Magyarországon egyre nagyobb problémát jelent, hogy rengeteg fajtatisztának látszó, de genetikailag selejtes kutya kerül eladásra. Addig, amíg a vevők nem ismerik fel ennek a kockázatát és továbbra is megvásárolják ezeket a rossz körülmények közül érkező háziállatokat, segítik a szaporítókat.
Némedi Edina, a civil Állatmentő Szolgálat vezetője elárulta a portálnak, hogy szabályos üzletággá nőtte ki magát a fajtatisztának hazudott, de genetikailag selejtes kutyák eladása.
Végignéztük a fajtatisztának mondott kutyák internetes hirdetéseit, összesen 2,6 milliárd forintért árulták őket. Komoly tenyésztő nem a Jófogáson keres gazdát, hiszen a teljes almot lekötik előre
– mondta a vezető, majd hozzátette, hogy ez is ugyan úgy feketegazdaság, mivel sem számla, sem adó sincs jelen esetben. Az adóhivatal jelenlétének hiányát említette meg, továbbá azt, hogy hamis törzskönyvvel és hiteles származási igazolás nélkül árulják a kutyákat. A jogszabályok szerint 8 hetesnél fiatalabb kutyát nem lehetne árulni, azonban a gyakorlat az, hogy a kölykök általában olyan kicsik, hogy az anyjuk nélkül önálló életre alkalmatlanok.
A 25-60 ezer forint közötti ár nonszensz egy kiskutyánál, mivel egy komoly tenyészetben legalább 100 ezer forintos költség merül fel.
A szép küllem elérése érdekében nem kívánt gének jelenhetnek meg, aminek komoly következményei lehetnek. "A szaporítók két olyan, divatos színű ausztrál juhászkutyát párosítottak, akikben erős volt a hajlam a szembetegségre. A kölykök fehérek, vakok és süketek lettek, kidobták őket az erdőbe." – sorolta egy állatvédő-jogász, majd hozzáfűzte, hogy a genetikailag egyre torzuló francia buldogokra is ez a sors várhat.
A szabályok pedig igen szigorúak, de a hatóságok tétlenek a szaporítókkal szemben, ugyanis nehéz bizonyítani a rossz bánásmódot és az állatkínzást. A szaporítók gyakran kapnak fülest az ellenőrzésekről, és az is előfordult már, hogy egyikük 120 kutyát tüntetett el a telepéről egyetlen éjszaka alatt. A bírság után a szaporítók pedig rendszerint ott folytatják, ahol abbahagyják.
Nem csoda, hogy az állatmenhelyek teljes kapacitással működnek. Elviekben a gazda nélkül maradt és elcsavargott állatok otthona lenne, azonban egyre gyakrabban a felelőtlen állattartás következményeként kerülnek oda a megunt kutyák.
Évente 20 000 állat kerül be a menhelyekre és az állatvédők otthonába, de több százezren az utcákon kóborolnak vagy falkába verődnek.
Az önkormányzatok tartják fenn a gyepmesteri telepeket, azonban egységes rendszer és finanszírozás nem létezik. A gyepmester 14 nap után altathatja el a kutyát, ha nem jelentkezik érte a gazdája, azonban ha a gazda adja le az állatot, akkor azonnal halálra ítélhetik.
December közepétől január közepéig nem adunk örökbe állatot, pont azért, mert az ünnepeken felelőtlenül szoktak ajándékozni az emberek
– mondta Pataki Gábor, az újpesti Állatvédelmi Őrszolgálat vezetője. Az ő szervezetük az önkormányzattal karöltve működik, évi 3,9 millió forintot kapnak a kerülettől a saját, 5 milliós forrásuk mellé, mely nagyrészt adományokból tevődik össze. A bíróság elé állított hajléktalanok kutyáiról is ők gondoskodnak.
A szakemberek úgy érzik, hogy sem az önkormányzatok, sem az állam nem foglalkozik kellőképpen az állatvédelemmel. A civil szervezetek és a magánemberek támogatják a problémát, azonban nagyobb összefogás szükséges. Az állam a költségek 2 százalékát, az önkormányzatok pedig legfeljebb a harmadát állják.
Egy kutatás szerint a magyarok összesen kétmillió kutyát tartanak, vagyis minden második-harmadik családra jut egy. Jelenleg a menhelyekről csak minden tizedik kutya kerül családba, azonban egyre többen preferálják az örökbefogadást.