Fillérekért robotolnak a kétkezi melósok ebben a megyében: így is sokan hiába keresnek állást

Pais-Horváth Szilvia 2022. március 22. 15:00

Kisért a bányászmúlt. Az egyik legkevésbé felkapott megyénk, holott gyönyörű a táj, mégis az országos átlaghoz képest itt építkeznek a legkevesebben. A HelloVidék megyekörkép-sorozatában most annak járunk utána, hogy az elmúlt évben milyen fontosabb demográfiai, gazdasági és turisztikai változások történtek az ország északi szegletében, Nógrádban. Nem sok jó, legalábbis a KSH legfrissebb adati szerint, ugyanis 2021-ben csökkent az ipari termelés, itt zajlott a legkevesebb a beruházás, és a megyében országos szinten is a legtöbb a munkanélküli.

Nógrád még a múlt évezred utolsó éveiben vált gazdasági tekintetben a leggyengébb lábakon álló hazai térséggé, amit azóta csak apró lépésekben képes erősíteni. Az ok talán sokak számára ismert: egészen az 1990-es évekig meghatározó volt ugyanis a térségben a barnakőszén bányászat. Nógrádban anno számos bánya működött és biztosította családok, sőt generációk számára a megélhetés lehetőségét. 1994-ben csukták be az utolsó nógrádi bányát, bár tudni lehet, hogy a megyében még rengeteg szén maradt a föld alatt. Nem véletlen hát az a mutató sem, miszerint az ipari termelés értéke az országban a legkevesebb 0,3 ezer milliárd forint (Szabolcs-Szatmárban is legalább háromszor ekkora).

Nógrád az ország legkisebb lélekszámú megyéje, és egyre csak fogy

Nógrád 2544 km²-nyi területtel az ország összterületének mindössze 2,7%-át adja. Jellemzően az aprófalvas megyék közé tartozik, miután 77 olyan települése van, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt. Ez a településállomány 59 %-át jelenti. Az aprófalvak elsősorban domborzati okoknál fogva Nógrád megye hegyvidéki területeire jellemzőek. Közöttük, a Cserhát völgyeiben, valamint a Karancs-Medves területén találhatók a kis területű, többnyire egyutcás apró- és törpefalvak.

Lakosságszáma folyamatosan csökken, 2019-ben 188 ezer fő volt, 2021. január 1-jén 187,6 ezer fő lett, mintegy félezer fővel, 0,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt tíz évben több 20 ezerrel lett kevesebb a megyében élők száma, ez több, mint a második legnagyobb nógrádi város, Balassagyarmat lélekszáma (14,8 ezer körül van).

Tarolt a koronavírus: volt olyan hónap, amikor 74-76%-kal többen haltak meg

A KSH legfrissebb adatai szerint a megyében tavaly 1373 gyermek született, és 2771-en haltak meg. Az élveszületések száma 0,9, a halálozásoké 33%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában. Az utóbbiak száma Nógrád megyében emelkedett a legnagyobb mértékben.

Az elhunytak száma az időszakon belül a koronavírus-járvány harmadik hulláma során, márciusban és áprilisban haladta meg a legnagyobb mértékben (74, illetve 76%-kal) a 2020. azonos havi értéket. Júliusban és augusztusban viszont 7,3, illetve 8,1%-kal kevesebben haltak meg az egy évvel korábbinál.

A természetes fogyás év eleji népességre vetített 7,5 ezrelékes értéke a megyék közül itt volt a legkedvezőtlenebb.

Némileg jó hír, hogy tovább emelkedett viszont Nógrádba is a házasodási kedv: 2021 első kilenc hónapjában 1149 pár lépett frigyre, 14%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

Az ipari termelésben is romlottak a mutatók

Nógrád megye húzóágazata napjainkban is az ipar. Az egy lakosra jutó ipari termelésben 2016-ban és 2017-ben a középmezőnyben a 12. helyet foglalta el a megyék között, addig 2021-ben 1653 ezer forinttal a 16. helyen végzett. Az országos az egy lakosra jutó ipari termelés az országos átlagnak körülbelül a fele.

Egy lakosra jutó ipari termelés - megyei összehasonlítás, KSH

A megyei székhelyű iparon belül 2021-ben első helyen messze a gumi-, műanyag és építőanyagipar, ezt követően a kohászat és fémipar, majd a járműipar, és a textilipar végzett.

Nógrád megyében azonban a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein a kibocsátás volumene 2018 és 2020 között csökkent, 2021 első kilenc hónapjában viszont 22%-kal, a főváros és a megyék közül az egyik legnagyobb mértékben bővült. Ezzel a két évvel korábbihoz viszonyítva is 11%-kal nőtt a teljesítmény. A termelési érték a területi rangsorban a legalacsonyabb, 310 milliárd forint volt.

