Csaknem befejeződött a tanárok első ellenőrzése: hiány van tanfelügyelőkből

Magyar Nemzet   
  Megosztom
Csaknem befejeződött a tanárok első ellenőrzése: hiány van tanfelügyelőkből

Az Oktatási Hivatal ráerősít a tanfelügyelők képzésére, mert a pedagógiai-szakmai ellenőrzést végző szakértők közül sokan vonulnak nyugdíjba a következő egy-két évben, és nem minden szakterületen van elegendő utánpótlás — írja a Magyar Nemzet. Egy szakértő szerint az eddig lefolytatott eljárások nagy többsége pozitív eredményekkel zárult, és a tanárok sem félnek már annyira az ellenőrzésektől.

Már csaknem az összes pedagógus átesett az első tanfelügyeleti ellenőrzésen, ugyanis a pedagógiai-szakmai ellenőrzés ötévente mindenkinek kötelező. 2015-ben, a rendszer bevezetésekor még volt ellenállás a tanárok részéről, hiszen sokakban élt az 1985 előtt működő szakfelügyelet emléke, amikor különösebb felkészítés és egységes eljárási rend nélkül ellenőrizték a munkájukat.

A külső ellenőrzéstől mindenki tart egy kicsit, és a korábbi rendszer miatt volt némi rossz íze a „tanfelügyelet” kifejezésnek, de az utóbbi években egyre inkább rájöttek a kollégák, hogy abszolút fejlesztő célú vizsgálatról van szó, amelyben nem is az ellenőrzés a lényeg, hanem a szakmai támogatás, a jó gyakorlatok feltárása.

– mondta Bánkiné Kiss Anikó, a fővárosi XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezetője.

Bánkiné Kiss Anikó az elsők között lett tanfelügyeleti és minősítő szakértő, és a kezdetektől részt vett a szakértők képzésében is. Szerinte fontos tudatosítani az érintettekben, hogy a rendszer a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét hivatott javítani, és nem azért van, hogy nyomást gyakoroljon vagy felesleges többletterhet rakjon a pedagógusok vállára.

Többek közt az értékelési szempontok között szerepel, hogy mennyire biztos a pedagógus módszertani felkészültsége, tudja-e érvényesíteni az egyéni bánásmódot, mennyire kelti fel és tartja fenn a tanulók érdeklődését, figyelembe veszi-e a gyerekek aktuális fizikai, érzelmi állapotát, megértő módon reagál-e a hibákra, ösztönzi-e a gyerekek közti véleménycserét, előítélet-mentességre nevel-e vagy hogy jól kezeli-e a konfliktusokat. Emellett vizsgálják a kommunikációt, a problémamegoldást és szakmai felelősségvállalást is.

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a legtöbb pedagógus kiváló szakmai tudású. A tanítási órák megfigyeléséből kapott információk bizonyítják, hogy a tudatos tervezőmunka és annak megvalósítása a tanórán szinte valamennyi pedagógus esetében kiemelkedő területnek tekinthető. Különbségek inkább a szakmai fejlődés iránti elkötelezettség és felelősségvállalás területén szoktak előfordulni. Ezek azok a szempontok, amelyek kicsit túlmutatnak az általános pedagógusi szerepen. Idetartozik például, ha valaki az iskolai élet aktív szereplője és szervezője, példaértékű a tudásmegosztó tevékenysége, esetleg publikál, előadásokat tart.

– magyarázza Bánkiné Kiss Anikó.

A tanfelügyeleti és minősítő szakértő elmondása szerint az ellenőrzés nem von maga után szankciót. A tanfelügyelők által megjelölt területekre vonatkozóan fejlesztési tervet kell készíteni – intézmény esetében intézkedési tervet –, melynek megvalósulását a következő tanfelügyeleti ellenőrizésen vizsgálják. Arról viszont szó sincs, hogy bárkinek az állása veszélybe kerüljön a tanfelügyelet miatt. Az ellenőrzés menete során külön eljárásban értékelik a pedagógusokat, a vezetőket és az intézményeket.

Miután áttekintettük a dokumentumokat (önértékelések, pedagógiai program, mérési eredmények anyagai, helyi tantervi sajátosságok), meglátogatunk két tanórát, illetve interjút készítünk az érintettel és az intézmény vezetőjével. Ha nem egy-egy kollégát, hanem egy egész intézményt ellenőrzünk, akkor a folyamatba a szülők képviselőit is bevonjuk. A tapasztalatok alapján egy nagyon részletes, nyolc kompetenciaterületre kiterjedő értékelés készül, és minden területen megállapítjuk, hogy melyek a pedagógus erősségei, illetve melyek a fejleszthető területek.

– magyarázza Bánkiné.

Bánkiné Kiss Anikó szerint a tanfelügyelők közt eleinte a szakképzés és az óvodapedagógia területén volt hiány, ez mostanában inkább a természettudományos szakokon érezhető. A közeljövőben várhatóan növelik a szakértői létszámot, több képzés indul és módszertani megújulás is várható.

Sajnos tény, hogy az aktív korosztály kiöregedőben van, a szakma krémjéhez tartozó mesterpedagógusok közül sokan vonulnak nyugdíjba egy-két éven belül. A rendszer, illetve a jogszabályok sem teszik lehetővé, hogy nyugdíjasként szakértői feladatot lássanak el. Már a felmentési időszak alatt sem kaphatnak újabb megbízást. Szerintem hasznos lenne, ha itt megengedőbb lenne a jogszabály.

– állapította meg Bánkiné Kiss Anikó.

Senkinek sem jár külön díjazás a tanfelügyeletért, ezt a többletet a mesterpedagógusi bér garantálja, ami jelentősen magasabb az alsóbb kategóriákénál. Húszéves szakmai gyakorlattal pedagógus I. kategóriában 274 ezer forint a bruttó bér, ám egy mesterpedagógus ugyanennyi tapasztalattal 416 ezer forintot is kaphat. Munkaidő-kedvezmény is jár: a szakértőknek heti 22-26 helyett csak 18 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük.

  Megosztom

hellovidék

oktatás

tanfelügyelő

hiány

tanár

iskola