Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, tavaly csapnivaló termés volt szelídgesztenyéből – nem csoda, hogy aranyáron mérték a finomságot. A 2018-as évben nemcsak hogy kevés termés volt, hanem a bélállomány sem volt egészséges. Idén azonban jó hírrel kecsegtettek a gazdák, mivel bőséges és kiváló minőségű gesztenye termett Magyarországon.
A kevés és jó minőségű termés alapvetően felkorbácsolja az árakat. De mi a helyzet akkor, ha egy termés esetén kiemelkedő évben van részünk, vajon olcsóbban lehet hozzájutni a gyümölcshöz? A HelloVidék megnézte, hogy mennyiért lehetett hozzájutni tavaly a gesztenyéhez, és mennyiért kínálják idén az ősz kedvenc csemegéjét az ország különböző pontjaiban.
Hatszoros árkülönbség
Tavaly ősszel arról számoltunk be, hogy elképesztő különbségek vannak az országban: a keleti országrészben 6000 forintért, míg a Dunántúlon 1000 forint alatti összegekért is árulták tavaly az őszi finomságot.
Debrecenben lehetett a legdrágábban hozzájutni a finom őszi csemegéhez, ahol 6000 forintért mérték kilóját. Barátibb árral találkozhattak azok, akik a szegedi fogyasztói piacot választották a vásárlásra, ott 2500 forintból lehetett egy kiló gesztenyét venni. Budapesten még ennél is olcsóbban, már 1790 forintért hozzá lehetett jutni a hazai gyümölcshöz. A legjobban azok jártak, akik egy nyugat-magyarországi településen próbáltak szelídgesztenyéhez jutni: a dunántúli piacokon már 1000-1200 forintért is meg lehetett vásárolni a gesztenyét.
A hazai gesztenye alapvetően olcsóbb: míg a Magyarországról származó gesztenyét már 1000 forint környékén is ki lehetett fogni, addig a külföldről érkező import gyümölcs kilójáért kétszer-háromszor annyit kértek, nagyjából 2200-2700 forintot. A probléma ezzel az, hazánkban csupán 200-500 tonna között van az éves országos termésmennyiség, a feldolgozóipar és a lakosság igénye pedig ennél sokkal nagyobb. Magyarországra jellemzően Olaszországból szállítanak be gesztenyét, jellemzően 1000-2500 tonna közötti mennyiséget évente.
Mennyibe kerül most a gesztenye?
Idén is mélyen zsebbe kell nyúlnia annak, aki megkívánja az ősz egyik kedvenc csemegéjét. A napokban számoltunk be róla, hogy az Alpokalján jó minőségű és bőséges mennyiségű gesztenye termett, ám ennek ellenére idén sem számíthatunk árcsökkenésre. A soproni piacon a termelők 1000 és 1800 forint között árulják a portékájukat: a legolcsóbb, ezer forintos termés főként apró szemeket tartalmaz, a közepes, sütni való gesztenyéért már 1200-1600 forintot kérnek. A legnagyobb gesztenyék kilójáért 1800 forintot kell fizetni.
A Baranya megyei piacokon található árak is nagy szórást mutatnak: legolcsóbban 950 forintért lehet egy kilogramm gesztenyéhez jutni, míg a legdrágább – vélhetően nagyobb szemű – gesztenyéért 1390 forintot kérnek a piaci árusok.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszere szerint ezen a héten a budapesti fogyasztói piacokon 1980 forintért árulták a hazai szelídgesztenyét. Ez már lényegesen drágább, mint a nyugat-magyarországi árak, de meg sem közelíti a kelet-magyarországi piacokon található árakat. Szegeden most például 2800 forintért lehet kapni egy kilogramm gesztenyét, hazai ráadásul nincs is, hanem olaszországi import terméket árulnak. Az olasz gesztenye pedig lényegesen drágább, mint a hazai: míg Budapesten 1980 forint a hazai gesztenye kilója, addig az import gesztenyéért már 2480-3980 forintot kérnek átlagosan a Vámház körúti fogyasztói piacon. Bár a Nagybani Piacokon olyan termelői árakkal találkozhatnak a vásárlók, melyek minden termékkör esetén lényegesen olcsóbbak, mint a fogyasztói piacokon alkalmazott árak, a gesztenye esetén nincs akkora árrés.
