Tényleg rettegnek a jövőtől? Ezzel kell szembenéznie most a magyar fiataloknak

A magyarországi fiatalok nemzedéki önreflexiója és jövőképe című kötet egy több mint két évtizedes múltra visszatekintő felmérés-sorozat legfrissebb adatait foglalja össze: 2000 óta négyévente kérdeznek meg 8 ezer hazai és 4 ezer külhoni fiatalt (15–29 éveseket) arról, mit tartanak az ifjúság legégetőbb problémájának Magyarországon. A kutatás célja nem csak az, hogy elkészüljön a problématérkép: támpontokat szeretnének nyújtani a területért felelős döntéshozóknak, és az is fontos, hogy szakmai diskurzus induljon el ezekről a témákról, írja a szon.hu.

Fontos a lelki egészség

A világban zajló folyamatok és a gazdasági helyzet változása pontosan tetten érhető a listákon: 2008-ban a munkanélküliség, négy évvel később az anyagi nehézségek álltak az első helyen, de ezeket a szakpolitika különböző megoldásokkal képes orvosolni. Ám a legutóbbi felmérésben szereplő problémák egy része nem ilyen – mondta Kovács Péter és hozzátette: hisz abban, hogy tudnak ellenszert találni például a céltalanság, vagy az elmagányosodás ellen is.

A valódi közösségek háttérbe szorulása, esetleges megszűnése rosszul érinti a fiatalokat, ezért szükség van közösségi terek létrehozására, mentorprogramok működtetésére vagy a pályaorientáció erősítésére. Az elmúlt három évben olyan hatások érték ezt a korosztályt, amelyekkel korábban csak a nagyszüleik, dédszüleik szembesültek: a Covid miatti bezárkózás vagy az orosz-ukrán háború komoly mentális problémákat okozott, ezért mindenképpen foglalkozni kell a lelki egészségükkel. Úgy gondolom, ez az elkövetkező tíz év egyik legnagyobb feladata: ki kell építeni az iskolapszichológusi hálózatot, és olyan helyekre is szükség van, ahol a fiatalok egymással vagy szakemberekkel beszélgethetnek a gondjaikról.

Korábban a Pénzcentrum is foglalkozott a témával:

Generációs különbségek

Sullivan Ferenc kérdésére Kovács Péter a generációk között fennálló problémákról is beszélt.

A fiatalok médiahasználatát és kultúrafogyasztását egyre nehezebben tudják követni a szüleik, nagyszüleik, ez pedig időnként konfliktusokhoz vezet. A járvány alatt, főként a mikroközösségekben volt egyfajta közeledés, de összességében romlanak az intergenerációs kapcsolatok. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a különböző korosztályok képviselői találkozhassanak, hiszen sokat tanulhatnak egymástól

- mondta a szervezet elnöke.

A beszélgetésen szóba kerültek a függőségek is – Kovács Péter úgy fogalmazott: a szerhasználat minden esetben valaminek a következménye, ezért szerinte fontos lenne a kiváltó okokra koncentrálni, s azokat kezelni.

Ahogy arról is készült beszélgetés, mitől retteg a Z generáció:

Címlapkép: Getty Images