Hivatalos: 2020-tól már tényleg kell a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételhez
Nemrég sajtóinformációk jelentek meg arról, hogy jövőre mégsem írnák elő a középfokú nyelvizsgát az egyetemi felvételikhez. Az Emmi azonban határozottan cáfolja ezt. Az ombudsman szerint az intézkedéssel súlyosan sérülhetnek az oktatási jogok - írja a hvg.hu.
Az elmúlt napokban felröppent a hír, hogy mégsem lesz kötelező 2020-tól az egyetemi felvételihez a nyelvvizsga. A HVG megkérdezte az oktatásért felelős minisztériumot ezzel kapcsolatban, az EMMI pedig ezt válaszolta:
Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület.
A jelenlegi adatok szerint az intézkedés bevezetésével a jelentkezők negyven százaléka nem nyerne felvételt, valamint az esélyegyenlőség szempontjából is aggályos a döntés: nem biztos, hogy a közoktatásban megfelelően felkészítik a diákokat a nyelvvizsgára, így akinek nincs pénze különtanárra, jelentős hátránnyal indul.
Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos elmondta a lapnak, hogy "súlyos jogsérelem veszélye körvonalazódik, ugyanis a felvételi rendszer bemeneti feltételeinek módosítása több érintetti kört – például a fogyatékkal élőket, akiknek eddig a diploma megszerzéséhez se kellett feltétlen nyelvvizsga, továbbá a roma szakkolégium tagjait, akiknek így az utánpótlásuk szűnhet így meg – érint hátrányosan."
Hozzátette, hogy az intézkedés bevezetése a pedagógushallgatók számát is negatívan befolyásolná, a munkáltatók pedig már nem a nyelvvizsgabizonyítványt várják el a munkavállalóktól, hanem a valós nyelvtudást.
Ráadásul a papír megszerzését az oktatás egy külső rendszertől várja, noha lehetne akár az érettségi bizonyítvány is megfelelő bizonyíték a nyelvtudásra.
Az oktatási ombudsman elismeri, hogy mindenkinek szüksége van nyelvtudásra, azonban a jogszabály módosításával nem a nyelvtudás lesz magasabb szintű, hanem a hallgatók száma fog drasztikusan csökkenni. Aáry-Tamás Lajos a fenti érveket a parlament oktatási bizottsága előtt is előadta.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)