170 szó Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, amit máshol nem értenek

Koszta Bernadett   
  Megosztom
170 szó Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, amit máshol nem értenek
Újabb cikkünk a témában:

Hatalmas érdeklődés övezte a "120 szó Nyugat-Magyarországról, amit máshol nem értenek" című cikkünket, folyamatosan kaptuk az olvasói visszajelzéseket és kiegészítéseket. Ezen felbuzdulva úgy döntöttünk, készítünk egy sorozatot, melyben azokat a tájszavakat mutatjuk be megyénként, amiket más megyékben élők nem biztos, hogy ismernek.

A magyar nyelvterület viszonylag egységesnek mondható, de a nyelvjárásokra igaz, hogy mind hang-, mind szókészletükben különböznek egymástól. A teljes magyar nyelvterületet összesen 10 nagy nyelvjárási régióra osztották fel, ebből három Magyarország határain kívül esik.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az északkeleti nyelvjárás része, melyhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye és Szlovákia egy része tartozik. Ebből kifolyólag több átfedés is lehetséges, azonban egy megyén belül is rengeteg eltéréssel találkozhatunk: az is előfordulhat, hogy egyes szavakat már a szomszéd faluban sem ismernek.

Talán ismerős lehet irodalom óráról, hogy Kazinczy Ferenc alkotó központja Széphalmon volt, valamint a nyelvújító az északkeleti nyelvjárást vette alapul az irodalmi nyelv megalkotásakor. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében használatos nyelvjárás azért számított jó kiindulópontnak, mert nagyon sokszínű kifejezéseket használtak a térségben, valamint nem voltak erős sajátosságai a kiejtésnek.

Többek között az északkeleti nyelvjárásnak köszönhetjük, hogy a köznyelvben csak egyféle "e” betűt használunk, mivel ez a nyelvjárás nem tesz különbséget a zárt és a nyitott "e" hang között. Az irodalmi nyelvre jellemző gyakori "e” hangnak szintén ez az oka: ha egy szónak több változata is volt (pl. zsömle-zsemle) akkor az "e" betűs verzió vált széles körben elfogadottá.

Ennek ellenére nem minden tájszó került be az irodalmi nyelvbe: a szavak egy része a nyelvújító mozgalom után jött létre, valamint idegen nyelvi hatások (pl. szlovák, sváb) is tetten érhetőek. Ilyen idegen nyelvi hatás a megyében oly jellemző kicsinyítőképző (pl. makuka, lipityóka), de ez a sajátosság a településnevekben is visszaköszön (Rudabányácska, Bányácska, Komlóska, Vajdácska).

Íme, a magyar-magyar szótár Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez:

