2023 és 2030 között az MTÜ célja, hogy Magyarország Közép-Európa vezető desztinációja legyen 20 millió vendéggel, akik 50 millió vendégéjszakát töltenek el itt. A cél az, hogy a turizmus-vendéglátás szektor akár 16 százalékkal is hozzájáruljon a GDP-hez. 2022-ben ez 12 százalék volt. Csodálatos helyek vannak hazánkban, melyek sokszor még a magyar turisták számára is ismeretlenek. Összegyűjtöttünk néhány kevésbé felkapott magyarországi várat, ahová idén tavasszal, akár a húsvéti hosszú hétvégén, érdemes egy kirándulást tenni a családdal.
Fellendülőben a hazai turizmus
2022-ben 14,2 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken, csaknem negyven százalékkal többet, mint 2021-ben és csak egy hajszállal elmaradva a magyar turizmus minden idők legsikeresebb évének számító 2019-es esztendő eredményétől. Magyarország több térsége viszont rekordot döntött, és túl is szárnyalta a 2019-es év vendégforgalmát. 2021-hez képest pedig másfélszeresére bővültek a szálláshelyi bevételek. Tavaly szinte teljesen visszaépült, és sikeres évet zárt a turizmus Magyarországon, és idén akár a 2019. évi rekord beállítása sem elképzelhetetlen. Mindez nem utolsó sorban a kormány ágazatot támogató intézkedéseinek is betudható – emelte ki évértékelő sajtótájékoztatóján a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.
Guller Zoltán kiemelte: az év egészében a turizmus teljesítménye országos szinten a vendégéjszakákban még nem vitte át, de már súrolta a 2019-es álomhatárt. Magyarország több térsége viszont már 2022-ben túlszárnyalta a rekordév vendégforgalmát.
Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térségben például 30%-kal, Gyula és térségében 8%-kal, Pécs-Villány térségében 6%-kal, Budapest környéke térségében 5%-kal sikerült felülmúlni a 2019-es eredményeket. Az első számú belföldi úticélunknak számító Balatonnál is 1%-kal a 2019-es érték felett alakult az összesített vendégéjszakák száma.
A mobilcella adatok alapján kiemelkedő az egynapos látogatások száma a nyíregyházi Sóstógyógyfürdőnél, ahová a térségbe látogatók több mint fele ellátogat, a tokaji Nagy-Kopasz TV toronynál, Tokajban és a tokaji vízitúraközpont megállóhelynél, valamint a sárospataki Rákóczi-várnál. Az ide látogató turisták 90%-a megfordul ezen látványosságok egyikénél. Belföldi egynapos látogatásokra legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyéből érkeznek, de sokan keresik fel Budapestről és Pest megyéből is. A külföldről érkezőket tekintve a legtöbben Romániából, Lengyelországból, Ukrajnából, Szlovákiából és Németországból érkeznek a térségbe
- mondta el az MTÜ munkatársa korábban a HelloVidéknek.
Az ágazat sikerei a bevételekben is megmutatkoztak. A szálláshelyek tavalyi, 668 milliárd Ft-os összes bevétele az átlagos inflációt is figyelembe véve 583,4 milliárd Ft-nak felel meg. Ez 2021-hez képest reálértéken 52%-os bővülést jelent. A NAV online-kassza adatai alapján 2022-ben a vendéglátás árbevétele 1490 Mrd forintot tett ki. Ez reálértéken is 24%-kal haladja meg a 2021-es adatokat.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján 2021 nyarán a vendégek száma 11%-kal, a vendégéjszakáké pedig 14%-kal volt több, mint a 2020-as szezonban. A Mátra-Bükk turisztikai térséghez tartozó 40 település közül a legnagyobb szálláshelyi forgalom Egerben van (21%), ezt követi Miskolc, Gyöngyös, Egerszalók, Bogács és Szilvásvárad.
Ez a hat település adja a teljes térség szálláshelyi forgalmának 71%-át. A mobilcella adatok alapján kiemelkedő az egynapos látogatások száma az Egri Bazilikánál, a miskolci Avasi kilátónál, Lillafüreden, Miskolctapolcán és az egri várnál. Az ide látogató turisták közül négyből három megfordul ezen látványosságok egyikénél. Belföldi egynapos látogatásokra legtöbben Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Budapestről, Pest megyéből, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkeztek. A nemzetközi érdeklődést vizsgálva a térség a lengyel, szlovák, német, cseh, ukrán és román turisták körében a legnépszerűbb
- mondta el az MTÜ munkatársa a HelloVidéknek.
