A Berni Művészeti Egyetem Kutatói kilenc darab tízkilós ementali sajtkorongot érleltek különállóan faládákban szeptembertől fél éven át, hogy teszteljék, miként hat a zene ízük és állaguk alakulására. Az egyetem hallgatói és Beat Wampfler állatorvos és sajtkészítő dolgoztak együtt a kísérleten. Az utóbbi meggyőződése volt, hogy a zenének szerepe van az érlelésben, mivel az emberek, a növények és az állatok is reagálnak a dallamokra. "Miért lenne ez más a baktériumok esetében?" – érvelt az állatorvos.
A sajtfélék íze köztudottan a baktériumok számlájára írható, mivel ezek bontják a zsírsavakat. Wampfler így feltételezte, hogy a zene mellett érő sajtok íze is más lesz és az állaguk is megváltozik, ezért
a sajtoknak 24 órán át három különböző dallamot - egy hip hop számot, Mozart A varázsfuvola című operáját és a Led Zeppelin klasszikusát, a Stairway to Heaven című számot játszották.
"A legnyilvánvalóbb különbséget az ízerősségben, a szagban és az aromában észleltük" - tolmácsolták a berni kutatók a gasztronómiai zsűri vaktesztelésének eredményét.
A hip hopon érlelt korong került a lista élére, ami a gyümölcsösségét illeti, ennek volt a legerősebb illata és aromája
- tették hozzá. Benjamin Luzuy, a svájci televízió neves séfje, a zsűri tagja a Reuters brit hírügynökségnek elmondta, hogy "a különbségek igen nyilvánvalóak voltak a sajtok állagát, ízét, megjelenését illetően, valóban nagy volt a különbség". A kísérletben nem hangszórókkal, hanem mini adókészülékekkel továbbították a zene energiáját a sajtokba. "Az összes energia közvetlenül rezonált a sajtokban" - magyarázta Michael Harenberg, az egyetem kutatója.
A sajtokat a zsűri kétszer tesztelte, és mindkét alkalommal nagyjából ugyanaz az eredmény jött ki - tette hozzá Beat Wampfler, a burgdorfi K3 sajtüzem tulajdonosa, a kutatásba bevont sajtok készítője. Elmondta, hogy a további kutatásban a hip hopra fognak összpontosítani. "Az az elképzelésünk, hogy 5-10 sajtot teszünk ki különféle hip hop dallamnak, majd összehasonlítjuk őket" - közölte.