  • abajgat - űz, kerget, zavar, zargat
  • ajnároz - istenít, dicsér
  • átmegy valakinél - meglátogat valakit
  • bakkanó - bukkanó
  • bazgurál - piszkál
  • béka - vörösboros kóla
  • bellőke - hamvasból készített hintaágy kisgyereknek
  • bizsergefa - villanyoszlop
  • blaha - tartós, erős, tehernek ellenálló nehéz vaslap
  • brant - seb üszkösödése, tűz, franc (káromkodás)
  • buszmeg - buszmegálló
  • buszvég - buszvégállomás
  • büszke, köszméte - egres
  • canga - bicikli, kerékpár
  • cibak - cipó, kenyér
  • cseber - lefelé keskenyedő egyfülű bádogedény víz vagy moslék tárolására
  • csélcsap - szélhámos, gazember
  • csesznye - életképtelen, csenevész
  • csiborászik - aszúszemeket válogat
  • csikarás - karcolás
  • cula - cucc, ruhanemű
  • csőcső - szia
  • csurka, csuri - copf
  • csutak - szivacs
  • dikó - egyszemélyes ágy
  • dumó - kenyérvég
  • dunyha, dunna - nagyon vastag, taluval kibélelt takaró
  • dűt - dönt
  • dúr - túr
  • dzsindzsa, dzsumbuj - sűrű bozótos erdő
  • elgór - úgy elrak valamit, hogy nem találja
  • elsinkófál - eltulajdonít, ellop vagy sunyi módon elhallgat valamit
  • fagyó - mélyhűtő
  • fángli, fakli - kőműves serpenyő
  • felmérő - dolgozat
  • felvan - ébren van
  • feszt - állandóan, folyton
  • fityó - Fiat Polski
  • findzsa - nagyobb bögre, müzlistál
  • firhang - függöny
  • flekóban - félben, felesben
  • furik - talicska
  • garád - gallyakból rakott kerítés vagy megművelt földdarab (szőlő) végén bokros, elvadult, fákkal sűrűn benőtt terület
  • gángó - S alakú kampó
  • gáz - tűzhely (villanytűzhely is)
  • gebeszkedik - terpeszkedik, vagy erőlködik valami miatt, amit nagyon akar
  • gereben - gereblye
  • giga - gége, torok
  • girnyó - kórosan sovány
  • gömb - gombóc (fagyi)
  • görcs - csomó
  • göthös - az az ember, aki meg van fázva, köhög és krákog
  • gyáá - azta, váó (változatai: gyaa, gyóó, gyúú)
  • gyöntöl, gyömöszköl, dögönyöz - megszeretget valakit vagy valamit
  • hamus - hamutál
  • hamvas - durva vászonlepedő, amiben az asszonyok a hátukon szállították a vásárolt holmit, vagy a levágott szénát
  • hapi - harapás (pl. adj egy hapit)
  • hát! - igen!
  • hepciás - kötekedő, rossz természetű
  • iborka - uborka
  • indító - autóbuszállomás
  • játszódjál - játssz
  • jösztök - jöttök
  • karperec - karkötő
  • karulni - elesni
  • kasu - figyelmetlen, bamba
  • kaszroj - lábas
  • kácsong - székkel hintázik
  • kellesz - kell
  • kence - kenőcs, vaj, bármi amit kenni lehet
  • kerózni - bicikizni, kerékpározni
  • kimos - megmos (pl. kimossa a haját, fogát stb.)
  • kirendez - rendbe rak
  • kóla - bármilyen üdítő (pl. sárga kóla - narancs)
  • kompri - burgonya
  • körforgó - körforgalom
  • kucu - disznó
  • kujtorog - engedély nélkül kószál, lófrál, csavarog
  • kutyfitty - bakfitty, semmiség
  • kút - kerti csap
  • kutacs - piszkavas a kályhakotráshoz
  • lajbi - átmeneti kabát
  • lajtorja, lábtó - létra
  • lehetlesz - lehet majd
  • lepcsák, lepcsánka, krumplimackó, mackó - tócsni, röszti
  • levonó - matrica
  • lipityóka - mérleghinta
  • lóca - pad
  • mákos bobájka, babajka - mákos guba
  • makuka - szotyi, napraforgó mag
  • mán - már
  • mert - miért
  • mezgerel - begyűjti a betakarítás után földön maradt terményt
  • molyol - pepecsel, vacakol, lassan és aprólékosan csinál valamit
  • munkanélküli - munkaügyi központ (pl. megyek a munkanélkülibe)
  • nem mutiba készült - nem akarom megmutatni, titkos
  • nyíg - hisztizik, valami baja van
  • odagórni - odavágni, odahajítani nagy erővel
  • olvasó - olvasó intézmény, könyvtár, kulturális létesítmény
  • oszt, osztán - aztán
  • öhöm - slambuc, öreglebbencs, krumplistészta
  • pacuha, patrac - rendetlen öltözékű
  • pad - padlás (pl. felmegyek a padra)
  • pampus, pampuska - fánk
  • paszuly - bab
  • peceráj, pecu - fészer, műhely
  • penye - kényes, nyápic lány
  • plezúr, prezúr - varr, sebet befedő véralvadás
  • pitty - ajak, száj
  • pitvar - fedett folyosó, előtér
  • pónéna - formázott, díszített, húsos tölteléket rejtő húsvéti kalács
  • pucu - fejletlen, kisfiú nemiszerv
  • pukli - dudor, duzzanat, kitülemkedés
  • pulya - gyerek
  • puskol - sűrűn esik a hó és fújja a szél
  • púp - köldök
  • rizskó - rizskoch, rizsfelfújt
  • rocska - vödör
  • samrál - babrál, motoz
  • sergő - körhinta
  • sifony, sifonér - szekrény
  • simi - tornacipő
  • sinkózás - csúszkálás
  • sréhen, slégan - átellenben
  • stafírung - hozomány
  • susinka - aszalt, fonnyadt gyümölcs
  • susnyás, susnyákos - bokros, sűrű aljnövényzet
  • surc - durva anyagból készült kötény, amit nagy kosszal járó munkákhoz (pl. csirkekopasztás) használnak
  • sündizés - egymás kezét fogva körbe-körbe forgás
  • süsü - kapucni
  • szakállka - előke babáknak, partedli
  • szalámi - minden felvágott (még a parizer is)
  • szánkázni - szánkózni
  • szütyő - tornazsák
  • szétgórni - szétdobálni, széthajítani
  • szontyolodik, elszontyolodik - elszomorodik, bánatossá válik
  • sztrapcsák - sztrapacska
  • szumatyos - taknyos
  • talu - tollpihe
  • tapodó - lábtörlő
  • tengeri - kukorica
  • tesznye - pejoratív jelző, mihaszna, hitvány, alantas, lusta ember vagy állat
  • tirhulj - takarodj, menj innen
  • tőlem - nálam
  • troszka - salak
  • tutyi - otthoni szőrös papucs, belebújós gumírozott cipőcske
  • vajling - nagy edény
  • való - valószínű, na persze
  • vaskó - kopott élű, rossz minőségű rozsdás kés, mellyel a hazajövő gumicsizmás gazda a sarat lekaparja a csizmáról
  Megosztom

hellovidék

tájszó

tájszavak

nyelvjárás

nyelv

vidék

borsod

abaúj

zemplén

megye

borsod-abaúj-zemplén