Filléres termék, mégis keveset iszunk belőle: mi a baj a magyar tejjel?

HelloVidék 2021. június 9. 14:01
Szakemberek szerint még mindig nem fogyasztunk elég tejterméket, annak ellenére sem, hogy tudjuk, számos jótékony hatással rendelkeznek. Pedig az áruházak polcain rengeteg termék közül választhatunk, annak megfelelően, hogy milyen típust preferálunk. Cikkünkben most annak jártunk utána, hogyan alakult a tej ára az elmúlt években, illetve milyen támogatásokra számíthat az ágazat a közeljövőben.

Nem veszített népszerűségéből a tej. A Központi Statisztikai Hivatal 2021-es, a Tej világnapja alkalmából megosztott elemzésében térnek ki arra, hogy a magyar háztartásokban 2010-ben fejenként átlagosan 4,5, 2019-ben 4,7 liter tejet ittak havonta. Az idősebbek ennél is többet fogyasztottak. Táblázatukból az is kiderült, hogy a magasabban képzettek gyakrabban fogyasztottak tejet vagy tejterméket 2019-ben, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek.

Forrás: KSH

Ahogy arról már korábban írtunk, a magyar lakosság tej- és tejtermék fogyasztása – tejegyenértékben mérve – az uniós átlag (250 kg) alatti, 165 kg körül mozog egy főre vetítve. Ezen belül fogyasztói folyadéktejből 54-55 litert fogyasztott el átlagosan egy fő 2018-ban, savanyított tejtermékből (joghurt, kefir, tejföl) pedig 13-14 litert. A sajt és túró fogyasztás együtt 7,9 kg volt fejenként, míg vajból és vajkrémből 1,2 kg fogyott.

A korábbi évekhez képest ezek a számok kismértékű emelkedést mutatnak, de még mindig elmaradnak az Európai Unió jelenlegi átlagfogyasztásától. A fogyasztói folyadéktej esetében a hazai fogyasztás elmaradás alapvetően nem is számottevő az uniós fogyasztáshoz képest, a feldolgozott, magas hozzáadott értékkel bíró tejtermékek fogyasztása ugyanakkor hazánkban jóval alacsonyabb.

A hivatalos ajánlások szerint naponta fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék (pl. 10 dkg sajt, 5 dl kefir vagy joghurt, egy-egy krémtúró vagy más túródesszert, két szelet vajaskenyér stb.) fogyasztása javasolt mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében (a pontos mennyiség kis mértékben függhet az életkortól, a nemtől, illetve a fizikai aktivitástól is). Számos kutatás, tanulmány áll rendelkezésre, amely a tej és tejtermékek fogyasztásának egészségre gyakorolt pozitív hatásait mutatja ki. A tej és tejtermékek koncentráltan tartalmaznak az emberi szervezet számára fontos és nélkülözhetetlen vitaminokat, ásványi anyagokat, ezért is tartjuk lényegesnek, hogy a tej pozitív élettani hatásaival már a fiatal generációt is megismertessük

- magyarázta el Harcz Zoltánt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Mi a helyzet az árakkal?

A NAIK AKI PÁIR adatai szerint 2020 decemberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül emelkedett a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej (egyaránt +4 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej (egyaránt +3 százalék), az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej (+2 százalék) értékesítési ára. A KSH adatai szerint a 2,8 százalék és az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tejé egyaránt 4 százalékkal emelkedett ugyanebben az összehasonlításban.

Hogy mennyiért vehetünk ennek mentén dobozos tejet a boltokban? Hogy pontosabb képet kapjunk, megnéztük a nagyobb üzletláncok online kínálatát. A Spar polcain a 2,8 %-os UHT tejek 209-299 forint között, a 2,8 %-os ESL tejek 209-309 Ft, a zsírszegény 1,5 %-os ESL tejek 195-299 között mozognak. A Tesco kínálatában a 2,8 %-os UHT tejet 285-319 forint között kínálnak, a 2,8 %-os ESL tejet 199-309 forint között mozog, a zsírszegény 1,5 %-os ESL tejek pedig 199-299 között kaphatók. Az Auchan áruházaiban 2,8 %-os UHT tejet 179-229 forint között vásárolhatunk, 2,8 %-os ESL tejet 199-309 forintért, a zsírszegény 1,5 %-os ESL tejeket pedig 179-199 között.

