Egymást érik az aggasztóbbnál aggasztóbb hírek az idei almatermésről: néhány hete a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara még úgy kalkulált, hogy az idei mennyiség 25 százalékkal is elmaradhat az átlagtól; Fórián Zoltán agrárközgazdász a minap pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi évben mért 900 ezer tonnás termésnek jó, ha a felével számolhatnak a termelők. Mint azt a NAK közleményében kifejtette:
Az alma hasznosítási irányok közötti megoszlása várhatóan ebben az évben is 1/3 étkezési és 2/3 ipari alma lesz. A magas szinten művelt, étkezési célú ültetvényeken jobb a termés, mint az ipari célú ültetvényekben. Ugyanakkor a helyzetet árnyalja, hogy a jelentős fagykároktól is megmenekült, de jéghálóval nem fedett ültetvények egy részében tapasztalható valamilyen mértékű jégkár. Ennek mértékét viszont még nehezen becsülhető meg.
Ha területileg nézzük, leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében okozott jelentős károkat a szélsőséges időjárás. A NAK felhívta arra is a figyelmet, hogy „az már világosan látszik, hogy a klímaváltozás okozta változékony időjárás nagyban befolyásolhatja az adott hónap, év terményeinek minőségét és mennyiségét is.” Így az sem nagy meglepetés, hogy a szakértők drágulásra számítanak a piacokon, és a feldolgozott termékek esetében is. Fórián Zoltán tájékoztatása szerint
a terméscsökkenés miatt, akárcsak a meggy esetében, az alma ára is jelentősen emelkedik majd.
Az áremelkedés konkrét mértékét persze egyelőre nehéz megsaccolni. Mint azt Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke elmondta, az árak egyelőre nehezen jelezhetők előre, ugyanakkor az alma európai piaci árait meghatározó Lengyelországban is gyenge termést várnak, a hivatalos információk 2,0-2,5 millió tonna körüli termést becsülnek, amely a tavalyi termés fele, az átlagtermés 60 százaléka. Európa más, meghatározó almatermelő országaiban sincs a tavalyihoz hasonló rekordtermés. Ezért a tavalyi áraknál sokkal magasabb, a szervezetek becslése szerint az átlagosnál is lényegesen jobb árakra számíthatnak a gazdák idén.
Magyarország almatermése az elmúlt tíz év átlagában 600 ezer tonna körül mozog, 300 és 900 ezer tonna között változik évjárattól függően – emlékeztetett az alelnök. Az ültetvények területe évről évre csökken, 20 évvel ezelőtt 42 ezer hektáron termesztettek almát, jelenleg 25 ezer hektáron. Az ország almatermelésének mintegy felét Szabolcs megye adja, jelentősebb termesztő körzetek találhatók még az északkeleti térségben, illetve Pest, Bács-Kiskun, Somogy és Zala megyében.
Fontos persze hozzátenni azt is, hogy az idei gyenge termésmennyiségért csak részben okolható az extrém időjárás: a termést ugyanis mindig erőteljesen meghatározza a fák előző évi termésterhelése. Mint ismert, Magyarország almatermése az elmúlt tíz év átlagában 600 ezer tonna körül mozog, 300 és 900 ezer tonna között változik évjárattól függően. Az idei 450 ezer tonnás mennyiség tehát nem a legrosszabb eredmény az évtizedben, azt viszont fontos kiemelni, hogy fajták tekintetében sokakat érhet majd meglepetés a piacokon. Azon túl ugyanis, hogy az alma slágertermék, néhány fajtára jóval erőteljesebb kereslet mutatkozik.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még 2018-ban végzett összeírást a hazai gyümölcsösökről: a teljes körű felmérés az ország mintegy 1500 településén 9 gyümölcsfajra, és közel 15 ezer ültetvényt használó gazdálkodóra terjedt ki. A felmérés nem csak azért volt fontos, mert képet adott a hazai ültetvények állapotáról, de kiderült belőle az is, hogy mely fajtákat kedvelik a leginkább a magyarok. Az adatfelvétel során 153 féle almafajtát neveztek meg a gazdálkodók, a három legkedveltebb az Idared, a Florina és a Jonagold lett. Ezek közül az Idaredet és a Jonagoldot a legnagyobb számban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztik.
Mivel az idei év extrém időjárása leginkább épp Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében okozott komoly károkat, így a piacokon a magyarok kedvenc almafajtáiból, vagyis az Idaredből és a Jonagoldból lehet hiány, amely az árakon is meglátszik majd.