A magyar vendégek elsősorban vidéken élénkítik a vendégforgalmat, így a vendégéjszakák 57%-át a hazai utazók adták. Közülük sokan szívesen látogatnak kevésvé felkapott desztinációkhoz egy-két napra, de akár pár órás kirándulást is érdemes az általunk összegyűjtött helyeken eltölteni.
1. Nógrádi vár
A Budapesttől szűk egy órára található Nógrádi vár a Börzsöny legjobb állapotban fennmaradt középkori erődítménye, melynek csonka öregtornya a nyolc kilométernyi gyalogútra magasodó, királyréti Várhegy-kilátóból is könnyen felismerhető. Elődjét valószínűleg a szlávok építették, innen a Nógrád (Novigrad), avagy Újvár elnevezés. A hosszú századokon át királyi kézben lévő, hatalmas fennsíkot koronázó várat erősen leromlott állapotban adományozta IV. László a Váci egyházmegyének. A jelenkor látogatóit fogadó romok, mint például az olaszbástya, a rondella vagy a háromemeletes reneszánsz lakótorony maradványai a 15. századból valók, és egy itáliai származású építész, Tragurinus Jakab tehetségét, valamint Mátyás király jó barátja, Báthory Miklós váci püspök jó ízlését dicsérik. A törökök először 1544-ben, majd 1683-ban szállták meg a várat, aminek lőporraktárként használt öregtornya 1685-ben robbant fel egy villámcsapás következtében, teljesen megsemmisítve a belsővárat. A magára hagyott vár romjaiban is csodás látványt kínál, ráadásul egész évben szabadon látogatható.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2. Salgó vára – Salgótarján
Salgótarján közelében a Medves-fennsík egy magas, kiemelkedő sziklaszirtjét koronázza a büszke Salgó vára. A messziről látszó meredek vulkáni kúpra épült vár romjait könnyű kirándulással látogathatjuk meg. A 625 méter magasságú csúcson elképesztő körpanoráma tárul elénk a környékbeli hegyekre, a Karancsra, a Cseres-hegységre, de látszanak a Mátra, a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát hegyei is. A várlátogatást érdemes összekötni a nem messze lévő Kis-Salgó tetejét uraló érdekes vulkáni képződmény, a kilátóhelyként sem utolsó Boszorkány-kő megtekintésével.
A túra jellege:
Jól jelzett, könnyen járható turistautakon közepes, nem túl megerőltető kapaszkodókkal. A túra nem hosszú, de végig klasszikus középhegységi terepen halad, egy kényelmes, professzionális talpú túracipőben magabiztosabban járjuk végig az útvonalat. A vár és a szikla is, az időjárási elemeknek meglehetősen kitett terület, egy jó softshell dzseki megóv az esetleges széltől és a csepergő esőtől is. Napos időben ne felejtsük tthon a napszemüvegünket sem.
Kiindulópont
A volt Dornay-fogadó előtti parkoló. Autóval Somoskőújfalunál jobbra kanyarodunk Salgóbánya és Somoskő irányába, majd a somoskői leágazás után Eresztvénynél ismét jobbra a Hotel Salgó felé, a szállót balról megkerülve az aszfaltút a volt Dornay fogadó romos épülete előtt ér véget egy nagy parkolóban. Autóbusszal a 11B jelű helyi járattal a salgótarjáni autóbusz állomásról mehetünk, Eresztvénynél kell leszállni, onnan az aszfaltúton vagy a piros és a zöld jelzésű turistaúton 20 perc alatt érjük el a parkolót.
Salgó vára
A várat a 13. században építtette – a tatárjárást követő időszakban – a környéket uraló Kacsics nemzetség Illés ágához tartozó Simon bán. Földesurai Csák Máté uralma előtt kénytelenek voltak fejet hajtani a 14. század elején. De halála után, 1320-ban csatlakoztak Károly Róbert király seregeihez, így váruradalmuk – melynek a környékbeli falvak szolgáltak – ismét hozzájuk került. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban. 1411-ben a Szécsényiek kezére jutott, majd 1450-ben cseh husziták szállták meg Salgót, tíz év elteltével Hunyadi Mátyás seregei verték ki őket.
3. Boldogkő vára – Boldogkőváralja
A Zempléni-hegység nyugati szélén egy hatalmas, kopár sziklagerincen magasodnak Boldogkő várának romjai. A hihetetlenül meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára.
A vár története
A sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg egy lakótoronyból állt. A hagyomány szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta nevét, aki IV. Bélát menekítette meg a tatárok elől.
