még megvan, emiatt a válság után nem „robbant be” a foglalások száma olyan mértékben, ahogy a szakma remélte. Sokan kivárnak vagy átfoglalják a korábban befoglalt időpontokat. Megfigyeltük, hogy a legtöbb szállásfoglalás augusztusra és szeptemberre érkezett. Valószínűsíthető okok lehetnek emögött, hogy a vendégeknek elfogyott a szabadságuk, maximum hétvégére tudnak bárhova elutazni, továbbá elfogyott a pénzük és kérdés számukra, hogy a szálloda- ahova utaznának-, felkészült-e megfelelően a védekezésre. Háttérben lévő ok lehet még, hogy a fürdők és a szállodák wellness-részlegei vagy még nem nyitottak ki, vagy olyan korlátozásokat vezettek be, ami kevésbé betartható: másfél méteres távolság, korlátozottan fogadható fürdőző létszám. Szigorú szabályok és/ vagy javaslatok vannak a szálláshelyekre is, az étteremben és közösségi helyeken betartandó másfél méteres távolságtartással, minden 2. szoba kiadhatóságával, az előző szállóvendég utáni 12 órás szoba-pihentetéssel, a svédasztalos étkezés részbeni korlátozásával, ... stb.

Az eddigi élmények - amit korlátlanul átélhetett a vendég - most korlátok közé van szorítva.

Kommunikáltak-e vendégeikkel a szállásadó helyek? Ha igen, akkor milyen formát választottak?

Vidéken az látható, hogy a szállodák 30 %-a - több okból kifolyólag - nem fog kinyitni, maximum csak az év utolsó harmadában. A szálláshelyek jellemzően két fajta módon viselkedtek a válság alatt: kb. 60-70 %-uk ténylegesen bezárkózott és kiírták az ajtóra (a weboldalukra, a Facebookra, ... stb.), hogy „nyitás, ha vége a járványnak”, míg kb. 1/3-a rájött arra a nagyon fontos momentumra, hogy kommunikálni kell a válság alatt a vendégekkel, de teljesen másképp. Ebben az időszakban nem az értékesítés volt a fő szempont, hiszen zárva voltak, az emberek is otthon voltak, sokan nem tudtak főzni és nem is járhattak el ebédelni, mint korábban. A mi szállodáink és még jó páran behívták a szakácsaikat vagy megkérték, hogy – a közösségi médián keresztül - otthon mutasson meg egyszerűen elkészíthető ételeket (pl. spagettit, rántott húst), a főzni nem tudó vendégeiknek.

A másik jó módszer a vendéggel való kapcsolattartásra, hogy ilyenkor lehet a legjobban a "vágyat felkelteni": Gyere hozzánk és nézd meg a környezetet! felhívással megosztani, milyen látványosságok vannak a környéken.

A harmadik módszer, hogy a szállodáink megismertették a vendégekkel a dolgozóikat, hogy ha véget ér a válság-helyzet, akkor név szerint tudják, kik fogják őket várni, ha ellátogatnak hozzájuk. A legjobb alkalom volt ebben az időszakban bemutatni a vendéglátó szakmákat, beszerzési folyamatokat pl. a szakács melyik termelőtől szerzi be a tejet, milyen minőségű termékeket szereznek be. A kommunikációt erősíti, ha pl. a szálloda rendezvényszervezője - aki otthon van a gyerekeivel - mesét olvas fel a szálloda Facebook oldal követőinek, vagy a Sales manager - aki egyébként is gitározik - minden héten 2-3 alkalommal fél órát játszik az otthon vacsorázó vendégeknek, mint háttérzenész. Ezzel azt sugallják a vendégeknek, hogy foglalkoznak velük, értéket kapnak és azt gondolják ide érdemes ellátogatni/visszatérni. Mindössze a szállodák egy kisebb része választotta a kommunikációnak ezt a formáját.