A megyék többségéhez hasonlóan januárban kissé alulmúlta, februártól viszont már meghaladta kibocsátás volumene az egy évvel korábbit. A bővülés mértéke áprilisban tetőzött 75%-kal, a következő 5 hónapban a növekedés üteme többnyire lassult.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2021. I‒III. negyedévi termelési értéke (folyó áron 167 milliárd forint) összehasonlító áron 25%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A teljesítmény javulása leginkább a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint a kohászat, fémfeldolgozás eredményének köszönhető, de az ipar többi szegmense is hozzájárult a növekedéshez.

Az ipari értékesítés volumene mindkét relációban jelentősen bővült. A belföldi eladások 54%-os felfutása elsősorban a kohászat, fémfeldolgozás eredményének köszönhető. Az export volumenének 24%-os emelkedését pedig leginkább a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar és a járműipar piaci térnyerése támogatta. A megyében a külpiaci eladások domináltak, a bevételek 85%-a exportból származott.

Az egy lakosra jutó építőipari termelés tavaly messze itt volt a legalacsonyabb

Az egy lakosra jutó 66 ezer forintnyi termelési érték Nógrád megyében a hazai átlag mindössze 26%-át érte el, ami a legalacsonyabb a megyék és Budapest rangsorában.

Egy lakosra jutó építőipari termelés - megyei összehasonlítás, KSH

Nógrád megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2021. évi termelési értéke 12,4 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos növekedéssel megegyező mértékben – 10%-kal meghaladta az előző év azonos időszakét, de 15%-kal alulmúlta a Covid19-járvány előtti 2019-es év teljesítményét.

A termelés növekedése az építményfőcsoportok közül a kibocsátás 72%-át megvalósító épületépítések 25%-os bővülésének köszönhető. Az egyéb építmények építésének volumene 15%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Az országos tendenciához hasonlóan, de annál kisebb mértékben növekedtek a megyei építőipari szervezetek megrendelései: a vállalkozások 2021 I‒III. negyedévében 7,1 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 11%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában.

Az utolsó negyedévben nem épült egyetlen lakás sem

Az országos tendenciával párhuzamosan Nógrád megyében is csökkent a lakásépítési kedv: az előző év azonos időszaki 25-ről 19-re (országosan 1,7%-kal) mérséklődött az épített lakások száma. A 19 lakásból 14-et községekben, 3-at kisebb városokban, 2-t pedig a megyeszékhelyen vettek használatba. Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (1,0) a megyék közül itt volt az egyik legalacsonyabb, az országos átlag mintegy 8%-át érte el.

A lakásokat családi házas formában adták át. Átlagos alapterületük (139 m²) a megyék közül itt volt a legnagyobb, az országos átlag (87 m²) 1,6-szerese. A 19 lakásból 10 épült 4 vagy annál több szobával.

2021-ben 24 lakás szűnt meg a megyében, 9-cel több, mint egy évvel korábban.

Az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt viszont a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A tavaly kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (100) 37%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz mérten. Az év ezen szakában utoljára 2009-ben adtak ki ennél több lakásépítési engedélyt a megyei hatóságok.

Beruházások tekintetében is a megyék között az utolsó helyen kullog

A járvány jelentősen visszavetette a Nógrád megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenységét, a beruházások volumene 2020 II. negyedévétől a 2020. III. negyedévet leszámítva minden negyedévben csökkent. A szervezetek 2021. I‒III. negyedévi 40 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 29%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit. A csökkenés mértéke ebben a megyében volt az egyik legnagyobb. (Országosan 6,5%-kal nőtt a teljesítmény.) A beruházások 48%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették.

Beruházások mennyiségre - megyei összehasonlításban, ezer főre vetítve (Forrás: KSH)
  • A beruházások kevésbé koncentráltak voltak. A fejlesztési források 45%-át a feldolgozóiparban, 13%-át az egészségügyi szolgáltatásban, 8,5%-át a közigazgatásban használták fel. Az egészségügyi szolgáltatás beruházásainak volumene 83%-kal bővült, a közigazgatásé 17, a feldolgozóiparé 53%-kal visszaesett. A feldolgozóiparon belül a gép, berendezés gyártása, a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparterületén történtek a legnagyobb értékű beruházások.
  • Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztési források 46%-át épületek és egyéb építmények építésére, 53%-át gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 34%-kal csökkent. A hazai gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 6,0%-kal nőtt, a külföldieké 33%-kal visszaesett. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 71%-a importból származott.
  • Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére 322 millió forintot költöttek, reálértéken 3,3%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.

A legtöbb munkanélküli is Nógrádban van

Nógrád megyében tavaly a 15–74 éves népesség 63,4%-a, 90 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,0%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 2,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

A munkaerőpiacon 80 ezer fő foglalkoztatottként, 10 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké nőtt 2020 III. negyedévéhez képest. A változás iránya mindkét esetben ellentétes volt az országossal.

