Külföldre járnak a határ menti diákok: kevesen térnek haza

Index   
  Megosztom
Külföldre járnak a határ menti diákok: kevesen térnek haza

Nem csak felnőttek ingáznak napi szinten Ausztriába: egyre több határközeli család a gyerekeit is kinti iskolába járatja. A burgenlandi sulik magyar újságokban toboroznak, a családok így másoknál könnyebben léphetnek ki a magyar állami oktatásból. Megelőlegezett migráció? Ingyenes nyelvtanulás? Hogy lehet külföldre íratni a kölyköt, hányadik osztályban érdemes? És mi ennek az ára? – írja az Index.hu.

A hétköznapokon minden reggel fél hétkor indul iskolába a Sárváron élő Levente, aki először Volán –járatra száll, hogy városából átutazzon Szombathelyre, ahonnan iskolabusz viszi tovább. A legtöbb szülőnek és gyereknek szinte elképzelhetetlen lehet, hogy reggel nyolckor már a határ túloldalán kezdjék el a napot, viszont a nyugati határnál ez hétköznapi dolog. A portál szerint csak Szombathelyről napi három szerződéses járat indul el a magyarországi gyerekekkel Oberwartba, de a többi, közeli burgenlandi településre is járnak át gyerekek.

A német memoriterek az elején nehezek voltak, de bele lehet jönni, az iskola légköre pedig sokkal jobb kint. Levi este fél hatra ér haza, ezután megy szolfézsra, trombitára, de még így is szeret osztrák iskolába járni. így is sokkal mosolygósabb, mint a magyar oktatásban megtaposott gyerekek

- meséli a gyerek édesanyja, aki arról is mesél, hogy az egész család már odakint tervezi a jövőjét. A fiú zenei irányba tanulna tovább és mindenképp Ausztriában.

Megközelítőleg, 2000 gyerek tanulhat kint, Ausztriában, persze pontos számokat még nem lehet tudni, de a burgenlandi adatokból erre lehet következtetni. A legtöbb határon túl tanuló gyerek ingázik, de vannak olyanok is, akiknek már van kinti lakcíme – bár ők még kisebb arányban vannak, a többség még itthon tölti a hétköznapokat. Az ingázás Szombathely környékén megszokott jelenség, a határ csak néhány percre van és azon túl rengeteg olyan kicsi település van, ahol szeretnék megtartani az iskolákat, így szükség van az átíratott magyar diákokra.

Rengeteg olyan család van, amelyik úgy dönt, hogy nem Magyarországon járatja a gyerekét iskolába, hanem Ausztriában. Először csak divatjelenségnek tűnt, de az utcán és a személyes ismerősök között is egyre több ilyet láttam, és érdekeltek a tapasztalataik

– mondja Langerné Buchwald Judit, az ELTE PPK szombathelyi adjunktusa, aki könyvet is írt erről a jelenségről. Úgy véli a legtöbb szülőt csak az motiválja, hogy gyermeke nyelvet tanulhasson. Ez azért van, mert sokan nem elégedetek a hazai nyelvoktatás színvonalával, sokan tapasztalják azt is, hogy a még nyelvi tagozaton tanuló gyerekek is alig mernek megszólalni az általuk tanult nyelven. Ettől sokkal kézenfekvőbb a szülőnek, ha nem csak könyvekből, de a közvetlen környezetükből is hallják, megismerik az idegen nyelvet a gyerekek. Sokak célja emellett, hogy a kint tanuló diákok már Ausztriában helyezkedjenek el, rendelkezzenek használható nyelvtudással és megfelelő szakképzettséggel.

Itt hatékonyabb is az idegennyelv-tanulás. Magyarországon erősebb a természettudományos oktatás, de úgy gondolom, a későbbiekben nem ebből fognak profitálni a gyerekeim, hanem az idegennyelv-tudásukból

– mondta az egyik meginterjúvolt szülő Buchwald Juditnak.

Kevesebb stressz és kevesebb tanulnivaló

Ha a PISA-felmérésre tekintük, az osztrák gyerekek előrébb helyezkednek el, mint a magyarok – még akkor is, ha a különbség nem túl nagy. Az osztrák diákoknak kevesebb a lexikális tudása, sokkal gyakorlatiasabbak. A pedagógusok modern módszerekkel tanítanak és nagyon gyerekközpontúak. A magyar szülőket nem zavarja a kisebb lexikális elvárás sőt, örülnek annak, hogy nincs felesleges tananyag.

