Beszédes adat, hogy miközben látványosan is egyre kevesebb a meghirdetett állás, aközben 2023-ban majd 60 százalékkal többen jelentkeztek egy-egy munkákra, mit az előző években. Mi vár így ránk 2024-ben?
Hová vándorolnak ennyien, és mely országokból jönnek haza a legtöbben? Melyik megyékből vándorolnak ki a legtöbben külföldre?
A friss egyetemi felvételi eredmények kapcsán a Pénzcentrum annak járt utána, hogy a legnagyobb hazai HR-közvetítők miként látják jelenleg a piacot: melyik diplomák, szakmák most a legkapósabb, mekkora fizetésekre számíthatnak itt a pályakezdők.
Bizony, annak ellenére, hogy Magyarországon mindenki munkaerőhiányról beszél, a jelöltek átlagosan 9,4 hónapig is állás nélkül vannak. Ráadásul a nyitott pozíciók száma is drámai mértékben csökkent. A vidékek pedig messze a kiszolgáltatottabbak.
A 2010 óta javuló tendencia eredményeképpen tavaly 2,2 millió nő dolgozott Magyarországon, ami rekordot jelent, még a Kádár-rendszer kötelező munkavállalási időszakát is meghaladja - közölte a Szent István Intézet kedden kiadott közleményében.
Az elszállt rezsiköltségek és a brutális infláció komoly kihívások és nehéz döntések elé állítják a munkaadókat. Szalai Enikővel, a Yettel HR vezérigazgató-helyettesével erről beszélgetett a Pénzcentrum.
Mind több hazai vállalat küzd a megfelelő szakemberek megszerzésével. Mivel a jelöltek igényei folyamatosan növekednek, a munkáltatók nagyobb része pedig nem emel fizetéseket év közben, a kereslet és kínálat aránya is torzul.
A munkavállalói nettó bérigények 2020 óta évről évre átlagosan 12 százalékot emelkedtek, regionális összehasonlításban Pest megye az első, az álláshirdetésre pályázók itt kérik el a legmagasabb fizetést, átlagosan havi nettó 364 ezer forintot.
Kisért a bányászmúlt. Az egyik legkevésbé felkapott megyénk, holott gyönyörű a táj, mégis az országos átlaghoz képest itt építkeznek a legkevesebben, a legrosszabbak a gazdasági mutatók, és még a turisták sem kapták fel. Ki érti ezt?!
Az új állás igénye mindig valamilyen hiányból származik: a válaszadók több mint fele (56%) akkor kezd bele a keresésbe, amikor már nem érzi kielégítőnek a fizetését. Te mi okból mondanál fel?
Mintegy 9 ezer munkavállaló elhelyezkedését segítette Zalában az "Út a munkaerőpiacra" program.
Mennyire befolyásolja a munkaerőpiacot a mostani infláció – vele a fizetések elértéktelenedése? Mi várható ősztől? Hogyan alakulhat a munkaerő-kereslet? Várható-e nagyobb, inflációkövetőbb keresetnövekedés? A hazai munkaerőpiac szereplőit kérdeztük.
Az első negyedévben a vállalatok 18 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg az előző év azonos időszakához képest, eközben 44 százalékkal több munkavállalói jelentkezés érkezett.
Ugyan a gazdasági adatok alapján még nem állt meg itthon a növekedés, a legtöbb elemző egyetért abban, hogy világszintű válság előtt állunk, amelynek a komoly következményei lesznek Magyarországra nézve. Kell-e számítanunk komoly elbocsájtásokra?
Az energiakrízis, az ellátási láncokban tapasztalt fennakadások, de a 15,6%-os infláció is komoly kihívást jelent a munkaerőpiacon. Mit jelenthet a közelgő gazdasági visszaesés a munkaadóknak? Számíthatunk-e tömeges elbocsájtásokra?
Az ukrán háború milyen hatással van a hazai munkaerőpiacra? Hiszen naponta átlagosan tízezer ukrán menekült érkezik. Mennyire jelennek meg ők a vidéken? Nógrádi Józseffel, a Trenkwalder sales és marketing igazgatójával erről is beszélgettünk.
Hiába az emelkedő költségek és a gazdasági nehézségek, a hazai vállalatoknak muszáj megtartaniuk a munkavállalókat, ha felszínen akarnak maradni. Tömeges elbocsátások nem várhatók, legfeljebb kisebb ingadozás lehet a hazai álláspiacon.
Budapest 17℃ (borult)