Már mindegy, mi volt előbb: a tyúk, vagy a tojás - Így játszotta ki az evolúciót az ember

Index 2019. február 2. 18:30
Természetesnek vesszük, hogy egy tyúk szinte naponta tojik egy tojást. Legtöbbjük, főként az intenzív baromfitartás tojásgyáraiban, életükben nem láttak kakast, felmerül a kérdés: miért tojnak tojást, hiszen semmi reményük arra, hogy azokból kiscsibék keljenek ki.

Az evolúció a szaporodásra ösztökél minden állatot. A madarak tojást raknak, abból kikel a fióka, amelyben továbböröklődnek a szülők azon génjei, amelyek a tojásrakásra kötelezték a tyúkot. A legtöbb vadon élő madár csak a szaporodási időszakban rak tojásokat, miután egy hím megtermékenyítette, így remélheti, hogy a tojásból az utódai fognak kikelni. A tojás létrehozása hatalmas energiabefektetéssel jár, hiszen mindazokat a tápanyagokat tartalmazza, amelyre a fiókának kikeléséig szüksége van, írja az Index.

A kérdést érdemes két részre bontani: miért tojik a tyúk folyamatosan, szinte naponta tojásokat? A másik kérdés pedig: miért tojik egyáltalán akkor, ha nem találkozik kakassal, így reménytelen, hogy kiscsibék legyenek a tojásokból? Az első kérdésre egyszerűbb válaszolni: a mesterséges szelekció alakította ilyenné. A vadon élő madarak szaporodási időszaka sem egységes, példányról-példányra eltérő, hogy mennyi tojást tojnak, és ez milyen sok ideig tart. Ahogy bármilyen más mennyiségi tulajdonságra, úgy a tojásrakás időtartamára, illetve a tojások számára is lehet szelektálni, és teszi is ezt az ember 7-10 ezer éve, a csirke vad ősének háziasítása óta.

Az ember nemzedékről nemzedékre kiválasztotta azokat a madarakat, amelyek többet, rendszeresebben hosszabban voltak hajlandók tojni, míg végül a házi tyúk szaporodási időszaka folytonossá vált. Ha nem veszik el a tyúktól minden nap a tojást, egy idő után kotlani kezd rajtuk, és egy ideig nem tojik újra.

De térjünk át a másik kérdésre: miért tojik egyáltalán, ha nincs megtermékenyítve? Ennek magyarázatához érdemes felelevenítenünk az ember peteérési ciklusát. A nők petefészkében nagyjából 28 naponta megérik egy petesejt (amelyet angolul nem véletlenül eggnek, tojásnak neveznek), amely adott esetben a a petevezetékben találkozik egy spermiummal, és megtermékenyítődik. Minthogy a spermium csak pár napig termékenyítőképes, a pete érése viszont sokkal tovább tart, ezért már rég késő lenne, ha csak a közösülés után kezdene megérni a petesejt, azzal a felkiáltással, hogy csak ekkor van rá szükség. Ugyanez igaz a tojásokra is.

A nőstény madarak hasonlóan működnek, mint a nők: a szaporodási időszakban függetlenül a párosodástól termelik a tojást, abban a reményben, hogy egyszer még jól jöhet.