Ott nincs ez a fajta görcsösség, semmi olyan dolog nincs, amin a gyereknek stresszelnie kéne. Nincs olyan, hogy hirtelen jön egy röpdolgozat. Be van írva pontosan, hogy mikor van dolgozat, és halálosan nyugodtan éljük az életünket. Nem az érdekli őket, hogy mit nem tudsz, hanem az, hogy mit tudsz

– mondta kinti tapasztalatairól egy szülő. Andrea mesélt arról is, hogy két gyermeke járt Ausztriába – előtte persze próbáltak itthon érvényesülni, az egyik gyereket előbb német nemzetiségi iskolába iratták, de ez nem vált be, hatodikban évismétlőként íratták át a fiút Ausztriába.

Bár német nyelvű iskolába járt itthon is, az első három hónapban kint meg sem szólalt. De úgy szívta magába a nyelvet, mint a szivacs.

- mesélte tapasztalatait Andrea. Kitért arra is, hogy szerinte az osztrák iskolákban mindenre van idő, nincsen több száz oldalas tankönyv, minden diák a saját maga tempójában haladhat. Sőt, a természetismeret- és biológiaórákat gyakran kint tartják a természetben, de több tematikus nap is van, és projektmunka. Az ő gyerekei az általános iskola után is kint folytatták tanulmányaikat: fia most közgazdaságtant hallgat Bécsben, a lány pedig fordító-tolmácsnak tanul Grazban. Úgy véli ők már biztosan kint fognak dolgozni, de örül is ennek.

A határon túlra járó diákok szülei úgy tervezik, hogy gyermekeik a későbbi tanulmányaikat és további életüket is kint folytassák majd. Eleinte még jellemző volta az is, hogy a gyerekek megcsinálták a megcsinálták a különbözeti vizsgákat, de mára már nem sokan végzik ezt el. Persze vannak olyanok is, akiknek nem sikerül kint érvényesülni: volt már rá példa, hogy nyolcadik után már nem kint tanult tovább a diák, mert nehezebben ment kint a tanulás vagy, mert már nem tetszett neki annyira, de ez nagyon ritka eset.

Csak a bérletre kell költeni

Ettől függetlenül még mindig az jellemző, hogy több gyerek megy Ausztriába tanulni, ráadásul ez nem is jelent túlzott anyagi terhet. Az oktatás mellett minden tankönyv ingyenes, így a költségek legnagyobb részét a havi buszbérlet adja: ez 15-20 ezer forint között mozog.

Ahelyett, hogy itthon járatnánk némettanárhoz, ennyiért kapunk egy anyanyelvi képzést és valódi integrációt

– mondta el egy szülő a portálnak.

Megteremtik a nyugalmat a diákok számára

A magyar számonkérés sokkal stresszesebb, itt viszont eleinte túlságosan megnyugszanak a magyar gyerekek. Meg kell mutatni nekik, hogy azért itt is folyamatosan kell tanulni. A frontális osztálymunka már nem működik a mai gyerekeknél. A tananyag Ausztriában kicsit kevesebb, mint Magyarországon, de azért nem könnyű idegen nyelven tanulni. Előfordul, hogy egyes tanulók beilleszkedése sikertelen az osztrák iskolarendszerbe. Nem érzik jól magukat, ennek egyaránt okai lehetnek az idegen nyelvi környezet, a nyelvi készség elégtelensége és a mentalitásbeli különbségek.

– meséli Oswald Krisztina, az iskola egyik magyartanára, és a projektalapú oktatásról, felzárkóztatásról, az egyéni tanulási utak fontosságáról beszél. Kitért arra is, hogy sok szülő számol be viszont arról, hogy vannak, akik könnyen veszik az akadályokat, sőt sokan számolnak be arról is, hogy ha előre tudják, hogy így fog menni a nyelvtanulás és a beilleszkedés a gyereküknek, még hamarabb meglpték volna ezt a lépést. A megkérdezett szülők úgy vélik, hogy nem csalódtak, azt kapták, amire számítottak és a gyerekek is elégedettek. Kint sokkal gyakorlatorientáltabb, stresszmentesebb, gyermekközpontúbb az oktatást.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

iskola

általános iskola

egyetem

ausztria

tanulás

diákok

határ

határátkelő

határontúl