A Hernád völgyéből drámaian kiemelkedő, sziklaszirten álló Boldogkői vár legkorábbi része, az öregtorony valószínűleg 1280 körül épült meg, az egykoron bizonyosan pompás látványt nyújtó (ma pedig Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállításának helyt adó) palotaszárnyat és az azt védő hasábalakú tornyot azonban már az Anjou-párti Drugeth család emeltette. A végvári vonaltól távol eső erődítmény katonai szerepe a török elleni harcokban csekély volt, a kuruc időkben viszont annál nagyobb: 1678-ban Boldogkő is a Thököly Imre által elfoglalt észak-magyarországi várak közé került, néhány évvel később pedig a Habsburg zsoldosok kezére. A császáriak által 1701-ben lakhatatlanná tett vár először 2003-ban kapott egy nagyobb ráncfelvarrást (ekkor épült ki az Oroszlánsziklán végigfutó, like-mágnes kijáró), de jelenleg is több pontján zajlanak helyreállítási munkálatok.
A vár parkolója ingyenes, a vár márius 31-ig 9-16 óra között látogatható, áprilistól 18-ig. A felnőtt belépőjegy 2000 Ft, a diák és nyugdíjas 1700 Ft.
4. Regéci vár
A Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Regéc fölé magasodó vulkáni kúpon álló, II. Rákóczi Ferenc otthonaként is ismert regéci vár. A 639 m magas Várhegyet célszerű Regéc vagy Mogyoróska felől, a jól jelzett Országos Kék Túra útvonalán megközelíteni. Boldogkőtől fél órányi távolságra, a Zempléni-hegység középső részén, egy vulkáni kúpon áll Regéc vára. Eredetileg csak egy toronyból és egy íves fallal körülvett udvarból állt, legteljesebb formáját a Rákóczi-birtok központjaként a 17. században nyerte el.
A vár története
A vár valószínűleg közvetlenül a tatárjárás után épült, építtetői az Aba nemzetség tagjai lehettek. Bár 1300 körül már állt, mégis a köztudatban, mint Rákóczi-vár szerepel. II. Rákóczi Ferenc is e falak között töltötte első gyermekéveit, édesanyjával, Zrínyi Ilonával innen költöztek Munkácsra, a nevével fémjelzett szabadságharc idejére azonban hadi jelentőségét elvesztette: a várat 1686-ban Caprara császári tábornok leromboltatta.
Ránk maradt berendezését, a díszes fejedelmi fogadószoba másával egyetemben a sárospataki vármúzeumban csodálhatjuk meg. Ugyan a regéci uradalom később több család kezében is megfordult, a várral nemigen foglalkoztak, köveit elhordták, a romokat benőtte a gaz. Az északi bástya helyreállítása 2003-ban vette kezdetét, 2016-re az Öregtorony visszaépítése is elkészült, jelenleg pedig a reneszánsz palota grandiózus rekonstrukciója zajlik.Tavasztól őszig 9-18 óráig látogatható, a belépőjegy ára 800 és 600 Ft.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
5. Füzér vára
Füzér mondhatni a "világ végén van", de több útvonalon is megközelíthető, a 37-es főúton Miskolc-Sátoraljaújhely útvonalon keresztül, illetve az M30-as autópályán (vagy a mellette haladó 3-as főút) Miskolc-Hidasnémeti szakaszon.
A vár története
A Zempléni-hegység messze földön híres vára a Szent Korona egykori rejtekhelyeként is ismert Füzér, melynek fehérre meszelt falai 552 méterrel magasodnak a páratlanul szép táj fölé. Noha első írásos emléke 1264-ből származik, feltételezések szerint már a tatárjárás előtt is állt, és a nagybirtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette, saját költségen. Az időközben a Perényiekhez került Füzér 1526 novembere és 1527 októbere között szolgált legfontosabb nemzeti ereklyénk, a Szent Korona otthonául, ahova Perényi Péter koronaőr menekítette Szapolyai János megkoronázását követően. A reneszánsz stílusban bővített, lélegzetelállító fekvésű vár nem játszott fontosabb szerepet a török harcokban, pusztulását a császáriak okozták, akik 1676-ban bosszúból felégették, amiért a várat birtokló Nádasdy Ferenc I. Lipót ellen fordult. A 2014 óta folyó rekonstrukciós munkáknak hála Füzér egyre inkább hasonlít középkori önmagára, aminek késő gótikus várkápolnáját a korlátozások ideje alatt virtuálisan csodálhatjuk meg.
