5 szuperhasznos állatfaj, ami nélkül már rég kihalt volna az emberiség

Liszkai Attila   
  Megosztom
5 szuperhasznos állatfaj, ami nélkül már rég kihalt volna az emberiség

A Föld ökoszisztémájában a növények és az állatok mind kapcsolatban állnak egymással: minden faj függ a másiktól. Az emberiség bár elidegenedett a természettől, de akár hisszük, akár nem, vannak olyan állatfajok, amik a mai napig úgy segítenek minket, hogy emberi befolyás nélkül, ösztöneiket követve teszik a dolgukat, azaz természetes módon élnek.

Napjainkban már sokan hallottak a méhek kipusztulásával fenyegető hírekről, ez is egy jó példa arra, hogy igenis szükségünk van az állatokra, hiszen ha nincsenek méhek, mi fogja beporozni az emberek élelmiszerkészletéül szolgáló növényeket? Ez csak egyetlen példa a sokból, és bár nem is hinnénk, de közvetlen környezetünkben is megtalálható néhány olyan állatfaj, ami nélkül az ember már rég kihalt volna.

1. Hangya

Közel 12 ezer különböző hangyafajt azonosítottak már tudományosan, ezek pedig megtalálhatók szinte minden ökoszisztémában; egy amerikai biológus, Edward Osborne Wilson például 200 fajta hangyát fedezett fel egyetlen fán.

A hangyák jelentősen elősegítik a földben a bomlási folyamatokat, és még jobban átmozgatják a földet, mint a földi giliszták. Amikor a hangyák járatokat ásnak a földben, egyszerre levegőztetik a talajt és újrahasznosítják a földben található tápanyagokat. A hangyáknak ez a szokása elengedhetetlen ahhoz, hogy a termőföld egészséges maradjon, ami pedig alapfeltétele annak, hogy az emberek növényeket termeszthessenek. A hangyák még a vegyi műtrágyák használatának és az öntözés szükségességének csökkentését is elősegítik.

Egy 2011-es tanulmány szerint a száraz éghajlatú területeken a hangyáknak és a termeszeknek köszönhetően 36 százalékkal nőtt a búza terméshozama. A hangyák szintén elengedhetetlenek a kávé- és a csokoládétermeléshez is. Bár kávé és csokoládé nélkül nem halna ki az emberiség, valljuk be, hogy manapság már sokan nem tudnánk lemondani ezekről a termékekről.

A hangyák előszeretettel gyűjtenek magokat, amiket a tápanyagokban gazdag hangyafészkekbe szállítanak. Itt a magból a növény biztonságban kihajthat, mivel védve van a növényevő állatoktól. A hangyák néha igen hosszú távolságokat is megtesznek magokat cipelve, fáradtságuk garantálva a növényeknek a fejlődésükhöz szükséges fénymennyiséget, helyet, tápanyagokat és a vízhez való hozzájutást. De miért teszik mindezt a hangyák?

Mint mindennek az ökoszisztémákban, ennek is megvan az oka: számos növényfaj magjainak felületén ugyanis tápanyagokban gazdag olajtest, úgynevezett elaioszóma található, ami vonzó a hangyák számára, mivel gazdag proteinekben és lipidekben. A hangyák elaioszómákkal etetik lárváikat, ez indokolja azt, hogy miért viszik a magokat akár nagy távolságból is a hangyafészkekbe. A hangyák azzal, hogy felhasználják a mag felületén lévő elaioszómát, nem károsítják a növényt.

Bár sokan azt hiszik, hogy a hangyák is kártevők, a többi rovar sokkal több kárt okoz, mint a ők. A légy, bolha és ágyi poloska lárvák a hangyáknak igazi csemegének számítanak. Mivel a felsorolt rovarok betegségeket is terjeszthetnek, így a hangyák ilyen szempontból is hasznosnak bizonyulnak az emberek számára. A hangyák jótékony munkája azonban nem ér véget ennyivel: ezek a kis rovarok ugyanis tisztán tartják az esőerdőket, és segítenek fenntartani az ökológiai rendszert is.

2. Termesz

Habár a termeszek arról ismertek, hogy kárt tesznek a fákban és a házak faszerkezetében, valójában még így is sokkal többet tesznek az emberekért, mint amennyit ártanak. A termeszeket van, aki fehér hangyának nevezi, és bár van hasonlóság, az elnevezés nem helytálló, mivel két különböző fajról van szó.

A termeszek fát, kérget, gyökeret és hajtásokat esznek, és bár furcsának tűnhet, de épp ezzel segítenek az emberiségnek. A termeszek azzal, hogy megeszik a növényi anyagokat, egyben újra is hasznosítják őket, tehát komposztálják az elhalt növényeket. Ennek a tulajdonságuknak köszönhetően nagyon fontos szerepet játszanak a ökorendszerek körforgásában, és egyensúlyban tartják a biokémiai ciklusokat.

