5+1 tavaszi vadnövény, ami ételként is fogyasztható: a bükki füvesember ezeket ajánlja

Pais-Horváth Szilvia 2021. március 17. 14:05
A tavasz a finom aromák és a fűszeres saláták ideje. A nedves lomberdőkben zöld szőnyeget képez a medvehagyma, de nem kell még az erdőket sem járnunk ahhoz, hogy naponta egészséges, vadon termő zöldségféléket fogyasszunk. Amit a kertünk végében gyomnak látunk ugyanis lehet, hogy értékes, ehető vadnövény, amelynek hatóanyagaiért a patikában ezreket adunk ki. Szóval óvatosan azzal a fűnyírással! Mert megannyi gyógyhatású vitaminforrást tüntethetünk le észrevétlen.

Felejtsük hát el, hogy a tavaszi zöldség csak fóliasátorban előnevelkedett primőr lehet, amikor kint virágzik a tyúkhúr, a gyermekláncfű és az ibolya, vétek nem megkóstolni őket! Gondoljuk csak el, micsoda energia lakozhat bennük!

Hogyan lehet a tavasz első hírnökeit (a csalánt, gyermekláncfüvet, a tyúkhúrt és az ibolyát) felismerni és fogyasztani? Útmutatásként, kezdő növénybogarászóknak egyebek mellett Eva-Maria Dreyer – Wolfgang Dreyer: Vadnövények, bogyók és gombák felismerése, gyűjtése és felhasználása című könyvét ajánlom. Több mint 100 őshonos vadnövényt, bogyót és gombát ismertet - gyűjtési idejük szerint rendezve. Részletes információkat közöl a lelőhelyekről, a gyűjtési időszakról és a mérgező hasonmásokról. A színes képek a legfontosabb ismertetőjegyeket mutatják be. Ezen kívül konyhai tippeket és 119 receptet tartalmaz. Évek óta, szinte minden szezonban előszeretettel lapozgatom ezt a könyvecskét, számtalan trükköt lestem el már belőle, például, hogyan lehet gyermekláncfűvirág-zselét vagy csalánfőzeléket készíteni.

A téma kapcsán egyrészt ezt a könyvet lapoztuk fel újra, másrészt megkérdeztük Lopes-Szabó Zsuzsát, a bükki füvesember, vagyis Szabó Gyuri bácsi lányát is, aki összegyűjtötte számunkra a kora tavasszal szabadon szedhető vadon termő gyógynövényeket, ezen belül is azokat, amelyek nemcsak gyógyteába, hanem ételként is fogyaszthatóak.

A legismeretebb ehető kora tavaszi gyógynövények, amelyek, tegyük hozzá, szinte bárhol, mint a gyom, így nőhetnek:

A tavaszi kankalin (Primula veris)

Neve a latin „primus” szóból ered, mely elsőt jelent. Élénksárga virágait, melyben öt narancsszínű folt található, gyógynövényként gyűjtik, köptető hatású. Könnyen összetéveszthető a védett sudár kankalinnal (Primula elatior), mely védett, ezért nem szedhetünk belőle. (Mivel azonban mindegyik fajtája ehető, fogyasztása nem okozhat problémát.) A száraz, napos réteken, cserjésekben, erdő szélén érzi jól magát. Az egész növényt, gyökere nélkül szedhetjük tavasztól kora nyárig.

A fiatal levelei ásványi sókban, magnéziumban és káliumban gazdagok, ezen kívül C-vitamint illóolajakat is tartalmaz.

Tipp: Kissé csípős, ánizshoz hasonló ízével jól illik salátákhoz, levesekhez és a spenóthoz, A virágából édes ételeket, bonbont vagy bort is ízesíthetünk. (Forrás: Eva-Maria Dreyer – Wolfgang Dreyer)

Tavaszi kankalin

Illatos ibolya (Viola odorata)

Gyermekként szívesen gyűjtöttük csokorba édesanyának, nagymamáknak. A növény valamennyi része tartalmaz szaponinokat, emiatt köptető hatású. Régi gyógy és dísznövényünk, egyébként a Földközi-tenger partvidékéről származik, de szinte egész Európában már vadon nő. Sokféle vadon növő faja létezik, de csak az illatos ibolyának van jellegzetes, mással össze nem keverhető ibolyaillata.

Tipp: Leveleit egész évben gyűjthetjük, a virágokat március-áprilisban takaríthatjuk be. Levelei és virága is ehetőek, más vadnövényekkel együtt (százszorszéppel, kerek repkénnyel), és burgonyával finom leves főzhető belőle.

Virága a legfinomabb dolog, amit csak a természet szabadon kínálhat. Az ibolyavirág nyálkaoldó, idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő hatású. A 14. századi Angliában előszeretettel készítettek ibolyavirágból, rizskásából és mandulából pudingot. Ma főleg kandírozva, sütik és torták díszítéséhez használják. Jól illik a fehérborhoz, amiből ibolyabólét is készíthetünk, de 0,5 l fehér borecetbe áztatva egy marék ibolyavirággal saját ibolyás salátaecetet is készíthetünk (hagyjuk ázni, majd szűrjük le, és töltsük üvegbe) (Forrás: Eva-Maria Dreyer – Wolfgang Dreyer)

Illatos ibolya

A gyermekláncfű (Taraxacum officinale)

Kora tavasszal gyűjtött gyökerét májpanaszok, vese- és hólyagbántalmak, cukorbetegség esetén használják. Virágaiból köhögéscsillapító szirupot készítenek, de nyersen és megfőzve is fogyasztható. Levelének még virágzás előtt van a legjobb íze. Jó tudni, hogy több A-vitamint tartalmaz, mint a répa, emellett B- és C-vitamint, valamint káliumot is tartalmaz, e mellett erősíti a májat , epét és vesét.

