A magyar családok számára az őszi időszak anyagilag szinte mindig nehezebb kicsit. Nyáron hajlamosabbak vagyunk, a nyaralások miatt is, a túlköltekezésre. Aztán mikor máskor, mint ebben az időszakban állunk neki a karbantartásoknak és a lakásfelújításoknak, és akkor nem említettük még a szeptemberi iskolakezdés százezres nagyságrendű költségeit. Ha az elmúlt hónapokban nem voltunk elég körültekintőek, mostanra már azon kapjuk magunkat, hogy épp semmire sem elég a havi fizetésünk. Holott csak most kezdődött el az ősz, és már a nyakunkon az év utolsó nagy pénzügyi kihívása: közeleg a karácsony, vele a kötelező ajándékozás és a téli szünet. De ne szaladjunk ennyire előre...
Az idei ősz a családok pénzügyeiben is komoly változásokat hozhat. Október végéig még mindenki szabadon élhet a törlesztés halasztásának a lehetőségével, a kormány addig meghosszabbította a hiteltörlesztési moratóriumot, de azután nagy változások várhatóak! November 1-jétől (2022. június 30-áig) már csak a ténylegesen rászoruló hitelesek kérhetik a törlesztés felfüggesztését. Kinek érdemes kérvényeznie a további fizetési haladékot? És akkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az infláció elszabadulása miatt lépett a jegybank, és elindult az alpkamat felfele. Hogyan érintheti mindez a családokat? Mi várható még idén? Ennek jártunk most utána. Nézzük!
Sokak számára lassan vége a hiteltörlesztési moratóriumnak
A COVID-járványokkal nehezített időszakban „a nehéz helyzetűeknek mentőöv, másoknak választási lehetőség a hiteltörlesztési moratórium, amelyet a nehéz helyzetű lakossági és vállalati ügyfelek vettek igénybe nagyobb arányban” – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A lakossági portfólió 68 százaléka jogosult a moratórium igénybevételére, 28 százalék él is vele, 40 százalék kilépett a nyárvégi adatok szerint – ezt az adatot már a Takarékbank elemzője osztotta meg a HelloVidékkel.
A vállalkozásoknál a portfólió 45 százaléka a moratóriumra jogosult állomány, 31 százalék él is vele, 14 százalék a moratórium ellenére törleszt a nyárvégi adatok alapján. A Takarékbank 2021-re a moratóriumon kívüli ügyfelek hitelei esetében, amelyek már a portfolió jelentős hányadát képviselik, nem vár jelentős minőségváltozást. A moratóriumból kikerülő ügyfeleknél alapesetben számítunk a fizetési magatartás lassú visszaállására, ezáltal az ügyfelek egy részénél nem zárható ki fizetési nehézségek megjelenése sem, amelyre a Takarékbank készül
– közölte a Takarékbank elemzője.
Jellemzően azok a családok igényelték, akiknek az életkörülményei rosszabbak voltak
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a moratóriumot igénybe vevők között az alacsonyabb iskolai végzettségűek, kisebb méretű településen élők, álláskeresők vagy éppen a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya magasabb azokhoz képest, akik nem veszik igénybe a fizetési stopot. A moratóriummal élő háztartások anyagi körülményei is rosszabbak: jóval többen vannak köztük alacsonyabb jövedelműek, illetve csak kisebb megtakarítással rendelkezők. Ezzel szemben a lehetőséggel nem élők közül arányosan többeknek van magasabb keresete vagy egyéb rendszeres bevétele, és többet is tudtak félretenni korábban.
Ezért is fontos kérdés: ki számíthat novembertől "rászorulónak”?
A hitelmoratórium lehetőségével november 1-jétől továbbra is élhetnek a nyugdíjasok, a gyermeket nevelők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, valamint azok, akiknek a háztartásában a jövedelem tartósan csökkent. Rászorultaknak tekinthetők továbbá azok a vállalkozások, amelyek tevékenységéből származó nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25%-kal csökkent, valamint a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.
A második fizetési moratórium-hosszabbításra az jogosult, aki 2020. március 18. előtt kötött hitelszerződéssel rendelkezik és 2021. szeptember 30. napján a moratóriumban van. A meghosszabbításról minden esetben nyilatkozni kell, amire 2021. október 1-31. között van lehetőség. Tehát érdemes a dátumokra is odafigyelni!
Ki törlessze a hitelét, ki ne?
A szakértők azt javasolják, hogy aki nehéz anyagi helyzetbe került, és megfelel a feltételeknek, az éljen a moratórium meghosszabbításának lehetőségével. Akinek viszont a pénzügyi helyzete megengedi, az inkább fizesse a törlesztőrészleteket az eredeti kölcsönszerződés feltételei szerint.
