Elkeserítő adatok láttak napvilágot: a CSOK Plusz hozhat demográfiai fordulatot itthon?

Most szeptemberben tartották Budapesten a demográfiai csúcsot, melynek során több kijelentés is elhangzott a hazai családpolitikát illetően. Orbán Viktor például kifejtette, hogy Magyarország az a hely, ahol a jövő konzervatív politikáját, működő megoldásait kifejlesztik, idesorolta többek között, az egyház és az állam együttműködésének modern formáját, és a demográfiát is. De az elmúlt hetek sem teltek el anélkül, hogy a demográfia téma ne jött volna szembe velünk a hírfolyamokban, ugyanis Novák Katalin köztársasági elnök bejelentette a Demográfiai Kerekasztal megalapítását, amelyet a múlt szerdán megjelent Magyar Közlönyben közölt határozata meg is valósít. A dokumentum szerint "további hathatós intézkedésekre van szükség a demográfiai fordulat eléréséhez, hangsúlyozva, hogy az emberi élet természetes egysége a család, rámutatva, hogy a család a biztonság záloga, egyben a nemzet fennmaradásának alapja, elköteleződve a magyarság megmaradásának célja mellett”.

Nem titkolt tény, hogy a kormány a konzervatív, keresztény és családközpontú álláspont mellet áll, azonban úgy tűnik, hogy még nagyobb hangsúlyt terveznek fektetni ezekbe a kérdésekbe. Tételezzük fel, hogy ezek a hagyományos értékek szoros összefüggésben állnak egymással. Tehát, aki vallásos, az - a vallási hagyományoknak megfelelően - könnyebben házasodik, ami házasságból előbb-utóbb gyerek fog születni. Nézzük meg, hogy az adatok mit mutatnak, ha ezeket a szempontokat vizsgáljuk.

Mennyien vallásosak?

Az elmúlt három népszámlálási adatait összevetve kiszámoltuk, hogy összesen mennyi katolikus, református, és evangélikus (ezek a felekezetek a legjellemzőbbek a magyarokra) él az országban, illetve azt is megnéztük, hogy a 30 év alattiak korosztályában mekkora számban vallották magukat az emberek vallásosnak. Hiszen ez az a korosztály, amelyre jellemzőbb a házasodás és a családalapítás.

A számok alapján jól látható, hogy habár a húszon évesek körében a vallás nem volt túl népszerű, mégis a 2001-es és a 2011-es népszámlálás között eltelt 10 év elég volt arra, hogy a hívő fiatalok száma több mint a felére visszaessen és a későbbiekben tovább csökkenjen.

Ez hatással van a házasságkötésekre is?

Nos, nem feltétlenül. A népszámlálási adatok között szerepelnek a házasságkötések számai is az adott években, sőt a KSH oldalán akár az elmúlt 120 évre visszamenőleg is vannak adatok arról, hogy hányan mondták ki a boldogító igent. Arról azonban nincsen pontos adat, hogy a házasságkötések mennyi esetben történtek hagyományos templomi és/vagy önkormányzati keretek közt. Nézzük hogyan alakultak a számok az elmúlt három népszámlálás alkalmával.

A legújabb népszámlálási adatok szerint a 30 év alattiak körében nőtt a házasodási kedv. Mivel a 2011-es felmérés azt mutatja, hogy a 30 évnél fiatalabbak esetében 8 százalék volt a házasok aránya, ez 2022-re felkúszott 12 százalékra. Arról nincsen pontos adat, hogy a 2001-es népszámláláshoz képest, ebben a korcsoportban mennyi házasság köttetett meg. Arról viszont van információ, hogy a református nők fiatalabb életkorban – a 20-as és 30-as éveikben – nagyobb arányban kötnek házasságot, mint a katolikusok.

Érdekesség lehet ugyanakkor a válások számának alakulása is, hiszen ezek az értékek is nagy változáson mentek keresztül az évek során. 2001-ben 24 391 válóper zajlott le, míg 2011 már csak 23 335, 2022-ben pedig még ennél is kevesebb, 17 695-en váltak el kedvesüktől.

Hol a baba?

Újszülöttek számát illetően, hazánkban 1981-ben történt az a vízválasztó eset, hogy a születési és halálozási arány megfordult, tehát többen hunytak el, mint amennyi újszülött a világra jött. Ez a különbség az évtizedek során egyre csak növekedni kezdett, és nem állt le. Mégis a gyermeket vállaló nők számának csökkenése is lelassult a 2022-es adatok szerint, sőt a 30 év alatti nők esetében növekedés is tapasztalható volt ebben a kérdésben.

A vizsgált években megfigyelhető az is, hogy a nők átlagos életkora hogyan alakult a gyermek születésekkor. 2001-ben a szülő nők átlagosan 27,35 évesek voltak, 2011-ben már 30,03 év volt ez az érték, 2022-ben pedig csak 29,15 év volt. Továbbá az is változott a népszámlálás szerint, hogy arányosan mennyi gyerek született házasságon kívül. 2001-ben 30,3 százaléka a babáknak házasságon kívül látta meg a napvilágot, 2011-ben ez az arány tovább nőtt 42,3 százalékra, ám 2022-re csökkent ez az érték is, méghozzá 25 százalékra. Ugyanakkor csalóka lehet, hogy a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között csak párszázas eltérés van, ami a születésszámokat illeti. Az évi bontásból kiolvasható, hogy a 2020-as években rekordszámú baba született. 2020-ban 92 338, 2021-ben pedig 93 039 csecsemő született, utóbbi szám az elmúlt tíz év rekordjának számít.

Berobbantak a támogatások

A már bevezetőben tárgyalt kormány álláspontok mentén 2015-ben az országvezetés létrehozott különböző államilag támogatott hiteleket, mint például a CSOK, vagy a babaváró hitel. Amióta ezek az államilag támogatott lakáscélú hitelek léteznek, azóta megfigyelhető, hogy nőtt a házasságok, és a gyermekvállalások száma is a legutóbbi években.

A magasabb házasodási hajlandóság és a több házasságon belül született gyerek, tehát ezek alapján azzal magyarázható, hogy a támogatások miatt több fiatalnak jött meg a kedve a családalapításhoz, hiszen ezeknek a hiteleknek a feltétele a házasság, illetve gyerekek száma is meghatározza azt, hogy mekkora támogatásban részesülhetnek a családok. A vallás ezzel szemben pedig egyre inkább háttérbe szorul.

Címlapkép: Getty Images