120 szó Heves megyéből, amit máshol nem értenek

HelloVidék 2019. április 19. 08:00
Hatalmas érdeklődés övezte a "120 szó Nyugat-Magyarországról, amit máshol nem értenek", a "170 szó Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, amit máshol nem értenek" és a "220 szó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, amit máshol nem értenek" című cikkeinket, annyi olvasói visszajelzést és kiegészítést kaptunk, hogy nem győztük elolvasni. Ezúttal Heves megyével folytatjuk a sorozatot, melyben azokat a tájszavakat mutatjuk be, amelyeket más megyékben élők nem biztos, hogy ismernek.

A magyar nyelvterület viszonylag egységesnek mondható, azonban a nyelvjárások mind hang-, mind szókészletükben különböznek egymástól. A teljes magyar nyelvterületet összesen 10 nagy nyelvjárási régióra osztották fel, ebből három Magyarország határain kívül esik.

A Nyelv és Tudomány szaklap szerint a palóc nyelvjárás tér el a leginkább hangtani és lexikális szinten az általános elfogadott, „standard” köznyelvtől. A palóc kiejtés egyik legjellemzőbb hangtani sajátossága, hogy az „a” helyett ajakzárás nélkül képzett „â”-t ejtenek (rövid „á”), az „á” pedig néhol „ó”-ba hajlik. (pl. alma - álmá, szamár - számár). Nagyon sajátosak a nyelvjárás diftongusai, vagyis kettő hangzói (pl. ló - lau), illetve a -val, -vel rag v-je nem hasonul (pl. asszonnyal - asszonyval, házzal - házval). Jellemző a régmúlt igeidő használata (pl. megcsókolt volt), illetve a „megyek” helyett rendszerint „menek”-et használnak a helyiek. A t, d, n rendszerint palatalizálódik (pl. imádkodni - imádkoznyi, dió - gyió, szereti - szeretyi), valamint az -ért rag lerövidül (pl. fáért - fáér).

A magánhangzóval kezdődő szavak előtt használatos „az” határozatlan névelő helyett gyakran a mássalhangzóval kezdődő szavak elő helyezett „a” kerül ki (pl. a asztalon, a András), de nagyon jellemző a süksükölés is (pl. kifestjük helyett kifessük).

A kiejtés kapcsán azt is érdemes még megemlíteni, hogy a palóc nyelvjárásban a "-ban, -ben" ragok helyett gyakran "-on" kerül a szavak végére (pl. városban – városon), de az is előfordul, hogy az "-on, -en, -ön" helyett "-ban, -ben" kerül a szó végére toldalékként. Szintén jellemző, hogy egyes területeken a „meg” igekötő „g” hangja hasonul az ige első mássalhangzójához (pl. meghalt – mehhalt, megver – mevver).

Az alábbi "szótár" olyan szavakat és kifejezéseket tartalmaz, amelyek leginkább Heves megyében használatosak, azonban a gyűjtés során főként saját tapasztalatokra építkeztünk, ezért a szószedet nyelvtörténetileg erősen hiányos.

Íme a magyar-magyar szótár Heves megyéhez:

  • abajgat - piszkál
  • ámbitus - üvegezett terasz, tornác
  • ángyom - nagynéni, sógornő
  • béka - jellegzetes egri sütemény, béka formájú mignon
  • bodak - lángos vagy kenyérsütéskor a teknő oldalairól levakart tésztából készült vakarcs-sütemény
  • bodega - üzlet, építmény
  • bokálkodik - öklendezik, hányingere van
  • búbikázik - négykézláb mászik
  • büszke - egres
  • csajtos - latyakos, sáros
  • csanál, csana - csalán
  • csaponik - soványodik
  • cserbóka - pitypang, gyermekláncfű
  • csigaleves - húsleves csigatésztával
  • csincsók - cserebogár
  • csinka - serdülő lány
  • csík - cérnametélt tészta
  • csíkszedő - tésztaszűrő
  • csoffadt - fonnyadt, sovány
  • csombék - csomó
  • csuli - veréb
  • csurdít - szalonnát süt
  • díbogják - beszélik, suttogják
  • domó, dumó - kenyérvég
  • elkasmar - elvesz, elragad
  • ember - férj
  • eszváta - szövőszék
  • fain - jó
  • faldos - ugat a kutya
  • faragó - hegyező
  • fedém - födém
  • feszt - folyton, állandóan
  • furik - talicska
  • ganga - előke, partedli
  • garád - kerítés
  • girind - görény
  • góré - kukorica tároló
  • gömb - gombóc (fagyi)
  • görhe - kukoricalisztből készült sütemény
  • güzü - egér, rágcsáló
  • gyijó - dió
  • gyikó - egyszemélyes ágy
  • hajtási - jogosítvány
  • haluska - galuska
  • halábol - siet, kapkod
  • ibrik, findzsa - bögre
  • iporka - hungarocell
  • kalács - minden péksütemény
  • kana - kanál
  • káncsong - rosszalkodik, csintalankodik, hintázik a széken
  • kasznyi - szekrény, láda
  • kecaj - kerékpár
  • kézelő - ingujj
  • kisze - szalmabábu
  • kompér - krumpli
  • kompókogyik, kompókodik - gubbaszt, meghúzza magát
  • komra - éléskamra
  • korozsma - ajándék újszülötteknek, kelengye
  • kranfírol - császkál, mászkál
  • kutács - piszkavas
  • lajbi - férfi posztókabát
  • lajtorja, lábtó - létra
  • lapogatás - vállveregetés
  • lec - mindenféle léc, faanyag
  • levonó - matrica
  • liba van rajtam - kiráz a hideg
  • lipityóka, libikóka, palics - mérleghinta
  • livóka - tölcsér
  • lóca - pad
  • macok - tócsni, lapcsánka
  • makuka - napraforgó mag
  • maródi - betegállományban van
  • masina - tűzhely
  • masnyi - csat
  • mátka, ara - menyasszony
  • menetke - menyét
  • misling - csalamádé vagy sűrűn vetett kukorica vagy napraforgó
  • mony, tikmony - tojás
  • nyiszorgás - nyikorgásszerű hang
  • odó - odú
  • pacuha - rendetlen öltözékű
  • pacsál - pancsol
  • pad - padlás (pl. felmegyek a padra)
  • pampuska - fánk
  • patyika - patika
  • pentő, pendely - alsószoknya
  • penye - kényes, gyenge
  • púp - köldök
  • pupó - tört krumpli
  • rocska - vödör
  • sajtalan - sótlan
  • sank - sóder, kavics
  • sergő - körhinta
  • sifon, sifony, kaszli - szekrény
  • sindely - tetőcserép
  • sinkózik, iringál - jégen csúszkál
  • stoki - sámli
  • süsü - bohókás
  • szuterin - nyári konyha
  • tallu, tollyú - toll
  • tengeri - kukorica
  • tik - tyúk
  • troszka - salak
  • trozsák - szalmazsák
  • tukarcs - kukoricának a szárvágás után megmaradt, földből kiálló része
  • ujjas - kiskabát
  • vadóka - vadalma
  • veknyi - hosszúkás kenyér
  • villő - fűzfaág
  • zákányos - zavaros
  • zsizsa - forró