Milyen megoldások születtek a régi/új dolgozók alkalmazásával kapcsolatban? A kialakult helyzetre való tekintettel voltak-e dolgozói oktatások?

Valószínűsíthető, hogy a magyar szállodaipar struktúrája meg fog változni. A szezonból kiesett minimum 3 hónap, de a teljes veszteség 6 hónapra is tehető, ami az éves bevétel 50 %-át jelenti. Ez a szám nagyon súlyos kár a tulajdonosoknak. Június elsejével nyitnak a szállodák, a szabályozások-ajánlások miatt a kapacitásuk kisebb százalékában lehet majd vendégeket fogadni, ezért valószínűleg árverseny fog kialakulni. Minden tulajdonos - a kötelezően megvásárolandó védőfelszerelések mellett - a költségeket fogja csökkenteni és a legdrágább ebből a munkabér és járulékai. Valószínűsítem, hogy megnövekszik az igény ezen két fontos tulajdonsággal rendelkező dolgozók irányába: az egyik a multifunkcionális dolgozó, a másik a barátságos. A multifunkcionalitás főleg a kisebb szállodáknál lesz jellemző pl. a recepciósnak be kell majd segíteni az étteremben vagy takarításban is.

Ausztriában a családi üzemeltetésű szállodamodell – a hotelben dolgozik a tulajdonos házaspár, a gyerekeik és az unokáik is - költséghatékony, mert csak 1-2 alkalmazottat foglalkoztatnak és a vendégek is sokkal jobban elköteleződnek. Remélhetőleg itthon is felismerik a tulajdonosok, hogy érdemes kivenniük a munkából a részüket, hogy spórolni tudjanak. A válság előtt Magyarországon sok munkavállaló fejében csak elvárások voltak a munkával kapcsolatban: jó fizetésért és olyan feltételekkel voltak hajlandók dolgozni, amiket saját maguk határoztak meg. A munkaerőpiacon nemsokára mindenki jelentkezni fog mindenhova, hogy fizetést kapjon és sokkal több dolgot el fognak vállalni, mint a válság előtt.

A válság előtt a saját szállodáinkban nem adtuk fel, hogy szakképzett recepcióst találjunk, de bele kellett volna írni az álláshirdetésbe, hogy legalább közepesen értelmes, nyelvtanilag fogalmazni tudó, dolgozni akaró személyt keresünk. Örültünk, ha ilyen személyt találtunk. Oktatások nem valószínű, hogy történtek a nyitás kapcsán a szállodai alkalmazottaknál, hiszen számos más fontosabb kérdésre kellett megoldást találni a vezetőknek. Ha voltak is oktatások, akkor ezek jelentős részben a kialakult vírus-válságra és annak kezelésére való felkészítések voltak.

Beáramoltak külföldről hazajött munkavállalók a válság hatására, de egy részük, ha nem tud itthon elhelyezkedni a szállodák zárva tartása miatt, vissza fog áramolni azokba az országokba, ahol már nyitva vannak. Ha ez bekövetkezik, akkor nagyon valószínű, hogy a magyar szállodáknak kevesebb munkaerő lesz elérhető és marad az a réteg, amelyik korábban volt. A vidéki, magyar magánkézben lévő szállodák egy része nem szakmabeli, így a vezető nehezen tudja kiképezni az újonnan felvett dolgozót, a saját szakmai ismereteinek hiányában. Megoldás lehet egy szállodaüzemeltető szakmai vezető csapat bevonása, aki(k) betanítja(k) az alkalmazottakat az adott hely specialitása szerint.

Milyen intézkedéseket vezetnek be a szállodák, hogy megóvják a vendégek egészségét? pl higiéniai, takarítási előírásokra.