A foglalkoztatási ráta 56,2%-ot tett ki, ami 0,6 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól, folytatva a korábbi negyedévek csökkenő tendenciáját. Az arány az országos átlagnál (63,4%) alacsonyabb, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legkedvezőtlenebb volt.

A munkanélküliségi ráta 11,4%-ot ért el, ami 2,6 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit, folytatva a korábbi negyedévek kedvezőtlen tendenciáját. Az arány magasabb az országosnál (3,9%), egyben a megyék és a főváros körében a legkedvezőtlenebb volt.

Munkanélküliségi ráta - megyei bontásban (Forrás: KSH)

Az inaktívak száma 52 ezer főt tett ki, 3,8%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A változás iránya megegyezett az országossal.

Közel 70 ezer forinttal alacsonyabb itt a munkabér

Nógrád megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 326 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 217 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 357 ezer, a nettó átlagkereset 237 ezer forintra emelkedett. Országos szinten, megyei összehasonlításban, a nettó bérek tekintetében Nógrád megye tavaly hátulról a harmadik helyen végzett, az országos átlaghoz képest közel 70 ezer forinttal alacsonyabb itt a munkabér.

Havi nettó átlagkereset (Forrás: KSH)
  • A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 10%-kal múlta felül a 2020-as évit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot. Az alkalmazottak 24%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
  • A bruttó keresetek a versenyszférában 11%-kal, 334 ezer forintra, a költségvetési szférában 8,2%-kal, 323 ezer forintra emelkedtek.
  • Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 8,1, a szellemieknél 12%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 248, az utóbbiak 422 ezer forintot kerestek.

A legtöbb álláskereső is itt van országosan

Nógrád megyében országosan szinte a legtöbben keresnek állást – ennél már csak Borsod megyében van több állásra pályázó. A nyilvántartott álláskeresők aránya az országos átlag kétszerese körül mozog. Beszédes adat, hogy míg Győr-Moson Sopron megyében ez a mutató 1% körül van, Nógrádban legalább 8-szor több a nyilvántartott álláskereső (a mutató 8,7%, és Borsodban sem sokkal magasabb, ott 8,9%)

Az álláskeresők száma 2021 májusa óta alig változott, szeptember végén 11 ezer főt tartottak nyilván. A KSH elemzése szerint a számuk az országos átlagnál kisebb mértékben, 17%-kal csökkent a járvány első évére jellemző, egy évvel korábbi magas bázishoz képest, és 3,5%-kal alacsonyabb volt a 2019 szeptemberi értéknél.

A pályakezdő álláskeresők száma (1000 fő) 24%-kal kevesebb lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 9,4%-ot tett ki.

  • Az álláskeresők 25%-a legfeljebb 3 hónapja, 44%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 6,1%-kal meghaladta a 2020. szeptemberit.
  • Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (50%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 24%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, szintén 24%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 2,9%-uk pedig diplomás volt.
  • Az ellátottak aránya összességében nőtt (6,7 százalékponttal) az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 7,9%-uk álláskeresési járadékban, 15%-uk álláskeresési segélyben, 37%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 40%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.
  • Szeptember végén 1,2 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 7,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Tíz üres álláshelyre 86 álláskereső jutott, 10-zel kevesebb, mint 2020 szeptemberében.

Hiába a gyönyörű táj - a megye turizmusa is harmatgyenge

Nógrádban 2021-ben országos szinten is a megyék között a legkevesebb volt a vendégéjszakák száma, a KSH mutatója szerint 0,7 %. (Összehasonlításként ez a mutató Veszprém megyében legalább 12-szer annyi, 12%)

Vendégéjszakák száma - megyei összehasonlításban (Forrás: KSH)

A megye szálláshelyei 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül fogadhattak vendéget. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 81 ezer éjszakát töltöttek a vendégek, 44%-kal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában, de a 2020. évinél 1,8%-kal többet.

  • Az év hagyományosan legforgalmasabb hónapjait, a júliust és augusztust is tartalmazó III. negyedévben a vendégéjszakák száma 15%-kal csökkent 2019 azonos időszakához mérten, viszont 10%-kal meghaladta a 2020. évit.
  • A külföldről érkező vendégek 2021. július–szeptemberben 9,6 ezer éjszakára maradtak, 0,5%-kal, illetve 4,6-szer többre, mint 2019 és 2020 azonos időszakában. A belföldi vendégek 46 ezer éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken 2021 III. negyedévében, ami a 2019. évi értéktől 17%-kal, a 2020. évitől 4,9%-kal maradt el.
  • A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele az első kilenc hónapban összességében 1,4 milliárd forint, július–szeptemberben 1,0 milliárd forint volt. Utóbbi összeg folyó áron nem csak a 2020, hanem a 2019 azonos időszakit is meghaladta.

Címlapkép: Getty Images