A termeszek jóval hatásosabb módon dolgozzák fel az elhalt növényeket, mint a többi bomlásterméket fogyasztó állat, mivel a termeszek beleiben olyan mikroorganizmusok élnek, amik képesek lebontani a cellulózt is. Erre csak a termeszek és a velük szimbiózisban élő mikroorganizmusok képesek, az összes többi állat nem tudja megemészteni a cellulózt. Ha belegondolunk, termeszek nélkül nem bomlanának le az őszi falevelek, a gallyak, faágak, vagy semmilyen cellulóz alapú szemét.

3. Denevér

A denevérekről a legtöbb embernek a vámpírok jutnak eszükbe, és a vérszívás, ez első sorban a Hollywoodi filmeknek köszönhető. A valóság nem ilyen borzasztó, sőt, a bőregerek rendkívül hasznosak az emberek számára. Körülbelül 1200 fajtájuk van, és abból mindössze 3 szív vért, de még ezek sem támadnak emberre, ha nem érzik fenyegetve magukat.

A rovarevő denevérek – körülbelül 70 denevérfaj - több millió rovart pusztítanak el évente. A földművelőknek hatalmas segítség, hogy a bőregerek megtizedelik a kártevő rovarokat, ugyanis így jóval kevesebbet kell permetezniük. A trópusi területeken a szúnyogok rengeteg kórt terjesztenek, mint például a maláriát, vagy trópusi náthalázat. Egy egyszerű barna denevér óránként ezer szúnyogot is képes elfogyasztani, és így – csupán azzal, hogy táplálkozik – rengeteg embert ment meg a fertőzéstől.

A denevérek ürüléke nagy szerepet játszik a növények szétszóródásában. Más magterjesztő állatokkal ellentétben a gyümölcsevő denevérek nagy távolságokat tesznek meg, és ezáltal az ürülékükben lévő magok hatalmas területeken szóródnak szét. A földművelők körében „a trópus farmereinek” hívják a denevéreket, arra utalva, hogy a bőregerek rengeteg avokádó, füge, kesudió és datolya magot szórnak szét nagy területeken. A denevérek kulcsfontosságú szerepet játszanak a trópusi és sivatagi ökoszisztémák fenntartásában, és így rengeteg állatfaj – és olykor még az ember is – nekik köszönheti túlélését.

A nektárevő denevérek több mint 500 növényfaj beporzásáért felelnek, ami ökológiailag rendkívül jelentősnek számít. A legtöbb virágos növény nem tud magokat létrehozni anélkül, hogy beporoznák. Amikor a denevérek a virág nektárját isszák, bundájukra kenődnek a pollenek, amiket tovább szállítanak más növényekhez táplálkozásuk alkalmával és tudtukon kívül beporozzák azokat.

4. Béka

Sokan nem is tudják, de a békák sokkal többet segítenek az emberiségnek annál, mint hogy a középiskolások felboncolják őket biológia órán.

A békák bioindikátorokként működnek, mivel tisztítják környezetüket. A békabőr nagyon porózus és nagy az áteresztőképessége, ami lehetővé teszi, hogy a környezetben lévő anyagok felszívódjanak zsíros szöveteiben. A békák kétéltűek, így a szárazföldön és a vízben is képesek magukba gyűjteni a szennyeződéseket. Mivel általában a békák reagálnak elsőként a biológiai veszélyekre, ezért nagyon nagy segítséget jelentenek az embereknek, akik általuk értesülnek az új szennyeződésekről.

A békák is sok rovart elfogyasztanak évente, és bár nem olyan hatásosak, minta denevérek, de így is segítik visszaszorítani a betegségeket terjesztő rovarokat, ezen kívül pedig maguk is bőséges élelemforrásként szolgálnak a húsevő állatoknak, ami szintén hozzájárul a ökoszisztéma egyensúlyban tartásához.

5. Madarak

A madarak rengetegféleképp segítenek abban, hogy az ökológiai körforgás fennmaradjon: szerepük van az erdőkben a növények lebomlásában, a rovarok ritkításában, a tápanyagok újrahasznosításában, a növények beporzásában és a növényi magvak terjesztésében is. Néhány talajlakó madár még a föld levegőztetésében, és megforgatásában is segédkezik karmaival.

A madarak egyensúlyban tartják a természet rendszerét, de nem csak ökológiai szempontból fontosak az embernek: repülésükkel, megjelenésükkel és millió féle színükkel inspirálják az emberiséget. Gondoljunk csak bele, hogy milyen lenne egy madarak nélküli világ: nem ismernénk a madárcsicsergést és a legnagyobb állat, amit nappal repülni látnánk, az a szarvasbogár lenne.

Via: One Green Planet

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
  Megosztom

hellovidék

állatfaj

ökoszisztéma

természet

ember