Nyomot hagyott a járvány az oktatásban is: megugrott a sajátos nevelési igényű tanulók aránya

Népszava   
  Megosztom
Nyomot hagyott a járvány az oktatásban is: megugrott a sajátos nevelési igényű tanulók aránya

A Központit Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, több mint hatezerrel emelkedett meg a sajátos nevelési igényű (sni-s) gyerekek, tanulók száma egy év alatt. A KSH 2021/2022-es tanévre vonatkozó, előzetes összesítéséből kiderül, hogy jelenleg több mint 100 ezer sni-s gyermeket, tanulót nevelnek, oktatnak a köznevelési és szakképző intézményekben. A hivatalos adatok szerint a számuk az előző tanévben még 93,7 ezer volt.

Ahogy a Népszava írja, az sni-s gyerekek azok a különleges bánásmódot igénylő gyerekek, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, autizmus spektrum zavarral, vagy más pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdenek, ezért különleges nevelésre, fejlesztésre szorulnak.

A portál beszámolója szerint, a KSH adatai alapján az látható, hogy a legnagyobb arányban a tanulási zavarral küzdők vannak az sni-sek körében, számuk pedig közel 40 ezerre emelkedett. Hozzátették, hogy ugyan az sni-s gyerekek száma évről évre növekszik, ilyen arányú emelkedésre, mint ami az elmúlt egy évben történt, arra eddig nem volt példa.

Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ Alapítója a portálnak azt mondta, szerint csoda lett volna, ha nem növekszik jelentősen a zavarokkal küzdők aránya.

Ebben a járvány okozta “oktatási káosznak” is szerepe van, ugyanakkor a kormány által 2019-ben módosított köznevelési törvény is érezteti hatását, amely hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást, így 2020 januárjától már sem a szülők, sem az óvodák, csak az Oktatási Hivatal dönthet arról, egy kisgyermek iskolaérett-e. A hatévesek több mint 20 százalékának nincs meg például a beszédhang megkülönböztetésének képessége, így kellett sokaknak iskolát kezdeni. Ez egyenes út a diszlexiához. Az erőltetett beiskolázás miatt ez többeket érintett, sokan éretlenül kerültek be. Ehhez jött a rosszul megoldott távoktatás, majd a második, harmadik, negyedik járványhullám oktatási káosza. Akinek csak egy kis hajlama is volt a zavarok kialakulására, annál nagy eséllyel ez meg is történt.

- fogalmazott Gyarmathy Éva, aki hozzátette, hogy mindehhez hozzákapcsolódott még a lelki teher, amin a gyerekek is keresztül mentek, a távoktatással is voltak gondok, ezze kapcsolatban nem történ érdemi beavatkozás, a szakértők hiába jelezték a bajt.

A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület tavaly felmérést is készített fogyatékossággal élő és sni-s gyerekek szülei körében, amelyből kiderült, hogy a gyerekek több mint 8 százaléka semmilyen távoktatásban nem részesült az első járványhullám alatt, 15 százalékuk pedig csak hetente egyszer számíthatott kapcsolatfelvételre a pedagógussal. A szülőknek csupán 13 százalékuk számolt be arról, hogy videóhívásos foglalkozásokon tudtak részt venni, sok esetben maguknak kellett megoldaniuk a gyerekek oktatását, fejlesztését is

- közölte a lap.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

sni

tanulók

gyerekek

iskola

járványhelyzet

központi statisztikai hivatal