A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás Magyarországon 10-12 kg/fő. A magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt működő hagyma munkacsoport a hazai hagymatermesztők nagy részét tömöríti, hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben.
Alapvető cél, hogy amikor van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők, és hogy a jelenleginél tovább legyen elérhető a magyar termék.
A hazai termés ugyanis hamar elfogy, és hónapokon át szinte csak import hagyma található a piacon. A vöröshagymát a korábbi évtizedekkel szemben ma már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt. A kereskedelemben jelen vannak az európai nagy hagymatermelő országok termékei is, így
egész évben lengyel, osztrák, német, holland árukkal kell versenyezni.
A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a minőség a betakarítástól 6-7 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő maradjon. Cél az is, hogy az ősszel felszedett hagymát ne kelljen gyorsan értékesíteni. Ehhez olyan tárolókapacitások kiépítése szükséges, amelyekkel január helyett március-áprilisig megőrizhető a hagyma minősége. A hazai hatékonyságnövelést összehangolt tevékenység, közös tárolás, kiszerelés, értékesítés segítheti. A technológia terén is fejlesztések szükségesek, melyek legfőképp a betakarításra, a növényvédelemre, a gyomirtásra, a tápanyag-utánpótlásra és az öntözésre fókuszálnak.
A kamara hagyma munkacsoportja rendszeresen ülésezik. Legutóbbi, január 9-én Martfűn rendezett összejövetelükön fogadták el a magyar hagyma hazai piaci részesedés-növelésének programját, ami, ha megvalósulna, növelhető lenne a hazai hagymával lefedett értékesítési időszak.
2019-ben 1424 hektáron termeltek vöröshagymát, emellett a fokhagymatermesztés is számottevő az országban: tavaly 941 hektárra érkezett területalapú támogatásra igény, csemegehagymát pedig 192 hektáron termesztettek. A tavalyi adatok alapján Csongrád megyében termesztenek legnagyobb területen fokhagymát (674 hektár), még Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyékben jelentős a vöröshagyma termőterülete. Gyakorlatilag
az ország hagymatermesztésének közel 90 százaléka ebben a hat megyében valósul meg.
Vöröshagymából az elmúlt években átlagosan 65-70 ezer tonna volt az éves hazai termésmennyiség.
A világon a legtöbb hagymát Kína (24 millió tonna), India (19 millió tonna), Egyiptom és az USA (3-3 millió tonna) állítja elő. Európában Hollandia (1,4 millió tonna), Spanyolország (1,3 millió tonna) és Ukrajna (1 millió tonna) a legnagyobb termesztő (2017-es adatok).
Magyarország Európában a 17. legtöbb hagymát termeszti.
Bár a vöröshagyma termőterülete Magyarországon az elmúlt esztendőkben fokozatosan csökkent, a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hozamok emelkedtek.
A magyar vöröshagyma 1970-ben élte a fénykorát, akkor 11 ezer hektáron folyt a termelés, ezt következően kisebb csúcsok voltak (1978 – 9000 hektár, 1988 – 9500 hektár, 1995 – 8900 hektár), de a rendszerváltástól jelentősen csökkent a termőterület. Az elmúlt években az egész világon nőtt a hagyma ára a világszerte csökkenő termésmennyiségek miatt.
Címlapkép: Getty Images