A moratórium csak a kölcsön visszafizetésének elhalasztását jelenti, és a közben felhalmozott kamatot a moratórium lejáratát követően meg kell fizetni. Mivel a moratórium miatt nem emelkedhet a havi törlesztőrészlet összege az eredeti szerződéshez képest, ezért a futamidő hosszabbodik meg, tovább kell majd törleszteni a hitelt
– magyarázta a Takarékbank elemzője, aki még hozzátette, hogy ez azonban már minden hitelnél egyedi.
Ne lepődjünk meg, ha emelkedik majd a törlesztőrészletünk
Ugyanakkor a moratórium lejárta után, attól független okok miatt, emelkedhet a havi törlesztőrészletünk – hívta fel a szakember erre is a figyelmet.
Erre akkor kerülhet sor, ha a moratórium időszakára esik a kamatperiódus-váltás, vagy változnak a referenciakamatok, és így az eredeti szerződés szerint nő a kamat mértéke. A moratóriumban való részvétel önmagában nem feltételezi egyértelműen a fizetési nehézségek várható megjelenését, ezt ügyfélszinten szükséges vizsgálni
– tette hozzá a banki elemző, aki azonban azt is megjegyezte, hogy a banki szférában épp ezért tömeges bedőlési hullámra nem számítanak.
Hogyan érinti a családokat a kamatemelési ciklus és a magas infláció?
Mindeddig alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami eléggé felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is benne maradt a toleranciasávban. Idén nyártól azonban más lett a helyzet.
Augusztus végén tovább folytatódott a jegybank kamatemelési ciklusa is: zsinórban harmadszor emelt az alapkamaton a Monetáris Tanács. Hogyan érintheti a családokat a kamatemelési ciklus és a magas infláció? Mi lesz azokkal, akik változó kamatozású hiteleket vettek fel?
A kamatemelési ciklus és a magas infláció a fix kamatozású hiteleket felvevő családokat nem érinti, csak az újonnan folyósított hiteleknél lesz magasabb a kamat, a változó kamatozású hitelek kamata értelemszerűen emelkedik. A magasabb infláció némileg rontja a reálbérek növekedését. Ugyanakkor a támogatott hitelek, mint például a zöld hitel, mérsékelik a hitelek drágulását.
-válaszolta a HelloVidék kérdéseire a Takarékbank vezető elemzője.
Apropó, zöld hitelek!
Október 4-én elindult az MNB 2,5%-os kamatozású Zöld Otthon Programja is - ami újabb eleme lett az otthonteremtési támogatásoknak. Célja, hogy segítséget nyújtson a családoknak az energiatakarékos új otthonok építéséhez, és ezzel hozzájárul a klímavédelmi, energiahatékonysági célok teljesítéséhez is. A 200 milliárd forint keretösszegű NHP Zöld Otthon Program keretében maximum 2,5 százalékos kamat mellett, és legfeljebb 70 millió forint összegig vehető fel hitel új, zöld otthonok építéséhez és vásárlásához.
A kormány már korábban is kamattámogatást adott azoknak a többgyermekes családoknak, akik építkezéshez vagy lakásvásárláshoz családi otthonteremtési kedvezményt (csok-ot) igényeltek és mellé piaci alapon jelzáloghitelt vettek fel. Így nekik – 2 gyermek esetén 10 millió, 3 vagy több gyermeknél 15 millió forint hitelösszegig – csak maximum 3 százalékos kamatot kell fizetniük, az e feletti részt az állam átvállalja - olvasható a közleményben.
Nincs vége a drágulásnak
Ahogy gyorsul az infláció, úgy az átlagosnál is nagyobb mértékben drágul az élet (az élelmiszerek, a benzin és a fogyasztási cikkek árai), ami elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeket sújtja. Az idei júniusi 5,3 százalékos drágulás volt a csúcs, de most sem igazán érzékeljük az árak csökkenését. Sokan aggódnak amiatt, mi várható még az év végéig, hol lesz a plafon, meddig tartanak az áremelkedések?!
A Takarékbank elemzője szerint: "Novemberben bázishatás és néhány továbbgyűrűző hatás miatt átmenetileg felugrik 6.5% környékére, de onnan gyorsan lefordul, a dohánytermékek jövedéki adóemelése kiesik a bázisból, valamint az üzemanyagok bázisára is magasabb lesz,
így április-májusra 4% alá, azaz a toleranciasávon belülre eshet vissza az infláció,
majd jövő év augusztus-szeptemberére elérhető lehet a 3%-os inflációs cél. Persze továbbra is jelentős felfelé ható kockázatok vannak."
A munkabérek növekedése mennyire látszik meg a lakossági megtakarításokon?
