Eltérően a korábbi évektől a hazai burgonya március helyett már februárban eltűnt a boltokból. Régebben ilyenkor érkezett az import, amely kordában tartotta az árakat, csakhogy a magyar gazdáknál is súlyosabban érintette a tavalyi aszály a legjelentősebb európai termelő országokat, mint Németország, Franciaország, vagy Lengyelország, ahol a terméskiesés mértéke elérte a 30-40 százalékot. A rendszerváltás előtti évtizedekben évi 2-3 millió tonna burgonya is termett Magyarországon, de ez mára 340-400 ezer tonnára csökkent, ami a hazai igényeket sem fedezi, írja a Népszava.
Budapesten pár hete még 280 volt, jelenleg 300 forint a burgonya kilója. Rövidesen érkezik a külföldi burgonya, ami várhatóan még drágább lesz. Annyira felmentek az árak, hogy a krumplit már darabra is adják az Auchan hipermarketjeiben. Kétségtelen, egy év alatt a zöldség-gyümölcs árak - ezen belül az egyik alapvető élelmiszeré, a burgonyáé is - átlagosan 23,3 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint.
Nem csak a burgonya drágult ilyen nagymértékben: a vöröshagymáért még többet kell fizetni, legmagasabb kilónkénti ára 350 forint körül mozog. Az ok ez esetben is az, hogy hagymából is kevesebb termett a vártnál. A tavalyi aszályos év nyomán a zöldség-gyümölcs export összetétele is alaposan beszűkült. Jószerivel megszűnt a vöröshagyma, fokhagyma, málna, egres, fekete, piros és fehér ribiszke, szamóca kivitele, de kisebb volt a hozam káposztából, a sárgarépából és a petrezselyemgyökérből is.
Az ültetvénytelepítési kedvet visszaveti a szeszélyes időjárás, és az is, hogy a zöldség-gyümölcstermesztés nagyon tőkeigényes. A szántóföldi növények termelési költsége hektáronként 200-400 ezer, míg a szabadföldi zöldség, illetve gyümölcstermesztésben ez az összeg már 1-6 millió forint közé esik, a fóliás kertészeté pedig már 15-40 millió forint is lehet, míg az üvegháziaké hektáronként akár a 40-80 millió forintot is elérheti a fajtól, fajtától függően.