A hazai kazángyártókkal folytatott egyeztetésen a résztvevők megállapították, hogy jelentős a hazai tűzifahasználat, azonban
a jelenlegi beépített készülékek hatásfoka általánosságban nem megfelelő.
A gyártók számára technológiafejlesztési és kapacitásbővítési támogatások, a rászoruló felhasználók részére pedig eszközbeszerzési támogatások is szükségesek a hazai alternatív fűtési módok használatának növelése érdekében.
Emellett áttekintették az Európai Unió emissziós normákra vonatkozó szabályozási környezetét, a szakképzett munkaerő biztosításának kérdését, valamint az épületenergetikai előírások felülvizsgálatának kérdését is. A felek egyetértettek abban, hogy
szükség van egy biomassza fűtési stratégia megalkotására,
ennek készítésében együttműködési szándékát fejezte ki a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség, a Nemzeti Biomassza Egyesület és a Pelletszövetség is.
Az iparág előtt álló kihívásokat áttekintve a Technológiai és Ipari Minisztérium, a hőszivattyú gyártók és a Magyar Hőszivattyú Szövetség képviselői megerősítették, hogy a hőszivattyúk használata kitörési pont lehet a jelenlegi nagyarányú földgázfelhasználás csökkentésében és az ellátásbiztonság további erősítésében.
Ezért fel kell gyorsítani a hőszivattyúk telepítését végző szakemberek képzését és átfogó épületenergetikai fejlesztésekre van szükség
a lakossági hőszivattyúk minél szélesebb körben történő terjedése érdekében. Ebben nehézséget jelent, hogy a hazai lakossági hőszivattyúk nagy része külföldön gyártott, a megnövekedett keresletet az általános chiphiány és a globális ellátási láncok problémái miatt pedig már most nehéz kielégíteni, ugyanakkor komoly hazai potenciál van az ipari távhőrendszerekben alkalmazható készülékek gyártásában.
Címlapkép: Getty Images