Több állásfoglalást is olvastam. Egy szállodalánc elkészített egy higiéniai és védelmi tervet, szakértők bevonásával. A fő szempontok:

  • Minimum 12 órát levegőztetni kell a szállodai szobát, miután a vendég az elhagyta
  • Minden 2. szobát lehet kiadni
  • Fertőtlenítőket, tisztítószereket helyeztek ki minden szobában és közösségi térben
  • Éttermekben min 1,5 m távolság
  • A svédasztalos étkezésnél a szakácsok mennek ki az ételeket kiadagolni – általában egy plasztik üveg mögött védve - és a vendég által mutatott ételeket kimérve állítják össze a tányér tartalmát.

Sokan reggeli és vacsora összeállításokat kínálnak, melyet a vendégek szobájába visznek fel a megadott időpontra, védőfelszerelésben, érintésmentesen. Többen eldobható evőeszközöket fognak bevezetni azért, hogy még a mosogató személyzet se érintkezzen a vendég által megfogott evőeszközökkel. Csak olyan klímát lehet használnia szállodákban, mely külső levegő befújására alkalmas. Rengeteg előírás és ajánlás van, de ezek a legfőbb kötelezően betartandó szabályok. Ezeken kívül saját döntési körben is hozhatnak intézkedéseket a vendégek védelme érdekében.

A szállodai és vendéglátóipari tisztítószergyártók is felkészültek speciális tisztítószerekkel vagy pedig a meglévő szereknél sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a koronavírus elleni védekezésre.

Végeztek-e piackutatást a vendégeik körében, hogy milyen új szolgáltatások bevezetésével növelhetik a vendégek bizalmát?

Biztos vannak szállodák, akik végeztek ilyet, de állami szinten is zajlottak kutatások. Azok a szállodák, akik meg fognak nyitni, rengeteg feladat hárult a kormányzati előírásoknak való megfeleléssel és a munkaerő felvétellel, ezen oknál fogva sokkal kevesebben végeztek ilyen kutatást. Több helyen lehetett olvasni, hogy a bizalom és a biztonság lesz a vendégek legfőbb vágya a következő hónapokban, ennek próbálnak megfelelni a szállodák.

Gondolnak-e a szállodák a kisgyermekes családokra, akik eddig bezárva voltak otthon, de pihenéskor nem feltétlen a gyerekekre akarnak folyamatosan odafigyelni?

Sok szállodáról tudok, ahol felfejlesztettek egy külön játszószobát úgy, hogy a szálloda egyik szobáját átalakítják erre a célra, de vannak olyan helyek is, ahol gyerekfelügyeletet biztosítanak, meséket vetítenek, foglalkozásokat tartanak. A gyerekekkel való foglalkozáshoz kell a hely, a személyi feltétel és a felismerés a szálloda vezetőségének oldaláról, hogy igény lesz a gyerekes családok részéről, hogy ilyen szolgáltatást nyújtsanak.

Hogyan alakulhat a hazai turizmus 2020-ban?

Kétfelé bontanám: beutaztatós és belföldi turizmusra. A beutaztatós turizmus, amikor külföldiek jönnek Magyarországra, míg a belföldi turizmus során a magyarok országon belül utaznak. Szerintem a vidéki kereskedelmi szálláshelyek 20-30 %-a nem, vagy csak részlegesen fog kinyitni, a többi szállodánál kb. 3 hónap-fél év ki fog esni és ennyi bevételkiesés várható. Minden függ attól, hogy a koronavírus elleni intézkedések mennyire fogják korlátozni a szállodák vendég-befogadóképességét, a wellnessek, a fürdők, a turisztikai látogatóközpontok látogathatóságát, a közepes és nagy rendezvények megtarthatóságát. Ha az emberek szabadon foglalhatnak, mehetnek és a félelem is elmúlik, akkor a nyitva lévő szálláshelyek fogják fogadni a vendégeket.

A koronavírus, ha újra belobban, akkor felülírhat mindent.

Beutaztatós turizmus vonatkozásában Budapest, a fürdőhelyek és a Balaton a legkedveltebb helyszínei a külföldieknek. Minden attól függ mikor nyitják meg a határokat és a többi országban is hogyan alakul a járványhelyzet.

Címlapkép: Getty Images