Budapest 24℃ (kissé felhős)Drámai mértékű a drágulás: nincs mese, egyre kevesebb magyarnak futja nyaralóra
A korábbi kereslethez képest majdnem a felére csökkent a vevői aktivitás a nyaralópiacon, miközben az árak drasztikusan emelkedtek. A jelenleg nyaralót vásárlók többsége a felújítást nem igénylő, jó állapotú víkendházakat keresi. Elkészült az Otthon Centrum nyaralópiaci összesítése.
Megtört az elmúlt évekre jellemző nyaralópiaci lendület az év első öt hónapjának adatai szerint: az előző év azonos időszakához képest az idei forgalom 40 százalékkal szerényebb volumenű, ismertette a legfrissebb adatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Mint mondta, ennek az a magyarázata, hogy jelentősen csökkent a befektetői célú vásárlás, másrészről pedig egyértelműen kiderült: a többség nem kíván bajlódni a hosszú és költséges felújítással, ugyanakkor jó állapotú, felújításra nem szoruló nyaralót továbbra sem lehet olcsón vásárolni. Ezt támasztja alá, hogy a jelentős keresletcsökkenés ellenére a használt nyaralók átlagára 25 százalékkal, a tavalyi 21,7 millió forintról 28 millió forintra nőtt egy év alatt.
A négyzetméterárak esetében még nagyobb drágulást mért az OC, a 385 ezer forintos átlag 537 ezer forintra nőtt, ami 39,5 százalékos áremelkedés.
A drámai drágulás döntő oka, hogy a rossz állapotú és kevésbé frekventált helyen lévő nyaralók iránt drasztikusan csökkent a kereslet, így az összetételhatás is erősebben tükröződik az átlagár növekedésében
– árnyalta a képet a szakember.
A Balaton-parti települések 744 ezer forintos átlagos négyzetméterára „mindössze” 22 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év első öt hónapjában mért fajlagos átlag. A legdrágább a Balaton keleti medencéje: Siófokon és Zamárdiban az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot idén. A fővárostól távolodva azonban a fajlagos ár csökken. Bár a vízpartok közvetlen közelében megmaradt a milliós négyzetméterár, 500 méteren kívül már 600 ezer forintos fajlagos ár jellemző, például Balatonszemesen és Balatonbogláron vagy a vele szemben elhelyezkedő Révfülöpön is. Ugyanakkor Balatonlellén 700 ezer, Balatonmáriafürdőn 800 ezer forint az átlagos négyzetméterár.
Tapasztalataink szerint a települések közötti árszintben kevés az eltérés, sokkal inkább meghatározó az ingatlan településközponttól, valamint tóparttól való távolsága, illetve az állapota
– magyarázta Soóki-Tóth Gábor. A Balaton-felvidéken 300-450 ezer forint közötti árak jellemzők négyzetméterenként: Lesencetomajban 341 ezer forint, Felsőpáhokon 400 ezer, Nemesgulácson 450 ezer forint az átlagos négyzetméterár az idei év első öt hónapjában az Otthon Centrum tapasztalatai szerint.
Az országban a Velencei-tó közelíti meg leginkább a balatoni árszintet, ám a fajlagos átlagár többnyire a nyugati medence árszintjével azonos, 700-800 ezer forinttal.
A Balatonhoz és a Velencei-tóhoz képest olcsóság jellemzi a Tisza-tó térségét. Itt akár a balatoni négyzetméterár harmadáért, 300-400 ezer forintért is nyaralóingatlanhoz lehet jutni. Tiszafüred és Abádszalók drágább, a köztes települések olcsóbbak. A vízparti ingatlanok négyzetméterára a település átlagának duplája, vagyis 600-800 ezer forint. Ez az érték az összes vízparti ingatlanra jellemző, az ilyen nyaralók mindenhol az adott település átlagos négyzetméteráránál kétszer drágábbak.
Az új építésű lakásokra szintén jellemző a kétszeres szorzó: Siófokon átlagosan 1,96 millió forintért hirdetnek egy négyzetmétert. A vízpartiak ebben a szegmensben is drágábbak, előfordul olyan projekt, amelynek kínálati négyzetméterára megközelíti a 3 millió forintot.
A kisebb településeken átlagosan 1,86 millió forintért kínálják az új építésű lakások négyzetméterét. A legdrágább település Balatonakarattya, itt átlagosan 3 millió forintot kérnek az új építésű lakások négyzetméteréért. Zánka a másik véglet, a legolcsóbb, ahol az átlag 733 ezer forint. Ugyanakkor a fejlesztők igyekeznek minél közelebb építkezni tóhoz, ritka a Balaton-parttól 500 méternél távolabbi beruházás.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
