Megkongatták a vészharangot: egyre nagyobb bajban van ez a vidéki színház

HelloVidék   
  Megosztom
Megkongatták a vészharangot: egyre nagyobb bajban van ez a vidéki színház

Gyűlnek a viharfellegek Szegeden, ahol a nyáron azért kellett módosítani idei költségvetését, mert kiderült, hogy a Szegedi Nemzeti Színház a 2023/24-es évadra az államtól sokkal kevesebb támogatást kap, mint amennyit korábban a kormány megígért.

Az alacsony bérek miatt lassan elfogynak a műszaki és más szakemberek a szegedi színházból, akik nélkül nem lehet megtartani az előadásokat. Idén a kormány a korábbinak a töredékére csökkentette ennek a kulturális ágazatnak az állami támogatását, és a várható gondokkal most, az évad kezdetén szembe kell nézniük a társulatok vezetőinek. A legnagyobb vidéki színház, a Szegedi Nemzeti Színház előírt kötelezettségei a kevesebb pénz ellenére is változatlanok, miközben minden, ami az előadásokhoz kell, sokkal többe kerül - írja a Telex.

A Szegedi Nemzeti Színház főigazgtója szerint idén januárban még egy szóbeli egyezség alapján az állami és az önkormányzati támogatás is 1-1 milliárd forint lett volna, az erről szóló egyeztetéseken a minisztériumot az akkori helyettes államtitkár, Pataki András képviselte. Barnák László szerint januárban kellett volna, de március közepéig nem kötötte meg a kormány a szegedi önkormányzattal a megállapodást. Aztán Pataki András is lemondott, ebben szerepe lehetett annak is, hogy a színházi támogatások országos keretét a kormány 30 milliárd forintról 6 milliárdra vágta vissza. Ennek a szegedi független és alternatív színjátszók is nagy vesztesei voltak.

Aztán március közepére kiderült, hogy a szegedi színháznak az államtól az új megállapodás alapján továbbra is 683 millió forint jut, ugyanannyi, mint tavaly vagy az azelőtti években. Emiatt most a város önkormányzata – a saját 1 milliárdos támogatása mellett – kénytelen volt 316 milliós plusztámogatást megszavazni a színháznak. Ebből végül 266 millió lett, mert az intézmény a kényszerű helyzetben vállalta, hogy 50 milliót lefarag a kiadásaiból.

A főigazgató szerint drágábbak lettek a díszletekhez és a kellékekhez való anyagok, többe kerülnek a jelmezek is – ezek fontos tényezők és nagy tételek a darabok színpadra állításánál. Az energia jócskán felemelt ára is növelte a kiadásokat: az elmúlt évad áram- és gázszámláira Szeged önkormányzata a nyáron 45,8 millió forint plusztámogatást adott a színháznak a város energiaválság-keretéből. Pedig előtte minden lehetséges módon takarékoskodtak: lejjebb tekerték és időben is korlátozták a fűtést, az irodákban takarókba bugyolálva ültek, amelyik lámpában két égő volt, abban már csak egy ledes izzó van. A színpadok világításán és a nézőterek komfortján viszont nem lehetett lefaragni, mondta Barnák.

Azt még nem lehet tudni, hogy a színházban a most következő télen, a jövő év elején kell-e majd energiatakarékossági célból szünetet tartani úgy, ahogy 2023 első két hónapjában. Az év elején elmaradt előadások 19 millió forintos kiesést okoztak a színházi bevételben, ami azt jelenti, hogy a téli fűtésen spórolni sem olcsó.

Érthetetlen, hogy miért nem emelte a kormány az állami támogatást, holott növelni kellett volna, hiszen minden többe kerül, mint egy éve

– mondta a főigazgató.

A Szegedi Nemzeti Színháznak körülbelül háromszáz állandó dolgozója van, és nekik is többet kellene fizetni, hiszen a bérek is nőnek, amik az inflációval egyre kevesebbet érnek. A kata adózás megszüntetése szintén kiadási többletet jelent, mert a megnövelt közterheket magasabb díjakkal kell – vagyis csak kellene – kiegyenlíteni a vállalkozók esetében, mondta a főigazgató, aki szerint viszont nincs miből felemelni a színházi fizetéseket. Az ágazatban legutóbb két éve volt átfogó béremelés.

Az előző év elejének adatai szerint a 225 alkalmazottunkból 160 ember volt, akinek a bére nem érte el a bruttó 350 ezer forintot. Akkor 30 milliót kellett a fenntartó által előírt kötelező béremelésre fordítanunk, de ez nem jelentett érezhető emelést

– tette hozzá.

Mint mondta, a színházat egymás után hagyják ott a munkatársak, az utóbbi két-három hónap alatt tízen távoztak, köztük az énekkarból hárman. Az igazgató szerint sok más társulatnál is küzdenek azzal, hogy már hiányszakmák vannak a színházakban: nincs elég öltöztető, se szabó a jelmezvarráshoz, nincs fodrász, díszletmunkás, hangosító vagy elég műszaki munkatárs. A színészek még maradnak, és lelkes fiatalok jönnek, de ha nem lesz világosító, akkor nem lesz előadás sem, mondta.

Az évadnyitó társulati ülésen Binszki József várospolitikai alpolgármester azt mondta, hogy elismerik a színház művészi teljesítményét, és szeretnék a bérek emeléséhez növelni a támogatást, de az önkormányzat pénzügyi lehetőségei korlátozottak. A Telexnek Binszki azt válaszolta, hogy a kormány tavaszi döntése az állami támogatás csökkentéséről igen nagy érvágást jelentett a város önkormányzatának.

Ennek ellenére ősszel több fordulóban is tárgyalnak újabb pénzösszegről, és szeptember közepén a színház további támogatásáról készülhet javaslat.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

szórakozás

színház

állami támogatás

kultúra