Tavaly ilyenkor még 1000 forintért lehetet a Budapesti Nagybani Piacon egy kilogramm szelídgesztenyét venni, idén most 1400 forintot kell fizetni érte.
Az import gesztenye ára nem változott ennyire drasztikusan tavalyhoz képest: az olasz gesztenyét 2018 októberében 2450 forintért lehetett kapni, idén egy kilogramm 2560 forintba kerül az őszi csemegéből. Tavaly még nem volt, idén október végén viszont megvetette a lábát a spanyol szelídgesztenye a Nagybani Piacon, ami olcsó árával csapást mért az olasz gesztenyére: 2560 forint helyett már 1800 forintért lehet egy kilogramm spanyol import gesztenyét venni.
Az áruházláncokba most kezd el beszivárogni a gesztenye: az üzletláncok közül egyelőre még csak a Tesco és a Príma rakta ki a kirakatba az idei gesztenyekínálatát. A Tesco hiperekben most 2999 Ft/kg-os áron lehet megvásárolni a gesztenyét. A piacokkal összehasonlítva eddig a boltok árulják a legborsosabban a gesztenyét: a Príma még a Tesco árát is túlszárnyalja, ahol 4999 forintot kell fizetni egy kilogramm csemegéért.
„Pult alól” olcsóbb, de nem biztos, hogy jobb
A piacok és az áruházláncok mellett megjelentek a magánszemélyek hirdetései is a különféle internetes felületeken. A Facebookon és a Jófogáson felbukkanó hirdetők általában sokkal olcsóbban árulják a szelídgesztenyét, mint amennyiért hozzá lehet férni a boltok polcain és a piacokon. Hiába juthatunk így fillérekért a finomságért, nem árt észben tartani, hogy ezek nem ellenőrzött termékek, nem kell szigorú előírásoknak megfelelniük, így lehet, hogy rosszabb minőségű termést kapunk a pénzünkért.
A Facebookra az elmúlt napokban számos hirdetés felkerült az ország különböző pontjairól. A nyilvánosan elérhető hirdetések között olyan ár is szerepel, amely még a piaci kilogrammonkénti összeget is meghaladja: Veszprém megyében például 1500-2500 forintot is elkérnek egy kilogramm gesztenyéért az internetes kereskedők, míg a legolcsóbban Zala megyében lehet hozzájutni. Hévíz környékén például már 800 forintért is találunk eladó szelídgesztenyét, ami kevesebb, mint a harmadába kerül a szentgáli 2500 forintos gesztenyének. Ilyen árakon árulják idén októberben a szelídgesztenyét a Facebookon:
- Felsőtárkány (Heves megye) 1600 Ft/kg
- Vaszar (Veszprém megye) 1500 Ft/kg
- Sopron (Győr-Moson-Sopron megye) 1000 Ft/kg
- Szentgál (Veszprém megye) 2500 Ft/kg
- Gencsapáti (Vas megye) 1200 Ft/kg
- Hévíz (Zala megye) 800 Ft/kg
A településeket elnézve szembetűnő, hogy valóban szinte csak a nyugati országrészben árulnak gesztenyét. Ha a Jófogást nézzük, akkor a kép kicsit színesebb, itt ugyanis több kelet-magyarországi helyszínen is árulnak gesztenyét. Az árak tekintetében is megállapíthatjuk, hogy ezen a felületen nem olyan nagy a szórás: a legdrágább gesztenyét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vásárolhatjuk 1600 forintért, míg a legolcsóbban Somogy megyében ússzuk meg a gesztenyevásárlást, ahol 800 forintot kérnek egy kilogramm gyümölcsért.
