Ezzel a módszerrel menti a vidék fiataljait a legendás magyar pedagógus

Steiner Petra   
  Megosztom
Ezzel a módszerrel menti a vidék fiataljait a legendás magyar pedagógus

Nincsenek könnyű helyzetben a jelen pedagógusai: a diákok figyelmét rendkívül nehéz megragadni,de még nehezebb megtartani. Egy kütyük nélküli óra igazi kihívás a tanárok számára, hogy a fiatalok ne csak értsék, de élvezzék is a tananyagot. Egy kunszentmiklósi előadónak ez a hivatása: a legkisebb Kárpát-medencei faluba is elviszi a kultúra szeretetét.

A Bács-Kiskun megyei kisvárosból származó Tóth Péter Lóránt mondhatni az anyatejjel szívta magába az irodalom és a költészet szeretetét. Gyerekként esti álomhozó útravalóként gyakran hallgatta édesanyjától az Öreg néne őzikéje meséjét, amit a ma már Latinovits-, Radnóti és Pro Cultura Hungarica díjas pedagógus egyéves korában kívülről szavalt, később pedig a tanórák közti szünetekben is nehezen szakadt el az írott elbeszélésektől.

„A tanító néni behívatta édesanyámat, hogy rossz vagyok, mert a szünetben minden gyereknek ki kell mennie az udvarra, én viszont mindig visszaszöktem a tanterembe, és bebújtam a tanári asztal alá olvasni.” – idézett fel egy régi emléket Tóth Péter Lóránt. A történetek és a versek iránti fogékonyságát szerencsére tanárai is hamar felismerték, odafigyeltek rá, így már 11 éves korában tudta, egyszer maga is tanítani fog.

Eddigi életútja során kosárlabdázott, több mint tíz éven keresztül iskolában is oktatott, de a versektől soha nem tudott elszakadni. 2015-ben döntött úgy, hogy felhagy a hagyományos tanári modellel, és vándorként járja majd a Kárpát-medencét, hogy ne csak hazai, hanem külhoni magyar lakta településekre is elvigye az irodalom és a történelem iránti szeretetét. Bár munkásságát három neves díjjal is elismerték, a volt pedagógus szerényen nyilatkozott az elnyert elismerésekről:

Hobo Földes László régi nagy mondata, hogy a múlt sikere nem igazol semmit. Amit én csinálok, az a pillanat művészete, mert amikor új helyen lépek fel, ott először hallják az előadásomat, és senkit nem érdekel, mit csináltam korábban, milyen díjakat nyertem el. Nagyon örülök a siker azon formájának, amikor az emberek úgy mennek el egy-egy előadásról, hogy csillog a szemük, hálás szavakat rebesgetnek

– emelte ki a versvándorként emlegetett előadó.

Hazánkban 100 településen közel 250 előadást tartott, míg a határon túl ez a szám már jóval magasabb, 240 helyen több mint 500 rendhagyó irodalom- vagy történelemóra fűződik a nevéhez. Megfordult már Moszkvában és Párizsban, fellépett Torontóban és Ottawában is, de hangsúlyozza, hogy ahova meghívják, akár a legkisebb faluba is, szívesen elmegy és ugyanazzal az erővel, lelkesedéssel mondja el azt, amit szeretne, mindegy, hogy 8-10 vagy 150-200 ember ül vele szemben a közönség soraiban.

Nagy és fontos feladat oda is elvinni a színházat és a kultúrát, ahol nincs, de ahogy tapasztalom, az ottani emberek szomjaznak rá. Például a kárpátaljaiak olyan helyzetben vannak, hogy muszáj egy picit lelkileg megerősíteni őket. Amivel én dolgozom, azok igen szerény eszközök. Az ember élete, pláne a világ ettől megváltozni nem fog, de amennyit hozzá tudok tenni ahhoz, hogy legalább azon az estén jól érezzék magukat, vagy ha egy-egy ott hallott gondolat hatással lesz az életükre, akkor már megérte

– magyarázta Tóth Péter Lóránt.

Hogy mégis mitől működnek olyan jól ezek a rendhagyó órák? A volt pedagógus hangsúlyozta, nem verselemzéseket, hagyományos tanórákat tart, mert a frontális oktatási elemek mellett ugyanúgy fontosnak tartja, hogy a gyerekek maguk is megnyilatkozzanak egy-egy téma kapcsán. Előadásaiban mindig törekszik arra, hogy a neves irodalmi és történelmi személyiségek emberi oldalát mutassa meg, mintegy leemeli őket arról a piedesztálról, amire a múlt kritikusai helyezték őket, hogy a diákok érezzék, ők is ugyanolyan emberek voltak, mint bárki más. Tóth Péter Lóránt kiemelte, hogy ezáltal a fiatalok sokkal hamarabb megtalálják a kapcsolódási pontot a múlt neves szereplőivel, így például nincs olyan diák, akit ne érintene meg József Attila szegénysége vagy például a forradalmak esetében a szabadság gondolata.