Tipp: A vadnövénykonyha igazi sztárja: salátaként, levelekből vagy gyökerekből készült zöldséges is fogyaszthatjuk, teát, zselét vagy mézet is csinálhatunk belőle. A leveleiből és gyökeréből készült ételek azonban gyakran kissé keserű ízűek, ha ezt enyhíteni szeretnénk, tegyük a növényt rövid időre langyos vízbe. A tejföl és a tejszín is lágyítják a keserű ízt. A virágjaiból főzött szirupot vagy zselét kenyérre is kenhetjük, a virágbimbókat megpirítva különleges levesbetéteket készíthetünk. Ecetbe el téve a kaprot helyettesíthetjük vele. (Forrás: Eva-Maria Dreyer – Wolfgang Dreyer)

A gyermekláncfű

A tyúkhúr (Stellaria media)

Szigorúan a fiatal hajtásokból szedjünk (fehér, csillag alakú kicsinyke virágairól könnyen felismered). Ha álmatlanságtól, elhízástól, szemgyulladástól szenvedsz, jól jöhet ez a szerény kis növény. Sőt, állítólag diabéteszes betegek számára nélkülözhetetlen ez a zöldféle. Márciustól novemberig virágzik. Összetéveszthető a mezei tikszemmel, amelynek a virágai téglavörösek vagy kékek, ezért fontos, hogy a megkülönböztetés érdekében csak virágzó példányokat gyűjtsük.

Egész évben virágzik és lehet gyűjteni.

Tipp: A növény szára, levelei és viágai is ehetőek. A kis fiatal levelek lédúsak és mogyoró, valamint enyhén kukorica ízűek. Salátákhoz, zöldséges és egytálételekhez fogyasszuk. Mivel szaponint tartalmaz, ezért ajánlott csak mértékkel fogyasztani. (Forrás: Eva-Maria Dreyer – Wolfgang Dreyer)

Tyúkhúr

A csalán (Urtica dioica) levele

A legközönségesebb és legzseniálisabb természeti adományunk, nem lehet összetéveszteni, az egész világon elterjedt, bárhol megél. Ősidők óta fogyasztják az emberek, manapság is fontos helye van az étkezésünkben.

A friss csalánhajtás talán a legerősebb vértisztító növény, ezért tisztítókúrák, böjtök hatékony és kedvelt gyógynövénye. Jó köszvényre, magas vérnyomásra, pangásos szívelégtelenségre, szénanáthára, menstruációs fájdalmakra, skorbutra, levele vér-, és vesetisztító, reuma, cukorbaj, hajhullás és aranyér esetében. A- és C- vitamint, vasat, ásványi sókat tartalmaz.

Tipp: Saláták, levesek, rizses ételek és spenóthoz hasonló főzeléket főzhetünk belőle, de nyersen is adhatjuk vadnövénysalátához. A csípős csalánszőröket hatástalaníthatjuk szárítással vagy azzal, ha rövid időre folyó víz alá tartjuk.

Csalán a kertünkből (Fotó: Pais-H Szilvia)

Egy ráadás: ismeritek a vadsnidlinget, azaz a kígyóhagymát?

A medvehagymához hasonlóan őshonos, télálló, évelő hagymaféle, kint a természetben bolygatott gyepekben, cserjésekben és erdőszéleken, sokfelé találkozhatunk vele. Mielőtt leszedjük, figyeljük meg, lapos-e a levele, külsőre ugyanis könnyen összekeverhető, olyan, mintha díszfű-féle lenne. Illata és íze azonban egyből elárulja, ha enyhén fokhagyma ízű, levele pedig olyan, mint a vetett snidlingé. Viszont ne húzzuk ki a hagymáját, hanem vágjuk le úgy kétharmadban a levelét, így a hagymája is túléli a begyűjtést, és még virágozni is tud a növény!

A- és C-vitamin-bomba, emellett hasznos ásványi anyagokat tartalmaz, például remek vas-forrás, foszforban, magnéziumban, káliumban és kalciumban gazdag. Emellett nem elhanyagolható szempont, hogy: vérkeringést javító, vértisztító, csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérrögképződésre való hajlamot. Fogyasztása során pusztítja a szájüreg és az emésztőcsatorna baktériumait. Béltisztító hatású, tavaszi böjtben különösképp hasznos lehet. Étvágygerjesztő és gyomorerősítő hatása is van.

Kígyóhagyma, szinte észrevétlen, pedig sok helyen vadon nő, és isteni az íze

Tipp: Salátaként vagy apróra vágva, ízesítőként, mártásokba, főzelékekbe, fűszerolajakba, hal- és tojásételekbe, joghurtos öntetekbe jól használható. Krémlevesként, medvehagymával vegyítve is remek. A főzés viszont ront az ízén, ezért érdemes közvetlenül a tálalás előtt belemetélni az ételbe. Szárítani is lehet, de szinte nyárig folyamatosan szedhető, én még a bolognai spagettit is ezzel ízesítem.

Címlapkép: Pais-H. Szilvia