Az erőteljes várakozások ellenére az idei évben sem látszik lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre „kényszerülnek” a munkaadók. A béremelkedésbe a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor bekapcsolódott, így megszűnhet az eddig látott szektoriális kettősség a hazai munkaerőpiacon, a nyitás miatti munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatok fényében lehet kielégíteni. Nem ritkák az egy év alatt 20%-ot emelkedő bérajánlatok a válság előtti munkaerőkeresletet meghaladó piacon. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 447 300 forint volt a júniusban – írta korábban a HelloVidék.
Júliusban 7,9 százalékkal volt magasabb a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. Viszont 4,6 százalékos júliusi inflációval számolva reálkeresetek csak 3,2 százalékkal emelkedtek - írta a Pénzcentrum. Ezért is lehet kérdés, hogy a munkabérek növekedése vajon mennyire látszik a lakossági megtakarításokon?
A kereseteket nem csak a bérek növekedése, hanem a munkaerőpiac helyreállása, a foglalkoztatottak számának érdemi növekedése is növeli, májusban 17%-kal, júniusban 12%-kal nőtt a keresettömeg, ennek a növekedése júliusban feltehetően szintén bőven 10% feletti lehetett, mivel a bérnövekedés mellett az alkalmazásban állók száma 10%-kal bővült.
– mondta el a Takarékbank elemzője, aki kiemelte még, hogy az MNB közleménye szerint júliusban a háztartások 94 milliárd forinttal növelték a betétállományukat, ezen belül 115 milliárd forinttal növelték a forintbetéteket, míg 21 milliárd forinttal csökkentették a devizabetéteket. Az MNB kimutatása szerint júliusban tranzakcióból eredően 323 milliárd forinttal nőtt a háztartások értékpapír-állománya, ezen belül 93 milliárddal az állampapír-állomány, 26 milliárddal a befektetési jegyek, 10 milliárddal a tőzsdei részvények állománya.
Pár hónap és nyakunkon a karácsony - de miből?
Nem kérdés, a családok számára az ősz az egyik a legnehezebb időszak, számtalan gazdasági és pénzügyi kihívást hozhat, és rengeteg aggodalommal járhat. Ez az időszak különösen megterhelő anyagilag, gondoljunk csak a szeptemberi iskolakezdésre, ami egy-egy gyerek esetén minimum 40-50 ezer forintnál kezdődik. Ezúttal ráadásul azt sem lehet látni, hogy a Covid-járvány negyedik hulláma miatt ismét át kell-e majd állni a digitális oktatásra.
Emiatt sok családi költségvetésbe most egy új számítógép vagy tablet árát is be kellett kalkulálni, ami önmagában is akár több százezer forintos kiadás. Emellett azonban a jelenléti oktatás szokásos tanszereit és kellékeit is muszáj megvásárolniuk a családoknak. Ezen felül, ilyenkor októberben is bőven akad még kifizetni való: a kötelező osztálypénzek, étkezési díjak, szakkörök és iskolán kívüli foglalkozások is több tízezer forintos tételek. Az ősz hagyományosan a nyelvvizsgák időszaka is. Egy komplex középfokú nyelvvizsga jelentkezés díja ma harmincezer forint körül van.
Az ősz másik nagy kihívása: miből lesz majd annyi megtakarításunk, amiből aztán pár hónap múlva a karácsony terheit is vállalni tudjuk? Kérdés az is, hogy a szükséges plusz kiadásokat a családok vajon miből fedezik. A nagy összegű és halaszthatatlan kiadások miatt ezért is sokaknál merülhet fel a különböző hitelek iránti igény.
A kiadások finanszírozásában többféle hitelkonstrukció is segítséget nyújthat: mindenkire érvényes megoldás persze nincs. Az igények határozzák meg, hogy melyik közülük a legideálisabb – hívják fel a figyelmet a szakértők.
Az elmúlt évek statisztikái alapján megfigyelhető, hogy az őszi időszakban megnő a hitelfelvétel, azonban nem bizonyított, hogy ez az iskolakezdésnek tudható be, sokkal inkább a nyári szezon költéseinek. Átlagosan 10 százalékkal több folyósítás történik szeptemberben és októberben, mint a megelőző hónapokban
– közölte a HelloVidék korábbi megkeresésére a Takarékbank, majd hozzátette, a felvett hitelösszeg mértékében nincs különbség a őszi hónapokban. Mielőtt bárki személyi kölcsönt igényel, azonban jó tudni, milyen korlátozás van érvényben a bérezés és a foglalkoztatottság tekintetében, és szükség van-e munkáltatói és esetleg közüzemi igazolásokra a személyi kölcsön igényléshez. A személyi kölcsön igénylésének is vannak azonban komoly alapfeltételei - erről bővebben itt olvashat.
Címlapkép: Getty Images