- Nyírszőlős (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1600 Ft/kg
- Kapuvár (Győr-Moson-Sopron megye) 1000 Ft/kg
- Ebes (Hajdú-Bihar megye) 1000 Ft/kg
- Budapest XI. kerület 1100 Ft/kg
- Szombathely (Vas megye) 1500 Ft/kg
- Feldebrő (Heves megye) 1000 Ft/kg
- Vasvár (Vas megye) 1000 Ft/kg
- Csurgó (Somogy megye) 800 Ft/kg
Miért ilyen elképesztően drága a gesztenye?
Az árakra komoly hatással van, hogy a szelídgesztenye termesztése igen kockázatos. Hazánkban nagyjából 500 hektáros területen termesztenek szelídgesztenyét főként a Duna-kanyarban, Vas, Zala és Somogy megyékben, valamint Pécs környékén. A szakemberek szerint a szelídgesztenye csak a nevében szelíd, de vadon élő tulajdonságokkal rendelkezik, ami miatt meglehetősen nehéz a termesztése. A termesztők szerint hektáronként 1-2 tonna gesztenye már kiemelhető terméshozamúnak számít. A betegségek tovább nehezítik a helyzetet, ezért a kutatás-fejlesztés rendkívül fontos a termésátlag növelése szempontjából.
Jelenleg a gazdáknak már egyre kevésbé éri meg gesztenyét termeszteni, de ha sikerül megtalálni a megfelelő fajtát, akkor kiemelkedően sikeres lehet itthon ez az ágazat, mivel a piaca folyamatosan növekszik.
A betegségek ellen azonban egyelőre nem tudnak hatékonyan fellépni a szakemberek. Az európai (és így a hazai) gesztenyetermesztést új kórokozók és kártevők veszélyeztetik, különösen a gubacsdarázs és a kéregrák. A nemesítők ellenálló fajták nemesítésével keresik a megoldást, a nemesítéssel pedig nem csak a betegségek elleni alkalmazkodóképességen szeretnék javítani, hanem a tájhoz és az éghajlathoz való idomulási képességet is.
Ahogy a hazai termésmennyiségek is mutatják, nem könnyű feladat a gesztenye termesztése. Bármennyire is szeretnénk például a kertünkbe, nem biztos, hogy megmarad. A növény ugyanis a meleg, kiegyenlített hőmérsékletű, csapadékos területeket szereti, mély termőrétegű, mészmentes talajon érzi igazán jól magát, ráadásul egyelőre a kórokozók ellen nemcsak a magánszemélyek, hanem a termelők sem tudnak hatékonyan védekezni.
Még úgy is spórolhatsz, ha drágán veszed
Hamarosan kezdődnek a karácsonyi vásárok, ahol tavaly néhány darab sült szelídgesztenyéért már 1000-1500 forintot is elkértek. Mivel idén még magasabbra futottak a termelői és fogyasztói árak, az idei karácsonyi dömpingben biztosan nem ússzuk meg ennyi pénzből, ha ráfanyalodunk néhány szem sült szelídgesztenyére. Mivel a legtöbb helyen annyi pénzből már egy kilogrammot vehetünk, mint amennyiért a vásárban árulnak 10-12 szemet, jobban jársz, ha inkább magunknak készíted el otthon a gesztenyét. Nem kell hozzá más, csak egy sütő, de a kerti grill parazsán, a kandalló vagy kemence talapzatán is meg lehet sütni. Az a lényeg, hogy csak friss és egészséges gesztenyéket vegyünk: minden, ami lyukas, penészes, dobd ki.
A megvásárolt gesztenyét érdemes hamar elkészíteni, mivel nagyon gyorsan elveszíti víztartalmát. Zárt dobozban, hűtőben pár napig eltartható, de a főtt gesztenyéket akár le is lehet fagyasztani.
Ezután áztassuk be tiszta vízbe egy egész éjszakára. Reggel vágjuk keresztbe a domború oldalát egy éles késsel, lehetőleg csak a héját hasítsuk fel, ne a belsejét. Sütőpapírral bélelt tepsibe tegyük úgy, hogy a metszés essen felülre, fedjük le alufóliával és tegyük be az előmelegített sütőbe. Körülbelül 220-240 fokon 15-20 percig süssük, majd vegyük le a fóliát és úgy is süssük még pár percig. Akkor jó, amikor a héja „pöndörödik”.