Fontos: A Várparkolótól az Alsó Váron keresztül a Felső Várba kb. 15 – 15 perc alatt lehet gyalogosan feljutni. Kérjük, hogy a Várparkolóba érkezés időpontját úgy tervezze meg, hogy átlagosan 30 perc szükséges a Felső Várba jutáshoz.
A felnőtt belépőjegy ára 3300 Ft, a kedvezményes diák és nyugdíjas belépőjegy 2800 forintba kerül.
6. Rákóczi-vár – Sárospatak
Annak ellenére, hogy a Magyar Királyság területén Európában az elsők között jelent meg az érett reneszánsz építészet, a mai Magyarország területén csak elvétve találkozhatunk a stílussal, legjelentősebb alkotásai mind a Felvidék és Erdély városait ékesítik. A kevés kivételhez tartozik a sárospataki Rákóczi-vár, melynek kiépítését régi ismerősünk, Perényi Péter kezdte meg az 1530-as években a késő gótikus jegyeket a reneszánsszal keverő, ötszintes Vörös-toronnyal. Ehhez kapcsolódóan került kialakításra a várkastély Perényi-szárnya, melynek három árkádos ívből álló, portrékkal díszített ablaka a vár egyik értékes reneszánsz faragványa a sok közül. A vár később I. Rákóczi Györgyhöz került, miután feleségül vette az uradalmat öröklő Lorántffy Zsuzsannát. A pár folytatta a reneszánsz fejlesztéseket: elkészült a déli szárny, a keleti szárnyat és a Vörös-tornyot összekötő oszlopos-árkádos Lorántffy-loggia, legvégül pedig a Sub Rosa nevet viselő festett erkélyszoba. A vár ma is jó állapotnak örvend, a közeli gótikus vártemplommal és a neoreneszánsz Comenius Campusszal egybekötve egész napos elfoglaltságot ígér.
Nyitvatartás:
- A múzeum hétfőn zárva, keddtől vasárnapig 10-18 óráig tart nyitva.
- Belépőjegy kiadás 17.15-ig történik, kiadványértékesítés, pénztárzárás 17.30-kor.
- A „Rákócziak dicső kora…” kiállítás egyénileg,
- az I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye egyénileg,
- a Vörös-torony csak csoportosan tárlatvezetéssel,
- az időszaki kiállítások egyénileg,
- az Olaszbástya és a Szőlészeti kiállítás kísérővel tekinthető meg.
- A csoportok igény szerint indulnak, tárlatvezetés igényelhető.
- Az aktuális belépőjegyárak itt találhatóak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
+1 Gyulai vár
A Gyulai Vár a belvárosban, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközponttal és a Várfürdővel szemben található. A város Budapest felől az M5 autópályán, majd a 44-es úton, míg Szeged és Debrecen felől a 47-es úton, Békéscsabán keresztül közelíthető meg.
A vár története
Az Alföld egyetlen, épen maradt síkvidéki, egyben gótikus téglavára a Fehér-Körös egyik nehezen megközelíthető szigetén épült valamikor a 15. század elején, helyben égetett téglából. A vár építése a Zsigmond-féle Sárkány Lovagrend tagjához, Maróti János macsói bán nevéhez fűződik, tornya és falai egyszerre emelkedtek ki a földből, kápolnáját 1445-ben szentelték fel. A Maróti család kihalásával a vár és vele együtt az uradalom 1476-ban Mátyás királyhoz kerül, aki 1482-ben tovább adományozza fiának, Corvin Jánosnak. Halála után özvegye, Frangepán Beatrix veszi át a vár és vele együtt Békés megye irányítását, akiben így Magyarország első női főispánját tisztelhetjük. Az időközben olaszbástyás rendszerben modernizált vár 1566-ban, 63 napos ostrom után kerül az oszmánok kezére, akik 129 évig birtokolták Gyulát, ezalatt pedig megépítették Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török épületét, a Török tornyot. A legutóbb 2005-ben felújított vár 24 kiállítótérrel, csónakázótóval és népszerű programokkal várja a látogatókat, amint a korlátozásokat felemelik.
A belépőjegy 2800 Ft, csoportos belépőjegy 15 főtől 2700 Ft. Kedvezményes felnőtt jegy: legalább két 18 éven aluli gyermek kísérője (max. 2 fő közeli hozzátartozó) számára a 194/2000. (XI. 24.) kormányrendelet alapján). Kedvezményes csoportos jegy 15 főtől: 1300 Ft
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Címlapkép: Getty Images