A legfontosabb az, hogy minden előadásomban megpróbálom elérni, akiről vagy amiről beszélek, ahhoz most, 2019-ben is viszonyulni tudjanak az emberek. Nem csak a múltba révedünk vissza, hanem átkötöm a történelem eseményeit, hogy annak tanulságait a jelenben is hasznosítani tudják a diákok

– mesélt a módszertanáról az előadó.

A volt pedagógus, mivel nem hisz a versek egyféle értelmezésében, gyakran színesíti óráit azzal, hogy egy-egy jól ismert költeményt többféle stílusban is előad, így például a Walesi bárdokat is képes úgy elszavalni, hogy a zsarnok és kegyetlen Edward király nem az átlag által elképzelt haragos, üvöltözős uralkodó képében tetszeleg, hanem sokkal inkább egy hidegvérű, mások „szemébe nevető” emberként elevenedik meg. Tóth Péter Lóránt hangsúlyozta, nem a saját véleményét szeretné átadni a diákoknak, hanem azt próbálja megértetni velük, hogy

A HelloVidék kérdésére elárulta, előadásai nyomán a könyvtárosok meséltek neki arról, hogy hirtelen megnőtt egyes szerzők iránti kereslet a könyvtárban, de sokszor a szülők is értetlenül álltak azelőtt, hogy a máskor az iskoláról tőszavakban mesélő gyerekük egész este csak irodalomról vagy történelemről hajlandó nekik beszélni.

A volt pedagógus kiemelte, mindig is nagy vágya volt, hogy beutazhassa a világot, de 12 éves pedagógusi hivatását sem adta fel végleg, mert mint fogalmazott, aki egyszer valaha tanított, ezt a múltját soha nem hagyhatja maga mögött. Hiteles tanárként intelmeit pedig nemcsak a diákoknak igyekszik átadni, hanem saját életében is megéli. A mindig új témák utáni kutatás és minél több határon túli település felkeresésese mellett elhatározta, hogy Radnóti Miklós Erőltetett menet című művének hatására, tisztelegve a költő születésének 110. és halálának 75. évfordulója előtt, ugyanúgy járja majd be a költő utolsó útját, ahogy azt Radnóti tette, hol vonaton robogva, hol két lábon járva a kilométereket, amire korábban eddig még senki nem vállalkozott.

Tóth Péter Lóránt a költészet napja, április 11. kapcsán hangsúlyozta, nagyon jó ötletnek tartja az ilyenkor induló különböző kezdeményezéseket, mint például a verset mindenkinek akciót, amikor a város legkülönbözőbb pontjain néhány percnyi költészettel találhatja szembe magát az utca ember. Ennek kapcsán viszont kiemelte, még mindig úgy érzi, hogy az ilyen figyelemfelhívó akciókhoz való hozzáállás a karácsonyhoz hasonlatos, mert sokan egy napra koncentrálnak, mikor az év másik 364 napján is fontos, hogy egy adott ügy mellett kiálljunk vagy éppen szenvedélyünknek hódoljunk.

Mint mindenki más, ő is többször hallotta már az ikonikus „Milyenek a mai fiatalok! Bezzeg a mi időnkben…” mondatpárost egy-egy idősebb generációhoz tartozó illető szájából, viszont nem gondolja azt, hogy a mai gyerekek rosszak lennének, és ne érdekelné őket az olvasás, a könyvtár vagy az értékteremtő és –őrző kulturális szokások.

Hiszek a jó szó erejében. József Attila írta egyik versében: ti jók vagyok mindannyian, miért csinálnátok hát a rosszat? Azt hiszem, ez az egész lényege, mert a jelen gyermekei alapvetően jók, de olyanokká lesznek, amilyenné tesszük őket, amit látnak a körülöttük lévő világban. Az élet felgyorsult, de szerintem a lélekben ez a változás nem ment végbe, ezért a fiatalok vágynak a jó szóra, egy olyan gondolatra, ami elindíthatja őket egy helyes irányba. Mindegy, hogy valaki verset ír, táncol, zenekarban játszik, komoly- vagy könnyűzenét tanul, ha a művészet szerepet kap az életében, akkor megtalálja az életben a helyes utat

- szögezte le a HelloVidéknek Tóth Péter Lóránt.

Címlapképünk illusztráció.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

tóth péter lóránt

pedagógus

iskola

iskolakerülő

iskolakerülés

művészet

bács-kiskun megye