Cél az ágazat fejlesztése, a tejfeldolgozók segítése

A magyar agrárpolitika elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt, ehhez az idén minden eddiginél több forrást biztosít

– mondta az agrárminiszter.

Nagy István versenyképességi feltételnek nevezte az uniós előírásoknak megfelelő, magas technológiai színvonalú állattartó telepeket, és üdvözölte, hogy a fejlesztésükre meghirdetett keretösszeget a jelentős érdeklődés miatt 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra kellett emelni. A tejfeldolgozók két kiírásra is számíthatnak ebben a hónapban, a kisebb fejlesztéseikre egy 50 milliárd forintos, a nagyobb projektek megvalósítására pedig egy 200 milliárd forintos felhívás jelenik meg hamarosan.

A tárcavezető a rendkívüli mértékű támogatást azzal indokolta, hogy a tej rengeteg embernek jelent biztos megélhetést, és nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozáshoz. A tejtermelés értéke tavaly 5 százalékos éves növekedéssel meghaladta a 207 milliárd forintot, míg a tejtermékgyártás csaknem 354 milliárdos termelési értéke az élelmiszeripari termelésnek majdnem a tizedét tette ki.

Magyarország tejből önellátó, a termelés mennyisége 2010 óta több mint 16 százalékkal bővülve elérte az évi 1,9 milliárd litert, miközben a fogyasztói tej behozatala a harmadára esett vissza

– sorolta a miniszter. Hozzátette, hogy a termeléstől eltérően a fogyasztás még nem érte el az európai élmezőnyt, de az elmúlt években mind a tej, mind a tejtermékek fogyasztása nőtt, tavaly például átlagosan 6 százalékkal fejenként.

Nagy István úgy véli, hogy a keresletet a fogyasztói szemlélet formálásával tovább lehetne emelni, és üdvözölte, hogy a boltok kínálatában nő a magyar tej aránya. A miniszter a kiskereskedelmi láncokat arra kérte, hogy minél több belföldi tejterméket kínáljanak, a magyar fogyasztókat pedig arra, hogy ezeket vásárolják. A tej semmivel nem pótolható, teljes értékű, egyedülálló, mindenki számára értékes táplálék – hangsúlyozta.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a beruházások jelentőségét emelte ki, megjegyezve, hogy az EU-tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb a költségvetési társfinanszírozás aránya a következő vidékfejlesztési programban. Győrffy Balázs úgy véli, hogy a pályázatok óriási lehetőséget jelentenek a tejágazat számára, de az érdekérvényesítést még erősíteni kell. Véleménye szerint az üzletláncoknak figyelembe kell venniük a termelés drágulását, a termelők pedig szükség esetén egységes fellépéssel érvényesíthetik az érdekeiket.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elkerülhetetlennek látja, hogy a termelés növekvő költségei megjelenjenek a fogyasztói árakban. Istvánfalvi Miklós szerint ellenkező esetben az sem zárható ki, hogy csökken a belföldi előállítás mennyisége.

A tisztességes versenyhez – mint fogalmazott – hatékony piaci szabályozásra is szükség van, nem lehet például senkit piaci előnyhöz juttatni a fogyasztói árak jelentős mértékű eltérítésével, és nem szabad engedni az időhúzást az erőfölényben lévő kereskedő számára az ártárgyalások során. A terméktanács javaslatairól hamarosan az Agrárminisztérium fog dönteni

– tette hozzá.

A tej terméktanács társelnöke kifejtette, hogy a Magyarországon jelentősnek számító termékekből a termelés fedezi az igényeket, tehát a fogyasztói tej, a tejföl, a túró, a vajkrém jellemzően belföldön készül, de a fejlesztéseket úgy kell alakítani, hogy más árucikkek is készülhessenek itthon. Szautner Péter az ízesített joghurtokat, és a minőségi sajtokat emelte ki, hiszen ezek ma még többnyire külföldről származnak. Hosszabb távon a fogyasztást, és a termékek feldolgozottságának növelését nevezte a tejágazat céljának. A tejtermék – mint fogalmazott – világszerte az egyik leggyorsabban fejlődő piaci kategória, de a fogyasztói igények folyamatosan változnak, amit a magyar termelők sem hagyhatnak figyelmen kívül.

Címlapkép: Getty Images